És nem akar leereszkedni. Sólyom László köztársasági elnök rövid időn belül kétszer hívta fel magára a figyelmet. Először az MTV A szólás Szabadsága című műsorának adott interjúja, majd hétfőn elmondott beszéde keltett riadalmat bizonyos körökben. Nagyon sokan nem tudnak mit kezdeni Sólyommal.
A beszéd végig az elnök államról alkotott elképzeléseiről szól. Melyek az állam legfőbb feladatai, milyen nagyságú és milyen minőségű államra van szükség, milyen legyen állam és piac viszonya. Sólyom szerint nem az a kérdés, hogy mekkora az állam, hanem, hogy milyen minőséget képvisel. Amikor a politikai pártok – eléggé álságos módon – a parlament létszámának csökkentéséről beszélnek, akkor válik csak igazán érthetővé, hogy miről is kellene szólnia az államról alkotott vitáknak. Hogy nem a 386-ról 200 vagy 250 főre apasztott parlament kérdése a lényeg, hisz akkor még egy szót sem ejtettünk az önkormányzatokról, az országos hatáskörű szervekről, a minisztériumokról és azok háttérintézményeiről.
Ezeken a területeken kellene kormánynak (és ellenzékének) ötletekért mélyen a tarisznyába nyúlnia. És akkor még az állam által nyújtott szolgáltatások minőségéről egy szót sem ejtettünk. Amely szolgáltatások fejlesztése végül is a sok erőfeszítés végcélja. Sólyom pont azokon a területeken próbál meg valamifajta párbeszédet (nem konszenzust!) kialakítani, amelyek tabutémának számítanak a pártok számára. A morális kérdések feszegetése (Őszöd), a kampányfinanszírozás, az állam szerepe lényegi kérdések. Lehet vitatkozni Magyar Gárdáról, szélsőjobboldaliságról, kommunizmusról, ügynökügyről, augusztus 20-ról, BKV-ról, Demszky Gáborról és Orbán Viktorról, a polgári körökről, Tom Lantos-ról és minden egyébről, csak hát ezek nem a mélyt, hanem a felszínt karcolgatják és másik tulajdonságuk, hogy – ugyan a párthívőket lefoglalja – de az ország dolgait nem viszi előbbre.
Értelmes, hasznos, előremutató vitákra van szükség. Sólyom ezeken a területeken adja meg a kezdeti lökést. Ezt teheti csak. Többet nem. Nekünk annyi csak a dolgunk, hogy észrevegyük. Nem könnyű, ez vitathatatlan.
