Így bukhat az euró rendszere
2016. július 11. írta: Redakció

Így bukhat az euró rendszere

euroo.jpg

Vendégszerzőnk, Szabó Gergely, a Pénzriport szerzőjének írása

 

Mennyire áll stabil lábakon az euró rendszere 2016-ban? Egyértelmű a német fölény kontra alávetett peremországok-séma, vagy ennél jóval bonyolultabb a történet? Előfordulhat az is, hogy nem a periféria országainak, hanem Németországnak és a német bankoknak lesz elegük az euró rendszeréből? Utánajártunk.

Hogyan épül fel az eurózóna?

Az eurórendszer központi eleme a Target2 rendszer, ezen keresztül történnek az euróutalások egyik tagországból a másikba. A Target2 rendszer azonban egyúttal egy rejtett hitelezési csatorna is: ezen keresztül Németország – akaratán kívül – 700 milliárd euró, a GDP-je egynegyedének megfelelő hitelt nyújtott a periféria országok számára. Németország remélheti, hogy az egyensúlytalanságok idővel kiegyenlítődnek, azonban ekkor azt kockáztatja, hogy a periféria még több rejtett hitelt vesz fel.

Az eurózóna felépítésével korábban már többször foglalkoztunk. Az eurózóna rendszerét talán úgy a legkönnyebb megérteni, ha a XIX. században működő Latin Monetáris Unióhoz hasonlítjuk. A pénzügyi unióban részt vevő országok azonos nemesfémtartalomra hozták a pénzüket. Emellett megegyeztek abban is, hogy elfogadják egymás érméit egy-egy arányban (részletes leírást lásd itt).

Az eurózóna hasonló módon működik: a korábbi nemzeti valuták (márka, líra, drachma stb.) értékét közös nevezőre hozták, majd átnevezték ezeket euróra (német euró, olasz euró, görög euró stb.). Emellett az egyes tagországok jegybankjai garantálják, hogy a másik tagjegybank által kibocsátott nemzeti eurót becserélik saját nemzeti euróra egy-egy arányban. Például a német jegybank garantálja, hogy a görög jegybank által teremtett görög eurót bármikor beváltja német euróra.

Minden euróövezeti tagországnak van egy önálló központi bankja. Az egyes országok kereskedelmi bankjai az adott tagország központi bankjához kapcsolódnak, a központi bankok pedig a Target2 rendszeren keresztül kapcsolódnak egymáshoz. A Target2 rendszer a legtöbb ember számára alig ismert, pedig szerepe – mint azt hamarosan látni fogjuk – igen jelentős lehet.

Mi is a Target2 rendszer?

A Target2 egyrészt a tagjegybankokat összekötő pénzátutalási rendszer, amely az euró-rendszer központi eleme. Amikor valaki egyik országból a másikba utal át eurót, akkor az utalás ezen a rendszeren megy keresztül. A Target2 azonban nem csak egy utalási rendszer, hanem egyúttal egy rejtett hitelezési csatorna is. A gyakorlatban a Target2 rendszeren keresztül a kevésbé fejlett periféria országai végtelen mennyiségű hitelt vehetnek fel a fejlett EU-országoktól (későbbiekben magországok), anélkül, hogy ebben bárki megakadályozhatná őket.

Hogyan is működnek a banki utalások?

Amikor egy országon belül egyik bankból a másikba utalunk át pénzt, akkor a két bank az utalást a jegybanknál számolja el jegybankpénzben. Nézzünk egy példát: mi történik akkor, amikor „pénzt utalunk át” a CIB Bankból az OTP Bankba? Mint már korábban bemutattuk (lásd itt), a bankban lévő „pénz”, valójában nem igazi pénz, hanem részünkről egy pénzre vonatkozó követelés a bankkal szemben; a bank részéről pedig egy tartozás felénk.

Amikor „pénzt utalunk át”, akkor a pénzre vonatkozó követelésünket helyezzük át egyik bankból a másikba. Az utalást követően már nem a CIB Bankkal szemben követelünk pénzt, hanem az OTP-vel szemben. A bankok oldaláról nézve pedig az utalás után már nem a CIB Bank tartozik nekünk a bankszámlán lévő összeggel, hanem az OTP.

Az OTP az új tartozás magára vállalásával önmagában rosszul járna, ezért cserébe kér valamit. A tartozás átvállalásáért cserébe a CIB Bank jegybankpénzzel fizet az OTP-nek. Mindkét banknak van egy-egy számlája a jegybanknál. Az utaláskor a CIB Bank – az átutalási rendszeren keresztül – megkéri a jegybankot, hogy a jegybank csökkentse a CIB és növelje az OTP jegybankpénz-számla egyenlegét.

Hogyan történnek az utalások az euró esetében? Amennyiben a két euróövezeti kereskedelmi bank azonos országban van, akkor ugyanúgy működik az utalás, mint a bemutatott példában. Például, ha az olaszországi Unicreditből valaki eurót utal át a szintén olasz Intesa Sanpaolóba, akkor az utalás az olasz jegybanknál számolódik el olasz euró jegybankpénzben: az Unicredit jegybankpénz egyenlege csökken, az Intesa Sanpaolo-jé nő.

De hogyan történik az elszámolás, ha egyik országból a másikba utalunk, például amikor valaki az olasz Unicreditből a német Deutsche Bankba utal át eurót?

Az utalás eredményeképpen az Unicredit tartozást ad át a Deutsche Banknak. Ebben az esetben is a fogadó banknak, jelen esetben a német banknak kell kapni cserébe valamit azért, hogy befogadta a tartozást. Az utalás ellentételezése ebben az esetben is jegybankpénzben történik. Az olasz jegybank csökkenti az Unicredit nála lévő jegybankpénz-számláját, a német jegybank pedig növeli a Deutsche Bank nála lévő jegybankpénz-számláját.

De hogyan számol el a két jegybank egymás között?

Kis kitérő: akárcsak a kereskedelmi bank esetében, a jegybank számára is a nála lévő pénz nem követelés, hanem egy tartozás. A tartozás tárgya egy eurónyi vásárlóerő; azaz, a kereskedelmi bankok jegybanknál lévő számlapénze, valamint a készpénz nem más, mint követelés a jegybankkal szemben vásárlóerőre; a jegybank részéről pedig vásárlóerőre vonatkozó tartozás.

Visszatérve az Unicredit és a Deutsche Bank közötti utaláshoz: az utalás eredményeképpen az olasz euró jegybankpénz csökkent, a németé nőtt. Tehát az olasz jegybank átadott egy tartozást a német jegybanknak. Innentől kezdve nem az olasz jegybank tartozik, hanem a német. Ezzel a tartozás- átvállalással önmagában a német jegybank rosszul járna.

Mit kap a német jegybank cserébe azért, hogy befogadta a tartozást? A válasz az, hogy az eurózóna tagjegybankjai az ún. Target2 számlákon jegyzik fel, hogy melyik tagjegybank mennyi euró-tartozástól szabadult meg, illetve melyik mennyit fogadott be. A pozitív Target2 egyenleg azt jelenti, hogy sok tartozást fogadott be egy tagjegybank, a negatív pedig azt, hogy sok tartozást adott át másoknak.

euro_gorog.jpg

Target2 = érmecsereasztal

Lazítsunk: Mi lenne a Target2 rendszer megfelelője a Latin Monetáris Unióban? Nem más, mint egy érmecsereasztal. Az asztalt körbe ülik a jegybankok. Az a szabály, hogy bármelyik jegybank betehet egy érmét az asztal közepére, és cserébe elvehet egy érmét bármely más általa választott jegybanktól.

A korábbi írásunkból (lásd itt) tudjuk, hogy a LMU-ban egyes résztvevő országok visszaéltek a rendszerrel: egyesek csökkentették az érméik nemesfémtartalmát, mások pedig papírpénzeket vezettek be. Az érmecsereasztalnál nagy a csábítás arra, hogy a potyautasok a csökkentett aranytartalmú érméiket, illetve a papírpénzeiket betolják az asztal közepére, cserébe pedig azokból az érmékből vegyenek el, amelyek nemesfémtartalma változatlan.

Feljegyzésre kerül, ha valaki papírt (illetve lerontott nemesfémtartalmú érmét) cserél jó aranyérmére. Ezt abban a reményben teszi, hogy majd az illető számlája kiegyenlítődik, azaz a jövőben aranyat tesz be és papírt vesz ki. A kockázat nyilvánvalóan az, hogy az arany soha nem kerül vissza. Tekintve, hogy valójában nem azonos piaci értékű egységek kerülnek cserére, a „papírt aranyra” ügyletre érdemesebb nem csereként, hanem kölcsönként tekinteni.

Vissza a jelenbe: az eurózóna rendszere engedélyezi, hogy a periféria tagjegybankjai kétes minőségű eszközökkel szemben (olasz, spanyol, görög stb. államkötvény és nem teljesítő banki hitelek) nemzeti eurót teremtsenek. Emellett a Target2 rendszer lehetővé teszi, hogy ezeket az olasz, spanyol, görög stb. eurókat a periféria átváltsa német euróra.

A cserék azzal a feltételezéssel történnek, hogy a jövőben majd a periféria visszacserél: német eurót tesz be és periféria eurót vesz ki. Mivel a két különböző pénznem értéke a jövőben eltérő lehet, a „periféria eurót német euróra” ügyletre is érdemesebb nem csereként, hanem inkább kölcsönként tekinteni. (Elméletileg a kölcsön fedezett, de – mint már utaltunk rá –, a fedezet nem más, mint periféria államkötvények és többek között nem teljesítő hitelek, amelyek valódi értéke megkérdőjelezhető.)

