A HVG szerint Takács Albertnek azért kellett mennie, mert a rendészeti feladatokban nem mutatott kellő erélyt. A (kormánypárti) képviselők körében már tavaly ősszel felháborodást keltett, hogy a parlamentnél tüntetők dobálták meg autóikat, elállták útjukat és testközelből fenyegethették meg őket. A végső lökést az adta, hogy a rendőrség nem védte meg a képviselőket a fehér poros levelektől (?) és a Molotov-koktéloktól.

 Sokat elárulnak ezek az indokok a nagyobbik (és valamennyire a kisebbik) kormánypárt jog- és létbiztonság-felfogásáról. 2006 őszén, az MTV-székház ostroma után Petrétei József, akkori IRM-vezetőben még felmerült a lemondás gondolata, de a kormányfő azt nem fogadta el. A következő hónapokban, a rendőrség sajátos tömegoszlatási gyakorlata miatt (amit aztán a bíróság előtt példásan összehangolt hamis tanúzással kennek el a megvádolt rendőrök, az ügyész tanúkat fenyeget) viszont sem a miniszternek, sem a képviselőknek nem jutott eszébe a lemondás/menesztés. Pedig ugye ott rendőr(ök) vert(ek) országgyűlési képviselőt. Vér folyt, nem fehér por. Lett következménye? Az SZDSZ elnöke mártíriuszozott, a kormánypártok kiálltak Gergényi mellett, még ki is tüntették.