Ez a tél még megváltatlan,nincs rá mentség; fehér paplan,
se hó, se hold nem világol -
amíg fölragyog a jászol
hordjuk szívünk szakadatlan,
kormos arcot száz darabban,
nincs ajándék, semmi tömjén -
rí Boldizsár, Menyhért meg én.
Az indul el akaratlan
kinek angyala jelen van,
hótalan a hegyek inge -
el kell érnünk Betlehembe!
(Nagy Gáspár)