Hogyan alakultak a Target2 egyenlegek?

A Target2 rendszer kialakításakor az volt a feltételezés (remény), hogy nem halmozódnak fel nagy többletek és hiányok a számlákon, hanem az egyenlegek hosszabb távon kiegyenlítődnek A válság előtt a Target2 egyenlegek valóban nulla körül mozogtak.

2008 előtt a periférián külkereskedelmi hiány volt: áruk áramlottak a magországokból a periféria felé; ezzel párhuzamosan pedig – az áruk kifizetéseként – euró áramlott a perifériáról a magországokba. Ugyanez az euró azonban bekerült a fejlett EU-országok bankrendszerébe, a német (és más) bankok pedig a tőkepiacokon keresztül visszakölcsönözték azt a perifériának. A kétféle pénzáramlás kiegyenlítette egymást.

A válság hatására azonban megváltoztak a pénzáramlások.

A változások része volt, hogy a periféria-országok külkereskedelmi hiánya csökkent, így csökkent az áruvásárlások miatt a magországok felé áramló eurók mennyisége. Összesítve azonban még jobban változott másik két pénzáramlás:

Egyrészt megkérdőjeleződött a periféria országainak és bankjainak fizetőképessége, ezért a magországok bankjai csökkentették hiteleiket a periféria felé.

Másrészt egyre több periféria-megtakarító jött rá arra, hogy jobb euróbetétet a magországok bankjaiban tartani, mint a periférián. Az eurózóna esetleges szétesése esetén a német euróbetétek márkává, míg a periféria euróbetétek viszont – várhatóan kevésbé értékes – lírává, pesetává, drachmává stb. változhatnak. Tekintve, hogy mind a periférián, mind a magországokban közel 0% kamatot lehet elérni a bankbetéten, ezért érdemes az eurót a magországokba utalni vagy a magországok jegybankjai által kibocsátott készpénzt tartani (a készpénz sorszámának első betűje utal a kibocsátó országra, ezzel kapcsolatos írásunkat lásd itt).

A megváltozott pénzáramlások miatt megbomlott az egyensúly; egyre több euró áramlik a perifériáról a magországokba, pontosabban a periféria egyre több olasz, spanyol, görög stb. eurót akar becserélni német euróra. A folyamat kivetülése, hogy nő a magországok pozitív Target2 egyenlege, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb mínuszba megy a periféria-országok Target2 egyenlege.

Míg a válság előtt a Target2 egyenlegek nulla körül mozogtak, 2006-tól lassú, majd 2011-től meredek emelkedésnek indultak, 2012-re pedig már 1000 milliárd euróra; az eurózóna teljes GDP-jének közel 8%-ára nőttek. A 2012-es csúcsot követően volt egy megnyugvás, 2014-re 600 milliárd euróra mérséklődtek az egyenlegek, azonban azóta újra növekvő trend alakult ki, és jelenleg újra csúcsközelben vannak az egyensúlytalanságok.

Németország rendelkezik a többlet nagy részével (700 milliárd euró – a német GDP csaknem negyede), emellett Luxemburg (150 milliárd euró), Hollandia (50 milliárd euró), Finnország (50 milliárd euró) szaldója szintén jelentősen pozitív. Jelentős hiányban van Olaszország (300 milliárd euró), Spanyolország (300 milliárd euró) és Görögország (100 milliárd euró).

A teljes hitelezési lánc leegyszerűsítve az alábbi módon néz ki: a német megtakarítók a pénzüket német kereskedelmi bankokban tartják. A német kereskedelmi bankok a pénz egy részét a német jegybanknál parkoltatják. A német jegybank azonban ennek a megtakarításnak a jelentős részét – a Target2 rendszernek „köszönhetően”  akarata ellenére kikölcsönözi a periféria jegybankjainak. A periféria jegybankjai pedig tovább kölcsönözik ezt a pénzt a periféria bankrendszerének, amely pedig még tovább adja az összeget a periféria államainak, háztartásainak és vállalatainak. Tehát végül Hans – bár azt hiszi, hogy a világ legbiztosabb dolgát teszi akkor, amikor pénzét egy német bankban tárolja, valójában hatalmas összeget kölcsönöz Lucanak, Pedrónak és Georgiosnak.

eu_migracio.jpg

Gond-e a hatalmas pozitív Target2 egyenleg? Mit tehet Németország?

Mint láttuk, Németország pozitív Target2 egyenlege valójában egy kétséges fedezetű hitel a periféria felé. A hitel összege már most igen jelentős; 700 milliárd euró, a német GDP egynegyede, ráadásul az összeg gyorsan tovább emelkedhet.

Az ellentmondás abban áll: az egységes euró feltétele, hogy egy tagjegybank egy másik tagjegybank által teremtett eurót korlátlan mértékben egy-egy arányban elfogadja. Viszont amíg változatlan szabályok mellett él a rendszer, addig Németország nem tudja meggátolni, hogy a periféria még több hitelt vegyen fel a Target2 rendszeren keresztül. Kérdés, hogy hajlandó-e Németország egyre nagyobb kockázatot vállalni.

Az érmecsereasztallal szemléltetve, Németország számára a választás az alábbi módokon lehetséges:

− Meg lehet próbálni megváltoztatni a játékszabályokat, hogy mégse lehessen alacsonyabb aranytartalmú érmével vagy papírpénzzel megjelenni az érmecsereasztalnál.

− Lehet bízni abban, hogy Németország rá tudja venni a perifériát arra, hogy szépen lassan váltsa vissza az aranyat papírra. Ebben az esetben azonban Németország azt kockáztatja, hogy a periféria még több papírt cserél aranyra, pontosabban még több aranyat vesz ki a rendszerből.

− Németország megpróbálhat másokat kizárni az asztaltársaságból, vagy – ha ez nem megy – maga állhat fel. Ezzel – hacsak nem sikerül megegyezni a fennmaradó tartozásról – Németország valószínűleg veszni hagyja azt az aranyat, amit a periféria már becserélt papírra.

Hogy lehet ezeket a lehetőségeket lefordítani a jelenre?

1.) Az első bemutatott lehetőség, hogy korlátozni kellene a periféria jegybankjainak pénzteremtését; azaz megtiltani, hogy kétes minőségű papírokkal szemben (államkötvény, egyes banki papírok) pénzt teremtsenek.

Abban az esetben azonban, ha a periféria jegybankjai nem nyomtatnának pénzt az államaik, illetve bankjaik számára, akkor ezek azonnal csődbe mennének. Mivel a periféria bankjai tartoznak a magországok bankjainak, így a periféria bankjainak csődjével a magországok bankjai is rögtön csődbe mennének.

Ezért jelenleg a jegybankpénz mennyiségének szűkítése nem lehetséges, sőt valójában épp az ellenkezője történik azáltal, hogy különböző betűkombinációjú fedőnév alatt (QE, LTRO, TLTRO, ABS, ELA) az eurózóna tagjegybankjai még több pénzt nyomtatnak.

2.) Második lehetőség, hogy Németország bízik abban, hogy a pénzáramlások megfordulnak és az egyenlegek kiegyenlítődnek. Németország megkérheti a periféria országait, hogy léptessenek életbe megszorításokat, váljanak nettó megtakarítóvá, és szépen lassan fizessék vissza a tartozásaikat. (Valóságban a kérés helyett Németország igyekszik olyan politikai erőket hatalomhoz juttatni, illetve hatalmon tartani az adós országokban, amelyek partnerek ebben.)

A nettó megtakarítóvá válás azonban még meglévő szándék esetén sem egyszerű. Egyrészt azért, mert ahhoz, hogy ezek az országok megtakarítóvá váljanak, rengeteg megszorításra van szükség. Ezek következtében viszont tovább zsugorodhat a gazdaságuk, ami ellehetetleníti a tervezett egyenlegjavítást. Másrészt, ahhoz, hogy a periféria megtakarító lehessen, valamilyen más országnak hiányt kellene futni: például éppen Németországnak. Azonban ez kulturális okok miatt nem valószínű; nehezen elképzelhető, hogy az eddig takarékos németek hirtelen megváltoznak és pénzszórásba kezdenek, elköltik a megtakarításaikat, hogy az eurók a perifériához vándorolhassanak, és ezáltal a periféria törleszteni tudná egyenlegeit.

Emellett minden megszorítás növeli annak az esélyét, hogy a periféria országai olyan „populista” (értsd: az ország érdekeit a Target2 rendszer és a német megtakarítók érdeke elé helyező) politikai erőt választanak meg, amely nemet mond a megszorításokra. A németek szerencsétlensége, hogy amennyiben nem szorít meg egy adott ország, de az eurórendszer része marad, úgy a hiányát végtelenségig tudja finanszíroztatni a magországokkal a Target2 rendszeren keresztül. Ennek felismerése pedig arra sarkallhatja a periféria-országokat, hogy legfeljebb papíron, de a valóságban ne szorítsanak meg.

A németek fenyegethetnek azzal, hogy egy országot kizárnak az eurózónából, de kérdés, hogy ezzel miért járna rosszul egy tagország, különösen abban az esetben, ha lakói jelentős részének sikerült betéteit kimenekíteni a helyi bankrendszerből: áttenni X sorszámú készpénzbe vagy németországi betétbe, és így az országnak jelentős Target2 tartozást felhalmozni. Ráadásul, ha már lesznek az EU-ból kilépő országok (pl. Nagy-Britannia), illetve többen lépnének ki egyszerre, akkor nem lehet olyan könnyen büntetni a renitens országokat a szabadkereskedelmi övezetből való kizárással sem. Nem beszélve arról, hogy a gyakorlatban a kilépés jelentős károkat okoz az euróövezetben bennmaradók számára is, mivel a kilépés bankrohamokat okozna más tagországokban. Így Németország kezében nincs valóságos ütőkártya.

