Hír 1.0: 2004. december 14-én – egy államfői vétó után – a parlament újra elfogadta a jegybanktörvény-módosítását. A módosítás célja a Monetáris Tanács tagjainak bővítése volt. Az MSZP-s Kovács Tibor szerint a „a Nemzeti Bank függetlensége így vált teljessé”

Hír 2.0: „A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezdeményezésére a kormány előterjeszti a jegybanktörvény módosítását, amely racionalizálja a jegybank működését, csökkenti a monetáris tanács (MT) tagjainak és az MNB alelnökeinek számát.”

A két hír között van röpke 2 és fél év és egy jegybankelnök-csere. És a teljes tanácstalanság. Hogy akkor miért volt szükség a Jegybank-tanács taglétszámának az Európai Központi Bank rosszallását is „elnyerő” bővítésére? És ha szükség volt rá akkor, most miért kell a törvényt újra módosítani úgy, hogy a Tanács létszáma csökkenjen méghozzá az eredeti szintre vagy az alá. A módosítás ugyanis a taglétszámot a jelenlegi 12-vel szemben középtávon 5-7 főben maximálná.

És ha most lehet arra hivatkozni, hogy idézem: „a módosítás egyszerűsíti, racionalizálja a Magyar Nemzeti Bank működését. Karcsúsodik a jegybank irányítása, amellyel a hatékonyabb, költségtakarékosabb működés a cél.”, akkor 2004. decemberében mire hivatkozva bővítette a parlament a tanácsi létszámot? Mert úgy kevésbé hatékonyabb, és jóval költségesebb a bank működése??

És ha a szocialisták szerint akkor vált teljessé a Jegybank függetlensége, akkor az logikusan feltételezve a mostani módosítással újra csorbulni fog, vagy nem?

Ha esetleg valakinek az a kósza gondolata támadna, hogy a korábbi törvényt Járai Zsigmond személyére szabták, a mostanit pedig Simor András kezdeményezésére, az vagy nincs tisztában a politikai élet magyar viszontagságaival vagy nem tud számolni!

Én inkább ez utóbbit választanám!