Ebben a változatban Németország számára a fő veszély az, hogy a gyakorlatban a periféria nem együttműködő az egyenlegek kiegyenlítése tekintetében, sőt a periféria további periféria eurót cserél német euróra. Ez még tovább növeli a Target2 egyenlegeket, azaz Németország hitelét a periféria felé.

3.) Harmadik eset: Németország elveszíti reményét abban, hogy az egyenlegek valaha is csökkenésnek indulnak, így azzal szembesül: legjobb, amit tehet, hogy mihamarabb betiltja a periféria eurók német euróra egy-egy arányban történő szabad átváltását, azaz megszakítja a Target2 rendszert.

A Target2 megszakítása többféleképpen lehetséges: vagy a periféria országokat kell kizárni az eurózónából, vagy… Németországnak kell kilépnie. Tekintve, hogy minden eurózóna-tagországnak egy-egy szavazata van a Target2 rendszerrel kapcsolatban, így többségben vannak az adósok. Ezért elképzelhető, hogy Németországnak nem marad más választása, mint kilépni az euróövezetből.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr938880456

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Szabó Gergely: Így bukhat az euró rendszere 2016.07.11. 12:52:01

Mennyire áll stabil lábakon az euró rendszere 2016-ban? Egyértelmű a német fölény kontra alávetett peremországok-séma, vagy ennél jóval bonyolultabb a történet? Utánajártunk.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2016.07.11. 13:54:16

Tehát ha egy jelentős gazdaság (mondjuk a német vagy akár a francia) kilép az eurozónából, akkor borul az egész?

Döbbenetes hallani. Ezt nem gondoltam volna.

GNDL 2016.07.11. 14:26:35

@Doomhammer: A tömörítő algoritmusod igazán kidobhatnád openszórszba... :)

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2016.07.11. 14:59:14

@GNDL:
Nem annyira vicces, mert például a hivatalos magyar állami politika (vagyis hogy az euróbelépés: valamikor a nagyon távoli jövőben) az ehhez hasonló elemzésekre épül. Vagyis minek belépni, ha úgyis összedűl?

A minap Csepreghy - élénken EU-párti - pl. azt mondta, hogy ő ugyan élénken EU-párti, de nem ebben az EU-ban akarna élni, mivel ez úgyis összedűl. Tehát legyen EU, de legyen teljesen másmilyen és ő annak a pártján lenne.

Ilyen alapokon hoznak döntéseket.

Bell & Sebastian 2016.07.11. 16:41:31

Nézzük csak, mint a dedósok, megnyitjuk a csapot, jéé, jön a víz. És a többi?

Vastagon belejátszik ebbe az az USA, mert különben hogyan tudta volna exportálni a hülyeségét, továbbá egy darabig Svájc is játékos volt, míg ki nem lépett.

Az úgy nem megy, hogy csak nyomtatott papírokat tologatunk, hogy az alváltozatok ugyanannyit érjenek, a nemzeti kilátásoknak is egyformáknak kellene lenniük, mert mi is pénz fedezete? Változatlanul az elvégzett és végzendő munka, meg a fényes jövőbe vetett tekintet.

Színesbedik a kép, ha az eurót eleve bedöntére és a dollár előfutárának szánták. Folyik a birkózás, akkor most mi legyen vele?

Obamaki szénája áll rosszabbul, mert nem áll nyerésre, de mi se. Pedig bedobtak mindent, az sem véletlen, hogy az UK -t megpróbálják leműteni, siettetni a kidöglést, hacsak nem a nettó áruló murdel meg hamarébb.

Ha Európa összességében még mindig többet tud, meghatározóbb mint Kína vagy az USA, akkor hogy lehet az, hogy a farok csóválja kutyát?

Egy kicsi megszállás, senkinek sem árt, viszont kurvára nem használ, ezért kell aggódva figyelni a spájzajtót, ki motoz ott bent?

Könnyen megélhetjük, hogy átértékelődik M. és O. szerepe ebben a farkinca metélkedésben. A geopolitikai probléma az, hogy jól kibasztak az oroszokkal, aminek azok nagyon nem örülnek.

Ez a garnitúra már leszerepelt, mehetnek tanácsadni a FED -nek.

A megvalósult amerikai ólom.. 2016.07.11. 18:04:58

"Tehát végül Hans – bár azt hiszi, hogy a világ legbiztosabb dolgát teszi akkor, amikor pénzét egy német bankban tárolja, valójában hatalmas összeget kölcsönöz Lucanak, Pedrónak és Georgiosnak."

Igenám, csakhogy ha Lucanak, és Pedronak nem lesz elég jövedelme, akkor fájó, de nem tudnak majd új Volkswagent vásárolni, és akkor bizony előbb-utóbb kevesebb Hans kell majd a VW gyárba is..

A megvalósult amerikai ólom.. 2016.07.11. 18:08:59

Abban, hogy a dél-európai országok gazdaságai ilyen válságos helyzetbe kerültek, vastagon benne van az is, ,hogy az elmúlt 15 évben hatalmas méretű német, és általában észak-európai külkereskedelmi többlet volt ezen országok felé egy egységes valuta övezetben..

Herr Stacheldraht Leger 2016.07.11. 19:16:16

(a cikket kiszel tünde naptára mellé helyezi)

A megvalósult amerikai ólom.. 2016.07.11. 19:41:05

@Herr Stacheldraht Leger: Fáj az igazság, nyuszifül? Az a nagyképű, önelégült mosoly vajon mikor fog már eltűnni a képetekől? Már nagyon várom..

01234567 2016.07.11. 19:55:32

Ezt a cikket jobb lett volna cirill betűkkel írni... :) Hihetetlen micsoda erők, energiák, pénzek mozognak az EU szétverésére, és most hogy az amik végre ki tudták rángatni a buta angolokat(szándékosan nem britek) felerősödött a passzát szél, duzzadnak a vitorlák. Láttunk már ilyet a múlt században. Az is elmúlt, csak sok volt a halott, most még több lesz. Lelketek rajta.

Pelso.. 2016.07.11. 20:05:59

@Herr Stacheldraht Leger: aki nem tud arabusul, az korunkban még abszolút sikerrel próbálkozhat arabus írással.
@A megvalósult amerikai ólom..: Az igazság inkább a való világban található.. Sokan úgy rühellik, bele se mernek nézni.

kalbász 2016.07.11. 20:10:00

Az usa egyetlen félelme, amitől tartania kell, az az, hogy az oroszok és a németek közös nevezőre jutnak.

Ezt kell megakadályozniuk.

backbencher 2016.07.11. 20:36:25

Kedves Szabo Gergely,

Mint volt mo-i bankban dolgozo penzugyes (tobb eve UK-ben elek es dolgozom), erdeklodve olvastam a fenti vendegszerzos cikket, de sajnos az abban irtak nem helytalloak, es felrevezetoek.
Kulonosen ami a
1. Latin Ermeunioval valo osszehasonlitast,
2. az EKB es az eurozona tagallamainak jegybankjai altal torteno EUR bankjegykibocsatas alapjait, es
3. A Target2 osszekeverese/osszemosasa az eurozona penzkibocsatasaval.

Ezert a tisztazas vegett irok.

Kezdjuk az elejen:

1. Latin Monetaris Unio (1865-1926, LMU)
A Franciao., Belgium, Svajc, Olaszo. altal alapitott LMU alapja KIZAROLAG az volt, hogy az egyes tagallamok a francia 20Fr-os aranyerme sulyaval (6,451g) es finomsagaval (900/1000) veretendo aranyermeik (tort 5, 10Fr, ill. tobbszoros 50, 100Fr) kolcsonos 1:1 atvalthatosagaban allapodtak meg.
Az ezustermek csak annyiban kepeztek reszet a LMU-nak, hogy az 1865-ben fennallo arany-ezust 1:15.5 ertekarany alapjan a legnagyobb verheto ezustermet a francia 5Fr-os ezustermevel azonos sulyban (25g) es finomsagban (900/1000) verethettek.
Az 5Fr-osnal kisebb ezustermek (bar azokat szinten a francia 1/2, 1, 2Fr-os ermek sulyaval (2,5 5 es 10g) es finomsagaval (835/1000) vertek), CSAK valtopenzkent funkcionaltak, azokat NEM volt kotelezo a tagallamoknak 1:1-ben elfogadni.

Mivel ez a rendszer viszonylag egyszeru es konnyen atlathato volt a kulkeresk. fizetesek lebonyolitasahoz, ezert lett gyorsan nepszeru, es tobb latin-amerikai orszag, illetve eu-i orszag is csatlakozott az LMU-hoz.

A rendszer LENYEGE tehat 4 alapon nyugodott:
(a) a fenti 20Fr-os vagy annak megfelelo aranyermek tagallamok kozotti kolcsonos 1:1 atvalthatosagan, ES
(b) az arany-ezust kozotti 1:15.5 fix ertekaranyon, ES
(c) az ezustermek fenti fix ertekarany alapjan valo verethetosegen, es
(d) az egyes tagallamok jegybankjai altal kibocsatott bankjegyek aranyermekre valo korlatlan 1:1 atvalthatosagan.
A (d) nem az LMU "otlete" volt, hanem azt az egyes nemzetallamok sajat jogukon alkalmaztak mint az angol rendszeru aranyalapu valuta (GBP 1816) atvetelet.

Mivel az arany-ezust ertekarany 1871-1873 kozott 1:16-rol 1:18-ra majd 1878-ra 1:25-re romlott (uj ezustbanyak feltarasa es kiaknazasa D-Amerikaban), ezert 1873-1878 az LMU tagallamok eltoroltek a fenti (c) pontbani ezust ermeveretesi kotelezettseget, es 1878-tol tiszta aranyalapu lett az LMU.

Az Egyhazi Allam (EA) 1866-1870 kozotti penzverese csak mersekelt kart okozott az LMU-nak, viszont ez is volt az egyik oka annak, hogy a francia vedelem alatt allo EA-t az olaszok 1870.10.04-en puskaloves nelkul szalltak meg, es EA penzveres csak 1929-tol Vatikankent indult ujra, mar az olasz lirahoz kotve.
Persze nem minden tagallam tudta tartani a fenti (d)pont szerinti atvalthatosagot, ezert amikor azt 1-1 tagallam egyszer vagy tobbszor felfuggesztette (Gorogo. 1897, 1908), Peru 1883, Venezuela 1902, Romania 1903, Bulgaria 1886, 1913), azutan mar nemigen fogadtak al kulkeresk. fizetesnel az aranyermeit, hiaba vertek LMU standard szerint.

Az LMU-nak a kegyelemdofest 1914. augusztusban az adta meg, hogy Svajc kivetelevel minden tagallam 1 honap alatt felfuggesztette a fenti (d) pontbani atvalthatosagot.

2. EUR Banknote Allocation Key (EKB 2010/29 hatarozata)
Azt, hogy az eurozonahoz csatlakozott tagallamok jegybankjai mennyi EUR bankjegyet bocsathatnak ki, egy kokemeny kvota, az un. Banknote Allocation Key (BAK, bankjegyelosztasi kulcs) rogziti. Ezt a kvotat (mivel a total eurozona vegosszeg mindig 100%) minden egyes alkalommal, amikor belep egy uj tagallam az eurozonaba, ujraosztjak, az egyes eurozona tagallam nepessege, es GDP-je alapjan.
Ha barmely tagallam tullepi a BAK kvotajat, akkor az az EKB fele KOTELES a kulonbozettel az eurorendszeren belul elszamolni.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az EKB a kulonbozetet az erintett eurozona tagallam jegybankjaval szemben kozvetlenul ervenyesiti, es eddig csak EUR-ban denominalt bankjegyet, jegybanki kotelezvenyt fogad el.
Az ilyen jegybanki kotelezvenyeknek viszont kemeny kulon-kulon kibocsatasi korlatja van az EKB es az egyes eurozona tagallam kozotti szerzodesben.
Erdekes modon eddig egyetlen eurozona tagallam sem lepte tultartosan e BAK kvotajat.

link az EKB 2010/29 hatarozathoz (magyar nyelvu a konnyebbseg kedveert): eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32010D0029(01), ld. I. Melleklet.

3. TARGET2 mint penzteremtesi mechanizmus
Ezt mindjart a kovetkezo kommentemben irom le.

fideszes Bróker kormány 2016.07.11. 21:30:48

@backbencher:

Na most elrontottad a fideszes munkásosztály játékát. Elolvasták a blogot, egy büdös szót nem értettek meg belőle (hát hiába, a fidesz proletár osztálynak nem túl sok monetáris órája volt a tanrendjében), de azt azért kiszúrták, hogy ha Németország kilép az euró zónából, akkor az összedől.

Ennél több nem is kell a fidesz prolinak, hirtelen mindegyik monetáris szakértő és globális válság előrelátó szakember lett.
Aztán még ők hőbörögnek, ha az ember körberöhögi őket, ahogy a nyolc osztályukkal megpróbálnak docotrandusi hozzászólást produkálni.

Szerintem ne bántsuk ezt a szerencsétlen fideszes munkás-paraszt osztályt, hagyjuk rájuk, hogy az európai valutákat közös nevezőre hozták, aztán csodák csodájára ha más országban is euró a fizető eszköz, akkor ott is lehet euróval fizetni, de Merkel amúgyis megbukott már ezen a héten is, a külföldi kommentelők 99%-a Orbánt akarja a miniszterelnökének, és így nem kerülhető el, hogy Németország kilép az euró zónából és akkor a forint lesz a menedék valuta.

Nehéz sors vár ránk, a migráns válság után a nemsokára becsapódó pénzügyi válságkor is megint nekünk kell majd megvédeni Európát, ezek képtelenek arra, hogy magukat megvédjék.

Megint mi magyarok vagyunk a világ legfaszább népe, csak kár hogy a háttérhatalmak nem engedik a világnak, hogy ezt megtudja.

fran7 2016.07.11. 21:52:36

@backbencher: A közgazdaság nem érdekel, de a te gondolataid és a cikk egy helyen egybevágnak. Akkor van nagy baj, ha a bizalom elpárolog. Hiába a remek fékrendszer, ha valaki nem tartja be. Erre láttunk elég példát az EU asszisztálásával, hogy úgy tűnjön működik a rendszer. Spanyolország, Görögország volt az EU sikertörténete.

logikus4 2016.07.11. 22:17:13

@backbencher: a cikkbeli számokról is írj légyszíves. Akárhogyan nézzük, valami csúnyán felborult:

"Míg a válság előtt a Target2 egyenlegek nulla körül mozogtak, 2006-tól lassú, majd 2011-től meredek emelkedésnek indultak, 2012-re pedig már 1000 milliárd euróra; az eurózóna teljes GDP-jének közel 8%-ára nőttek. A 2012-es csúcsot követően volt egy megnyugvás, 2014-re 600 milliárd euróra mérséklődtek az egyenlegek, azonban azóta újra növekvő trend alakult ki, és jelenleg újra csúcsközelben vannak az egyensúlytalanságok.

Németország rendelkezik a többlet nagy részével (700 milliárd euró – a német GDP csaknem negyede), emellett Luxemburg (150 milliárd euró), Hollandia (50 milliárd euró), Finnország (50 milliárd euró) szaldója szintén jelentősen pozitív. Jelentős hiányban van Olaszország (300 milliárd euró), Spanyolország (300 milliárd euró) és Görögország (100 milliárd euró)."

pitcairn2 2016.07.11. 22:23:54

@backbencher:

"Mivel az arany-ezust ertekarany 1871-1873 kozott 1:16-rol 1:18-ra majd 1878-ra 1:25-re romlott (uj ezustbanyak feltarasa es kiaknazasa D-Amerikaban), ezert 1873-1878 az LMU tagallamok eltoroltek a fenti (c) pontbani ezust ermeveretesi kotelezettseget, es 1878-tol tiszta aranyalapu lett az LMU.
"
az arany-ezüst értékarány elsősorban a monometallikus aranystandard előretörése és a bimetallikus arany-ezüst standard háttérbeszorulása miatt emelkedett meg

(1871-ben Németország tért át a monometallikus aranystandardra, majd - de facto - 1873-ban az USA is követte)

Bell & Sebastian 2016.07.11. 22:30:45

@fideszes Bróker kormány: Ehhez képest most Spanyolország és Portugália érezheti magát befenyegetve.

Bennem lenne hajlandóság arra, hogy megpróbáljam megérteni... a mit is? Mondjuk azt, hogy mi az euro fedezete, azon kívűl, hogy az ostorhegyes gazdaság, ami a németeké. Ami pedig legalább részben az amerikaiaké, a fene se tudja már ebben a nagy kavarodásban.

backbencher 2016.07.11. 23:01:41

Akkor a 3. pont a fenti 2016.07.11. 20:36:25 kommentemhez:

3. TARGET2 mint penzteremtesi mechanizmus
3.1 Letrejotte
A TARGET2 (2007) egy olyan paneuropai bankkozi elszamolasi rendszer, amit az EU a TARGET (1999-2002) alapjan hozott letre es uzemeltet, es 2007-tol kezdve az Eurorendszer resze.

3.2 Paneuropai fizetesi rendszer
A TARGET2 azonban egy ossz-europai fizetesi rendszer egyeges platformmal (software, modulok), tehat ugyan EUR-ban kezeli az utalasokat, NEMCSAK EUROZONAS utalasokat kezel, hanem BARMELY EU-tagallambol inditott utalast, amelynek cimzettje egy masik EU-tagallami kedvezmenyezett.

3.3 Limit, tagsag
3.3.1 A TARGET2-ben nincs sem min., sem max. limit, azaz barmekkora osszeg utalhato rajta.

3.3.2 A TARGET2-hoz a csatlakozas onkentes, de az osszes eurozonas tagallam csatlakozott hozza, es mara mar szinte az osszes EU-tagallam is, kiveve Csehorszag, Svedo., Magyaro., UK.
Tagok lehetnek:
(a) EU-tagallamok jegybankjai,
(b) EU-tagallamok kincstarai,
(c) EU-tagallamok szamlavezetesre jogosult allami intezmenyek,
(d) EGT-ben bejegyzett elszamolohazak,
(e) EGT-ben bejegyzett befektetesi vallalkozasok,
(f) EGT-tagallamban bejegyzett bankok, ES
(g) EGT-ben fiokkal rendelkezo de nem EGT-ben bejegyzett bankok is.

A fentiek ket tagcsoportba sorolodnak:
(i) kozvetlen tagok, akik kozvetlenul csatlakoznak a TARGET2-hoz, ES
(ii) kozvetett tagok, akik vmely kozvetlen tagon keresztul csatlakoznak a TARGET2-hoz.

3.4 RTGS
A TARGET2 RTGS, azaz valos ideju, brutto elszamolasu fizetesi rendszer (hasonloan a SWIFT-hez, a brit CHAPS-hez, a magyar VIBER-hez), tehat MINDEN ezen keresztul torteno utalas
(a) EGYBOL megtortenik, ES
(b) VEGLEGES azaz visszavonhatatlan.

Ez azert lenyeges, mert az utalas megkezdesekor mar meg kell lennie a fedezetnek az utalo reszerol, maskulonben nincs utalas (ellentetben a netto elszamolasu rendszerekkel).
(Netto elszamolasu pl. a bankkartyas fizetesi rendszerek mint pl. a VISA vagy AMEX, illetve a csekk-elszamolasi rendszerek mint pl. a brit Cheque&Clearing System).

link a TARGET2-hoz altalnos szinten:
www.mnb.hu/letoltes/target2-20100520.pdf

4. TARGET2 problemak

4.1 Elszamolas idobeli csuszasa kozvetett tagokkal
Mivel a TARGET2 egy nagyon rovid hatarideju RTGS elszamolasi rendszer, ezert a fo problema az, hogy TARGET2 a kozvetlen tagokkal egybol elszamol, de a KOZVETETT tagok eloszor a kozvetlen tagnak fizetnek, es a kozvetlen tag szamol el a TARGET2-ben.
Arra a TARGET2-nek NINCS rahatasa, hogy a kozvetlen tagok milyen feltetelekkel szerzodnek a kozvetett tagokkal.

4.2 Elszamolasi modok idobeli csusztathatosaga a TARGET2-n belul kozvetlen tagoknal
Az eurozonas tagallamok valsaghullamai 2011 (Gorogo.), 2012 (Spanyolo., Portugalia), 2013 (Ciprus), 2014 (Gorogo.) folyaman nem volt meg mindig a fedezet a TARGET2 utalasokra, amire valaszul az ECB ket dolgot tehetett:
(a) megtagadja a ki-be utalasok teljesiteset (osszeomlott volna az eurozona es azon kivuli tagallamok fizetesi rendszere is 72 oran belul), vagy
(b) un. rendkivuli megoldaskent tartalekkeretet allapit meg a valsaggal erintett orszagokbol indulo utalasok fedezetere, amit az erintett jegybankkal szamol el az igenybevetelt kovetoen.

Mivel az ECB a (b)-t volt kenytelen valasztani, ezert "kiszolgaltatott" lett a rendkivuli keretet kesve kiegyenlito jegybankokkal szemben.
Bar ez az ECB "kenyszerhitel" esetenkent csak 1-2 napra all fenn, az ismetlodo igenybevetel es a kesedelmes kiegyenlites miatt EZ JELENIK MEG tobbletkent vagy minuszkent a TARGET2-ben az egyes tagallamoknal.

A problema maga nem ujdonsag, azt mar 2011-ben jeleztek nemet kutatok, es 2012-ben nyilvanosan is megjelent.
DE a TARGET2 CSAK az egyik (bar fontos integrans) resze az eurorendszernek, es
NEM EMIATT FOG OSSZEOMLANI AZ EURO.

link: en.wikipedia.org/wiki/TARGET2 ld. a "Relation to European sovereign debt crisis and criticism" reszt

backbencher 2016.07.11. 23:13:28

@logikus4: 2016.07.11. 22:17:13

"@backbencher: a cikkbeli számokról is írj légyszíves. Akárhogyan nézzük, valami csúnyán felborult:"

Mivel a cikkiro nem adott linkeket a szamokhoz, ezert nem tudom megmondani (meg megbecsulni sem), hogy mikori, kik fele fennallo, osszevont vagy mas TARGET2 egyenlegekrol beszelt.
Bar engem is erdekelne mind a forrasok, mind a szamitasok alapja (en mindig odateszem a linket ha hivatkozom vmi lenyeges anyagra).

grafoguru 2016.07.11. 23:17:58

@BircaHang Média szerkesztősége:

"Ez jó cikk."

Összefoglalnád nekem röviden, hogy mi a lényeg?
Mondjuk max 10 mondatban.
Sokat segítene a megértésben.
Előre is köszönöm szépen.

Pénzriport_SzG 2016.07.11. 23:20:16

@backbencher:
Kedves Hozzászóló!

1. pont: nagyon hasznosak a kiegészítései, nem látom, hogy ezek miért mondanának ellent a cikkben és a korábbi cikkben (Van Y euród) leírtaknak. Világos, hogy az euróövezet nem egy-egyben az LMU tükörképe.

A d) pont: Ugyanaz feszítette szét a rendszert akkor, mint most: volt egy mértékegység, ami a pénzügyi unió közös nevezője volt (egységnyi nemesfém akkor – egységnyi vásárlóerő most); de egyes államok valamennyi megtarthatták a hatáskörükben, hogy teremthetnek pénzhelyettesítőt/pénzre vonatkozó követelést (papírpénz akkor – államadósság, és banki papírok most). Mivel a tagállamonként eltérő mértékű, illetve általában túl sok pénzhelyettesítőt teremtettek, egyrészt ez feszültséghez vezetett a szabályokat jobban, valamint azokat kevésbé betartó tagországok között. Másrészt pedig általában a sok pénzhelyettesítő miatt végül a beválthatóság megszűnt akkor – a mai rendszerben ennek a megfelelője az lesz, hogy végül elinflálódik a pénz.

2. pont kapcsolatban: A ’pénznyomtatás’ fogalmat leegyszerűsítően általában a pénzteremtésre használom, ez alatt nem csak a nyomtatott bankjegyeket értem, hanem a jegybanki számlapénzt is.

Pénzriport_SzG 2016.07.11. 23:39:48

@backbencher:
Leírásai ismét hasznos kiegészítések, bár ezek egy része inkább általában a Target2 rendszert mutatja be, nem pedig a Target2 egyensúlytalanságok problémáját.

Az utalások fedezete/elszámolás tárgya euró jegybankpénz, amivel az egyes tagjegybankok rendelkeznek. Ezért függetlenül attól, hogy ki hogyan kapcsolódik a rendszerhez, jegybankpénzt utal, ez pedig a tagjegybankoknál, valamint az EKB-nél van.

Általában a periréfia csődbe menne, ha nem lenne lehetősége kétes állam- és banki-papírjait jegybankpénzre becserélni. Igen, aztán ez a jegybankpénz megy át a Target2 rendszeren keresztül.

Követem a vitát (például itt www.hanswernersinn.de/en/controversies/TargetDebate ) 2011 óta, az átmeneti megnyugvás után, úgy gondolom, hogy most újra aktuális lehet. Ahhoz képest, hogy mekkora a jelentősége kevesen ismerik, ezért gondoltam, hogy hasznos most is bemutatni.

backbencher 2016.07.11. 23:40:54

@pitcairn2: 2016.07.11. 22:23:54

"az arany-ezüst értékarány elsősorban a monometallikus aranystandard előretörése és a bimetallikus arany-ezüst standard háttérbeszorulása miatt emelkedett meg

(1871-ben Németország tért át a monometallikus aranystandardra, majd - de facto - 1873-ban az USA is követte)"

Sajnos nem.
Az aranystandardot eloszor UK vezette be 1816-ban, es tobb europai orszag is megprobalta kovetni (Hollandia 1818-1840, Svajc 1821-1847), de a vege az lett, hogy egyszeruen nem volt eleg aranyuk ahhoz hogy fenn tudjak tartani ezert visszatertek 1840-1848 kozott az arany-ezust bimetallikus rendszerre.

A legtobb ny-eu-i orszag 1815-1865 kozott arany-ezust bimetallikus rendszeru volt, de a k-eu-i birodalmak (delnemet, eszaknemet, Oroszo., Osztrak Bir.) pedig egytol-egyig csak ezust alapuak voltak.

Csak 1848-1867 kozott tarnak fel olyan nagyobb aranylelohelyeket, ahonnan annyi aranyat tudtak kitermelni - California, British West Africa (Ghana es Nigeria), South Africa (Natal es Transvaal), Angola - ami mar eljutott a ny-eu-i allamok kincstaraiba is.

De ezzel szinte egyidoben es hosszabban elnyulva meg tobb ezust lelohelyet is feltarnak, amik viszont az arany-ezust ertekaranyt a mar fentebb irt 1:15.5-rol 1:25-re tolja el.

A Nemet Csaszarsag 1873.01.01-el tert at az aranyalapu Reichsmarkra (0.33 Reichsthaler = 1 Reichsmark).

Az USA 1901.01.01-el tert at a teljes aranyalapra (Gold STandard Act 1900).

backbencher 2016.07.12. 01:22:45

@Pénzriport_SzG: 2016.07.11. 23:20:16 es 23:39:48

Kedves Szabo Gergely,

Valaszaimat lasd alabb.

1. Valasz
"1. pont: nagyon hasznosak a kiegészítései, nem látom, hogy ezek miért mondanának ellent a cikkben és a korábbi cikkben (Van Y euród) leírtaknak. Világos, hogy az euróövezet nem egy-egyben az LMU tükörképe."

Orulok hogy ebben mindketten egyetertunk.
De mindket cikkeben (a "van Y eurod?"-ban 1 eve nagyon erosen, itt mar kicsit kevesbe) tovabbra is erolteti a parhuzamot.
Az eurozona es az EU egy sokkal nagyobb, es jobban osszekapcsolodott gazdasagi regio mint az LMU valaha is volt.
Az eurozonaban a tagallamok KOZOSEN dontenek a BAK-rol es az ermekvotarol, mig az LMU-ban ez kulon-kulon nemzetallami hataskor volt vegig.
Az eurozona dontesei MINDIG kihatnak (+ vagy -) az OSSZES EU-tagallamra, es az EUR arfolyam valtozasai egybol vegiggyuruznek az osszes EU-tagallamon eppen a kereskedelmi es termelesi osszekapcsolodas miatt.
Az LMU-nal a renitens tagallam max nem kereskedett annyit a tobbi LMU tagallammal.

Az LMU-t nem nehany "trukkozni" probalo tagallam vagy onkenyes tagjelolt allam, hanem az 1914-es bankjegyek aranyra bevalthatosaganak felfuggesztese tette sirba.
A penzhelyettesitok tomegesen eppen 1914-1922 kozott jelentek meg, a penzforgalmat fenntartando, potolni a nemesfem es hadifem miatt a forgalombol gyorsan tezauralt fempenzeket.

2. Valasz
"2. pont kapcsolatban: A ’pénznyomtatás’ fogalmat leegyszerűsítően általában a pénzteremtésre használom, ez alatt nem csak a nyomtatott bankjegyeket értem, hanem a jegybanki számlapénzt is."

Ez felrevezeto es nagyon veszelyes leegyszerusites, nemcsak a penzugyes szemmel nezve, hanem mert mind a fenti, mind az 1 evvel ezelotti "Y euros" cikk ezen az implicit alapvetesen alapul.
Mar csak azert is, mert a jegybanki szamlapenz tobb forrasbol es modon "teremtodik", szemben a bankjegy- es ermekibocsatassal.

3. Valasz
"Leírásai ismét hasznos kiegészítések, bár ezek egy része inkább általában a Target2 rendszert mutatja be, nem pedig a Target2 egyensúlytalanságok problémáját.

Az utalások fedezete/elszámolás tárgya euró jegybankpénz, amivel az egyes tagjegybankok rendelkeznek. Ezért függetlenül attól, hogy ki hogyan kapcsolódik a rendszerhez, jegybankpénzt utal, ez pedig a tagjegybankoknál, valamint az EKB-nél van."

A TARGET2-ben valoban (dontoen de nem kizarolag) jegybankok es az ECB kozott van penzmozgas, de ez nemcsak eurozonas jegybankpenz, hanem olyan penz is amit pl. egy eu-tagallam cege kapott egy masik EU-tagallamban levo cegtol aruert. Persze ennek a jegybank altal teremtett szamlapenzhez kepesti aranya az, ami tagallamonkent es even belul is idonkent valtozo.

A TARGET2 egy utalasi/fizetesi rendszer, DE (ahogy irtam fentebb) egy egyseges platformon (SSP), tobb modullal mukodo rendszer, aminek VAN tobbek kozott EGY ADATSZOLGALTATO MODULJA is.

Mivel tovabbra sem adott linket a fenti cikkeben irt adatokra, ezert azok csak becslesek lehetnek, aminek az alapjaul viszont szolgalhatnak az ebbol a modulbol szarmazo osszesitett forgalmi adatok.

A TARGET2 mint utalasi/fizetesi rendszerben nincs ertelme egyensulytalansagrol beszelni. Ezen az alapon MINDEN utalasi/fizetesi rendszer egyensulytalan lenne.
Eppen az adatszolgaltatas a TARGET2 moduljaibol teszi lehetove viszont, hogy a "szimpla" atutalasokbol a tagallamok kozotti aru- es tokearamlas mintai felterkepezhetok.

LENYEG:
A TARGET2 egy szeleskoru funkciokkal biro RTGS utalasi rendszer, aminek az adatait elemezve figyelhetok meg a penz (toke)mozgasok. De ugyanez megteheto pl. a magyar VIBER-rel is. Egy RTGS alapu utalasi rendszerben NINCS JELENTOS TARTOS (ertsd: 1-3 napnal tovabb fennallo) kenyszerhitel, tehat NEM A TARGET2 FELELOS az eurozona tagallamok tobbleteiert/ hianyaert.
De az adatszolgaltatasi modulja alapjan mar segithet szolgaltatas es tokearamlasi mintazatok feltarasaban.

4. Valasz
"Általában a periréfia csődbe menne, ha nem lenne lehetősége kétes állam- és banki-papírjait jegybankpénzre becserélni. Igen, aztán ez a jegybankpénz megy át a Target2 rendszeren keresztül."

Az elso mondat igaz, de ez normal gazdasagi penz korforgas. A masodik mondat viszont mar EROS CSUSZTATAS, mert nemcsak ketes periferia allapapirert kapott osszeg megy a TARGET2-n at (amit lehet hogy pl. egy nemet befekteto valtott vissza egy gorog allamkotvenyt), hanem sima aru ellenertek (pl. gorog narancsert fizet egy osztrak zoldseges).

5. Valasz
"Követem a vitát (például itt www.hanswernersinn.de/en/controversies/TargetDebate ) 2011 óta, az átmeneti megnyugvás után, úgy gondolom, hogy most újra aktuális lehet. Ahhoz képest, hogy mekkora a jelentősége kevesen ismerik, ezért gondoltam, hogy hasznos most is bemutatni."

MEgneztem a linket, de a nemet honlapon sem talaltam semmilyen erdemi adatot arra, hogy mibol vette a combos osszegeket maga a nemet professzor.

logikus4 2016.07.12. 04:31:14

@backbencher: a www.google.hu/search?q=germany+target2+700+billion+euros keresés jópár linket ad. A többi tagállamnál megadott, ennél kisebb összegekhez ugyanígy találhatók infók.

"Bar ez az ECB "kenyszerhitel" esetenkent csak 1-2 napra all fenn, az ismetlodo igenybevetel es a kesedelmes kiegyenlites miatt EZ JELENIK MEG tobbletkent vagy minuszkent a TARGET2-ben az egyes tagallamoknal.": valami itt rohadtul nem stimmel. Az összeg nagysága valóban pénzforgalmi jellegűnek tűnik, de ha pusztán könyvelési tétel lenne, akkor mi a francnak emlegetik riadót fújva? Ez teljes sarlatánság lenne.

logikus4 2016.07.12. 04:34:34

@Pénzriport_SzG: kösz, de az összeg létezéséről a cikked alapján már tudok. A fontosságának az értékelése viszont továbbra is homályos. A véleményed szöges ellentétben áll bankbencherével.

gyalog.galopp 2016.07.12. 07:46:26

@backbencher:

Értetlenkedő laikusként megpróbálom összefoglalni, amit az egészből értettem.

Az euró fedezete a dollár, amit német bankok tartanak kézben. ( gondolom a dollár fedezete pedig a hit, remény és szeretet)
Az euró azért van bukásra ítélve, mert periféria országok pénznyomtatási kedve csillapíthatatlan és ellenőrizhetetlen.
Mivel az eurónak nincs semmilyen néven nevezhető fedezete, összeomlás esetén a sunyin lapuló dollár lesz az elszámolás alapja, a magországok úgy-ahogy megússzák a periféria pedig egy bődületes adósságkupacon találja magát
Aztán jön a hitelfelvétel, természetesen már dollárban.

Bell & Sebastian 2016.07.12. 09:12:29

A Target2 adatmodulja anomáliát jelez és eltérnek a vélemények abban, ez fontos-e, amennyiben igen, _mit_ mutat?

Fegyelmezetlenséget _és_ valami mást is. A mag leszívja a perifériák erőforrásait, amit epikus nyelvezeten bogaras professzorok kiválóan el tudnak mondani, egy-két órába besűrítve, ami után már csak be kellene bizonyítani.

Ha egy ilyen aszottra szívott kiugrana, mint például Magyarország, egy könnycsepp nem sok, de még annyit sem hullatnának érte.

Az UK már más tészta, de mégis megoszlanak a vélemények a húzásukról.

Az látható, hogy a kereskedelem, gyártás, szolgáltatás, innováció, összességében minden, lassacskán a magba vándorol, de aki vagy ami mindennek hasznát nagykanállal fölözi, az mégsem a mag, hanem...

(Itt untam meg a szakfecsegést, huhogást, beltenyésztett károgást, mert a fogaskerekek összekapcsolódása működteti a gépet, csakhogy ebből még semmiféle következtetés nem vonható le arról, mire jó egyáltalán ez a masina? Jó és kész! De a hülyék is meghalnak.)

Pénzriport_SzG 2016.07.12. 09:36:55

3. Az eurórendszer tagjegybankjai a legtöbb esetben összesített mérleg adatokat publikálnak. Mivel a Target2 egyenlegek összesítve kinullázzák egymást, ezek nem jelennek meg a legtöbb statisztikában, vélhetően ezért kerülhették el figyelmét.

A Target2 követeléseket és kötelezettségeket megtalálja például minden egyes tagjegybank (Bundesbank, Banca d'Italia stb.) éves beszámolójában. A mérlegben eszközoldalon a 9.4 tétel alatt "Other claims within the eurosystem (net)" illetve forrás oldalon 9.3 alatt "Other liabilities within the eurosystem (net).

Összesített adatokat megtalálja itt:
sdw.ecb.europa.eu/reports.do?node=1000004859

gyalog.galopp 2016.07.12. 09:53:02

@Bell & Sebastian:
"Ha egy ilyen aszottra szívott kiugrana, mint például Magyarország, egy könnycsepp nem sok, de még annyit sem hullatnának érte."

Pontosan azért, mert aszottra szívott. Lásd, a görögök leszarják az adósságukat, ők szívatják a németeket, illetve a hitelezőiket.
Miközben mi szaréhúgyé kimelózzuk a belünket, mert törlesztjük az adósságainkat, sivatagot csinálunk a jó minőségű termőföldjeinkből a görögök, spanyolok meg tojnak az egészre.
A következő préda az ukránok lesznek, ennek biztosítására kell a NATO felvonulás. Hatalmas terület, oda lehet nyomatni az amcsi szemetet, a GMO -ba fektetett nyugdíjalapok még egy ideig biztonságban lesznek.

Bell & Sebastian 2016.07.12. 09:59:43

@gyalog.galopp: Őszintén szólva az első sortüzet a közgazdászokra vezényelném, mert nem látják a fától az erdőt. A másodikat a bankrendszerre, mert hozzá képest eltörpül minden korrupció és mutyi. A maradék, szarházi politikussal már elbírnánk magunk is.

pitcairn2 2016.07.12. 10:16:57

@backbencher:

"A Nemet Csaszarsag 1873.01.01-el tert at az aranyalapu Reichsmarkra (0.33 Reichsthaler = 1 Reichsmark)."

1871-ben indult az átállás...

"Die Mark (Mk oder ℳ, M in lateinischer Schreibschrift), rückwirkend auch als „Goldmark“ bezeichnet, war die Rechnungseinheit und das Hauptnominal der zu einem Drittel goldgedeckten Währung des Deutschen Kaiserreichs ab 1871 („Reichsgoldwährung“). Eine Mark entsprach 0,358423 oder 1000⁄2790 Gramm Feingold. "

Mark (1871)
de.wikipedia.org/wiki/Mark_%281871%29

pitcairn2 2016.07.12. 10:19:45

@backbencher:

"Az USA 1901.01.01-el tert at a teljes aranyalapra (Gold STandard Act 1900). "

1873-ban volt a (de facto) áttérés...

"it ended bimetallism in the United States, placing the nation firmly on the gold standard."

Coinage Act of 1873
en.wikipedia.org/wiki/Coinage_Act_of_1873

pitcairn2 2016.07.12. 10:22:15

@backbencher:

"De ezzel szinte egyidoben es hosszabban elnyulva meg tobb ezust lelohelyet is feltarnak, amik viszont az arany-ezust ertekaranyt a mar fentebb irt 1:15.5-rol 1:25-re tolja el."

a kibányászott mennyiséget tekintve sohasem ment fel 1:25-re az értékarány...

ma az értékarány különben inkább 1:10...

az ezüstárak összeomlásában az ezüst __demonetizálása__ jóformán __kizárólagos__ szerepet játszott...

gyalog.galopp 2016.07.12. 10:34:48

@Bell & Sebastian:

Már kezd olybá tűnni, hogy az angolok szépen angolosan kihúzták a picsájukat az összeomló pénzügyi rendszerből, a könnyek, mint a krokodilé.
( a gyerek mindenesetre örül, hogy korábban nem vásárolt be fontból a hóvégi kiruccanácához)
Mi meg örüljünk annak, ha puskalövés nélkül megússzuk.

Pelso.. 2016.07.12. 10:52:17

@gyalog.galopp: Hümm, valahogy így.
Kihúzni ok, de ne felejtsük: a gyorsan felszínre bukkant, elsősorban gazdasági, pénzügyi jellegű teóriák-találgatások tömkelege nem eredményez objektív (főleg végrehajtható!) stratégiát.

Valaki fentebb Görögo. kapcsán valamiféle bizalmat említett..... Ó, de megható.

Bell & Sebastian 2016.07.12. 10:57:54

@gyalog.galopp: A szomszéd falu ifjúsága Angliában tartózkodik, mert az általános iskolában középfokon oktatják, a mieink németül létfenntartanak. Hogy körültekintően tájékozódjak, előbb kocsmába kellene mennem, amit csak azért nem teszek, mert az itthon maradtak magyarul sem értenek, ha érti.

Abnormális ez így.

gyalog.galopp 2016.07.12. 11:22:11

@Bell & Sebastian:
Pár évvel ezelőtt láttam Chikán profit a diákjai körében, ahogy a gazdasági versenyt oktatta nekik, hát leesett az állam.
Nekem annak idején a kapitalizmus, meg a szoclizmus politikai gazdaságtanát tanították, de amit Chikán produkált az ahhoz képest is lehangoló volt.
A gyűjtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded rigmus, versenyt véded változata. Lózungok a köbön.

Aztán meg olvasom a művelt elit mértékadó véleményét a magyarok - így, a magyarok - pénzügyi kultúrájáról. Mert Józsi bácsi, meg Mari néni nem tudta, hogy nem szabad devizahitelt felvenni.

pitcairn2 2016.07.12. 11:27:00

@gyalog.galopp:

Józsi bácsi, és Mari néni óvatos duhaj a fejlett pénzügyi kultúrával rendelkező nyugatiakhoz képest

akik kb. olyan mélyen úsznak az adósságban, hogy kb. NULLA százalékos jegybanki alapkamat mellett tudják csak managelni azt...

gyalog.galopp 2016.07.12. 11:37:13

@pitcairn2:

Sajna, Józsi bácsi és Mari néni nincs abban a helyzetben, hogy saját pénzjegy nyomdát üzemeltessen legálisan.

backbencher 2016.07.12. 11:45:21

@logikus4: 2016.07.12. 04:31:14, 04:34:34, 04:35:44

@Penzriport_SZG: 2016.07.12. 9:36:55

Kedves Szabo Gergely es logikus4,

1. Lehetseges magyarazat a nemet TARGET2 balance tobbletre
Az eddigi kommentjeimbol kimaradt 2 lenyeges adat/korulmeny, ami pedig magyarazhatja a TARGET2-n beluli massziv nemet kovetelestobblet kialakulasat.
Ezt most potlom.

1.1 TARGET2 modulok megosztasa tagallamok kozott
A TARGET2 mint az osszes EU-tagallamnak szant osszeuropai fejlesztesu utalasi rendszer, ugy kerult kialakitasra, hogy kompatibilis legyen a mar meglevo es vilagszerte elterjedt SWIFT-tel, es hogy a tagallami "sajat zsebbe dolgozas" kisertesenek elkerulese vegett NE EGYETLEN tagallam kezelje a rendszer osszes moduljat.

Ezert a TARGET2-n belul a 3 legnagyobb eredeti jegybank kozott szetosztottak a fobb modulokat az alabbiak szerint:
(a) Franciao. (Banque de France) kapta az ugyfelszolgaltatast (Customer Related Services System CRSS, Participant Interface, Information and Control Modul ICM);
(b) Nemeto. (Deutsche Bundesbank - DBB) kapta a Payment Settlement (fizetesi modul -PM, ami alla a Settlement and Accounting fizetesi modulbol - SAM, es a Reserve Manegement tartalekkezelesi modulbol - RM);
(c) Olaszo. (Banca d'Italia) kapta a kommunikacios infrastrukturat, tartalek egyseg (Contingency Modul CM), es a nem alapszolgaltatas funkciokat (Home Accounting Management HAM).

Ezek persze egymassal osszekapcsolodnak, es nehol egymast atfedo modulok, de a lenyeg, hogy a fenti felosztas mindmaig nem valtozott.

1.2 DBB kezeli a TARGET2-n beluli elszamolasokat
Mivel a DBB-hez kerult a TELJES PM (fizetesi modul), tehat mind a fizeteselszamolas ES a tartalekkezeles, ez reszben magyarazhatja azt, hogy a nemeteknel mindig jelentos tobblet keletkezik, ami igy 2 fo reszbol tevodhet ossze valszeg:
(a) a sajat (nemet) kovetelesek a tobbi EU-tagallam fele; ES
(b) a tobbi TARGET2-ben reszes EU-tagallam kovetelesei egymas fele, amit azonban meg eppen nem szamoltak el a nemetekkel.

Ahogy azt SZG is irta helyesen fentebb, a TARGET2 egyenlegek osszessegeben 0-ra kell kijojjenek.
Ezert mind az (a) mind a (b) csak par napig all fenn, azt 1-3 napon belul elszamoljak, csak az mar atcsuszik a kovetkezo evre).

Ezt tamasztjak ala fenti ECB linken megadott grafikonok is, mert azok EVVEGI es OSSZESITETT ADATOKAT tartalmaznak.
link:
sdw.ecb.europa.eu/reports.do?node=1000004859

Ezert a lenyeges kerdes igazabol az, hogy a nemet kb. EUR 700mio evvegi TARGET2 balance-bol MENNYI az (a) es (b) KULON-KULON.

2. Tagjegybankok TARGET2 rendkivuli tartalekkeretei
2.1 Ahogy azt mar fentebb irtam, az egyes TARGET2 tagallamok jegybankjai a TARGET2 elszamolasokhoz (kozvetlen es kozvetett tagok kozott) un. rendkivuli tartalekkeretet biztositanak.

2.2 Ezek a tartalekkeretek persze szerepelnek az egyes jegybankok eves beszamoloiban, de NEM KULON TETELKENT, hanem altalaban az eurorendszeren beluli koveteleseken belul.

2.3 A DBB ilyen tartalekkerete eppen az 1.2 pontban fentebb irtak miatt lehet joval nagyobb mint a tobbi tagallame vagy akar az ECB-e.
Az ilyen tartalekkeretek merteke es kihasznaltsaga a kulonosen erdekes, de ezt mar egyetlen tagjegybank sem fogja kozzetenni, mert ez olyan erzekeny nemzetgazd. adatnak minosul, amit sehol nem szivesen kotnek masok orrara.

3. Osszefoglalas
Ahogy mar irtam fentebb, a TARGET2 mint RTGS utalasi rendszer, csak egy szofisztikalt es osszetett eszkoz, amely ONMAGABAN NEM FELELOS az egyes EU-tagallamok tobbleteert/hianyaert.

Ilyen logikai alapon Mo-n a VIBER lenne felelos azert, hogy mekkora a magyar ktsgvetesi hiany, meg hogy a magyarok is inkabb EU-tagallamokhoz menekitik a megtakaritasaikat mint a legutobbi 2 nagyobb mo-i panikhullam (2012. marc-szept., 2015. jan apr.) soran tortent.
Azert ilyen szintre nem kellene lesullyedni.

A problema inkabb abbol ered, hogy a TARGET2-n belul bar a nemetek kezelik a fizeteseket, de a tartalekkeretek egy jelentos reszet csak ok alljak az 1.2 es a 2.3 pontban irtak miatt.

Ezt lehetne orvosolni pl. azzal, hogy a tobbi TARGET2 reszes allam jegybankjai kulon kulon tartalekkeretet adnak a nemetek fele az 1.2 (b) pontbani keretreszen belul az oket erinto reszekre.

Pelda: nemet tartalekkeret TARGET2-n belul 700mio EUR, amibol az 1.2 (a) nemet resz 400mio, az 1.2 (b) tobbi tagallame 300mio. Ezt a 300mio-t "osztanak szet az erintett tagallamok kozott ugy, hogy mindegyiknek kell az ECB-nel mondjuk egy spec. tartalekkeretet nyitnia, amin evvege elott 5 nappal ott kell lennie min. az elozo evi 300mio-n beluli hianyreszenek EUR-ban. Az ECB pedig ezt minden ev dec.30/31-el atutalna a DBB-nek.
Egybol jelentosen csokkenne a nemet tobblet.

Ez nem lenne tul bonyolult kivitelezni, de kerdes, hogy a mar most is folyamatosan forrashiannyal kuszkodo erintett tagallamok, akik kozul tobb nem is eurozona tag - ezt mennyiben tudnak biztositani.

backbencher 2016.07.12. 12:10:41

Az elozo 11:45:21-es kommentemhez meg annyit, hogy - brit modon praktikusan - a fent vazolt megoldasra a szerzoi jogot elsosegkent (copyright by backbencher) fenntartom.

Minden jot mindenkinek ;))

Robinzon Kurzor 2016.07.12. 14:24:17

Minden összetett problémának létezik egy egyszerű, világos, bárki által megérthető, de téves magyarázata.

Ezekről a Pénzriport-posztokról mikor fog felháborodott posztot írni Stumpf András?

backbencher 2016.07.12. 14:45:13

@pitcairn2: 2016.07.12. 10:16:57, 10:19:45, 10:22:15, 10:31:13

Tobb kommentet irt, amikre itt osszefoglalva valaszolok.

1. Nemet Csaszarsag aranyalapra valo atterese (Valasz)
"1871-ben indult az átállás...

"Die Mark (Mk oder ℳ, M in lateinischer Schreibschrift), rückwirkend auch als „Goldmark“ bezeichnet, war die Rechnungseinheit und das Hauptnominal der zu einem Drittel goldgedeckten Währung des Deutschen Kaiserreichs ab 1871 („Reichsgoldwährung“). Eine Mark entsprach 0,358423 oder 1000⁄2790 Gramm Feingold. "

Mark (1871)
de.wikipedia.org/wiki/Mark_%281871%29

Igaz, mivel a Nemet Csaszarsagot 1871.01.18-an kialtottak ki Versailles-ben. De a tenyleges bevezeteshez azert kellett 2 ev mert tobb mint 28 fele nemet kisebb-nagyobb allam 8 fele penzrendszeret kellett egyseges alapra hozni. Ezert lett a Reichsmark "csak" 1873.01.01-el az egyseges aranyalapu nemet valuta.

Ezen az alapon az osztrak-magyar korona bevezeteset is nem 1892-ra, hanem 1888-ra kellene tenni, mert akkor kezdodtek meg az elokeszito munkalatok.
Ami azert lassuk be, nem helytallo.

2. USA aranyalapra valo atterese (Valasz)
"1873-ban volt a (de facto) áttérés...

"it ended bimetallism in the United States, placing the nation firmly on the gold standard."

Coinage Act of 1873
en.wikipedia.org/wiki/Coinage_Act_of_1873"

Ahogy mar korabban fentebb irtam, sajnos nem.
Ez is egy hosszabb folyamat volt, aminek tobb lepcsofok utan vegul eppen a Gold Standard Act of 1900 garantalta az USA bankjegyek (gold certificates) aranyra valo korlatlan atvalthatosagat.
Ez volt az igazi alapja a klasszikus gold standard-nak.

Azert ekkor tortent meg ez, mert az USA-nak 1900-ban sikerult teljesen visszatorlesztenie az 1861-65 kozotti polgarhaboru idejen kibocsatott unios hadi es allami kolcsonoket a lakossag es a kulfoldi finanszirozok fele.

A Silver Coinage Act of 1873 (ha vegig olvassa az idezett wikipedia linket es nemcsak az elso ket mondatot) azt tette lehetove, hogy
(a) a (bel- es kulfoldi) hitelezok a kovetelesuket BARMILYEN ellenertekben (ezust, arany, vagy erre szolo bankjegy) kovetelhettek - gyakorlatban tobbnyire aranyat vagy arra szolo bankjegyet kertek; es
(b) eltorolte a kotelezo ezust ermeveretesi kotelezettseget az USA-ban (hasonloan az LMU 1874-es dontesehez).

3. Arany-ezust ertekarany valtozasa (Valasz)

""De ezzel szinte egyidoben es hosszabban elnyulva meg tobb ezust lelohelyet is feltarnak, amik viszont az arany-ezust ertekaranyt a mar fentebb irt 1:15.5-rol 1:25-re tolja el."

a kibányászott mennyiséget tekintve sohasem ment fel 1:25-re az értékarány...

ma az értékarány különben inkább 1:10...

az ezüstárak összeomlásában az ezüst __demonetizálása__ jóformán __kizárólagos__ szerepet játszott... "

"a kitermelést tekintve meg merem kockáztatni, hogy az arany-ezüst értékarány sohasem ment 1:15 fölé"

3.1 Vizsgalt idoszak
A tema az LMU kapcsan kerult elo, es en kizarolag az 1816-1892 kozotti idoszakra vetitve irtam az ertekaranyokat. Ezustnek penzveresi celra valo felhasznalasa jelentosebb 1924-ig volt, az elso demonetizalasi hullammal (1918-1925) ez visszaesett.
Ezert nem kell semmit a XX. szazadbol vagy napjainkbol belekeverni.

3.2 Ezust demonetizalasa
Ez 2 nagy hullamban tortent a XX. szazadban: eloszor 1918-25 kozott, majd 1944-50 kozott.
Ezek viszont mar az LMU megszunese (1914-tol mar felfuggesztettek az LMU szerinti atvalthatosagot es a gold standard-ot is az eu-i LMU tagallamok Svajc kivetelevel) utan tortentek, ezert nem praktikus ezzel visszamenoleg magyarazni az arany-ezust ertekarany valtozasait.

3.3 Arany-ezust ertekarany valtozasai a 3.1 szerinti vizsgalt idoszakban
Az ertekarany ingadozasat 3 tenyezo befolyasolta:
(a) az arany es ezust nyerserc kitermeles, es
(b) az egyes allamok kincstaraban mar felhalmazott (tartalekolt) arany es ezust (rud es erme) mennyisege, es
(c) az egyes allamokban belso es kulker. fiz. forgalomban forgo arany es ezust ermek mennyisege.

Hiaba nott az (a) szerinti nyerserc termeles (bar ez ingadozott az aranynal), ha az eppen 1850-1914 kozott kiepulo elso globalis vilagkereskedelemben a fizeteshez igenyelt arany vagy arany fedezetu bankjegyek iranti igeny ennel joval nagyobb mertekben bovult.
Ezert romlott az arany-ezust ertekarany az 1865-os 1:15.-rol 1878-ra 1:18-1:19-re, majd 1887-1892 kozott 1:21-1:25 kozott ingadozott.

pitcairn2 2016.07.12. 16:19:39

@backbencher:

"1871: Németország az ezüstfedezeti rendszerről áttér az aranyfedezetűre, emiatt a Deutsche Bank a londoni piacon keresztül 26 millió uncia (808,7 tonna) olvasztott érme ezüsttől válik meg. Más országok is követik a példát, ezért az ezüst leértékelődik.

1876: a brit képviselőháznak az ezüst leértékelődését vizsgáló bizottsága a Mocatta & Goldsmid, a Pixley & Abell és a Sharps & Wilkins szakértelmét veszi igénybe. Ők az európai eladásokat tették felelőssé az érmepiac hanyatlásáért, az áresést azonban India az ezüstkészletek 85 százalékának átvételével tompítja.
"

www.conclude.hu/aranypiaci-elemzesek/788.html

pitcairn2 2016.07.12. 16:45:13

@backbencher:

1872 és 1875 között a világ ezüsttermelése 54,7 millió uncia volt

ezzel párhuzamosan az aranystandardra áttért európai államok 20 millió uncia ezüstöt öntöttek a londoni ezüstpiacra...

ihol lenne a forrás is

REPORT
PEOM THE
SELECT COMMITTEE
ON
DEPRECIATION OF SILVER;
archive.org/stream/cu31924030186773#page/n57/mode/1up

xlviii oldal...

Bell & Sebastian 2016.07.12. 17:25:50

@gyalog.galopp: Nyilván a Yehudi Intézetben, vagy hogy hívják, azt is tanítják, hogyan kell szédíteni a halakat, hogy azok a hálóba ússzanak. A halászatról az Ószövetség értekezik, olvasták volna el.

Herr Stacheldraht Leger 2016.07.12. 21:37:10

@A megvalósult amerikai ólom..:

( ph'nglui mglw'nafh Cthulhu R'lyeh wgah'nagl fhtagn )
süti beállítások módosítása