Vendégszerzőnk, Szabó Gergely, a Pénzriport szerzőjének írása
Miért vált sürgőssé a készpénz elleni háború?
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke 2016. február 15-én bejelentette, hogy az EKB komolyan fontolóra vette az 500 eurós címlet kivezetését. Egy nappal később Larry Summers, korábbi amerikai pénzügyminiszter a Washington Postban megjelent cikkében a 100 dolláros kivezetése mellett érvelt. Míg az 500 eurós teszi ki a forgalomban lévő eurók értékének 30%-át, addig a 100 dolláros esetében ez az arány 80%. Az elmúlt hetekben a készpénz visszaszorítására vagy teljes betiltására vonatkozó véleményt fogalmazott meg több „tekintélyes” nyugati lap és véleményformáló: Financial Times, Bloomberg, Harvard professzor.
Miért lett ennyire égető a készpénz elleni harc?
A készpénzmentes társadalommal kapcsolatos vita egy ideje zajlik. Az állam és a jegybank jellemzően az adóelkerülés csökkenését és a bűnözői csoportok ügyleteléseinek megnehezítését látja a készpénzmentesítésben. A legtöbb állampolgár viszont elborzad attól a gondolattól, hogy a hatóság és a bankrendszer minden egyes adás-vételére rálát, és a készpénzmentesítés hallatán egy orwelli társadalom rémképe jelenik meg.
Az állam és a jegybank számára további szempont, hogy normál szintű kamatok időszakában a készpénzkibocsátással haszonra tesz szert. A jegybank a készpénzt valamilyen kamatozó eszközzel szemben teremti, viszont a készpénzre nem fizet kamatot, így folyamatosan megnyeri a kamatkülönbözetet. Így az állam a készpénzmentesítéssel, bár egyik oldalon több adóbevételhez juthat és nagyobb kontrollt gyakorolhat, a másik oldalon elesik az ú.n. kamara hasznától.
A készpénzmentesítés viszont jelenleg nem a fent bemutatott érvek miatt vált sürgőssé, hanem más okból: a küszöbön álló negatív kamatok miatt.
Tavaly több cikkben (például itt és itt) irtunk arról: ahhoz, hogy ne legyen recesszió, a pénzmennyiségnek növekednie kell. A jegybankok nemhogy nem emelhetnek kamatot, hanem még tovább kell lazítaniuk. Bemutattuk, hogy a FED minimálisan megemelheti a kamatokat, de ennek csak az lesz az eredménye, hogy ezzel hozzájárul a kártyavár beremegéséhez. Ahhoz, hogy később ne dőljön a kártyavár, visszavonulót kell fújnia: vissza kell majd vinnie a kamatokat nullára és további pénzt kell nyomtatnia.
Szó esett arról is, hogy a meglévő jegybanki fegyvertár kifulladóban van: nem elég a 0%-os alapkamat és szintén nem elég, ha a jegybank a bankok meglévő eszközeit veszi meg. Az élénkítéshez el kell érni, hogy új pénz teremtődjön. Ennek eszköze lehet, ha az államok adósodnak el még jobban és ezt az új adósságot veszi meg a jegybank, vagy ha a jegybank még kedvezőbbé teszi az eladósodást a magánszektor számára: azaz negatív kamatokat vezet be. Végső esetben pedig jöhet a „helikopter pénz”, azaz egyszerűen mindenki kap valamennyi frissen nyomtatott pénzt ajándékba annak érdekében, hogy nőjön a pénzmennyiség. Egyelőre a „helikopter pénz” még nem, de az állami stimulusok és a negatív kamatok egyre inkább napirendre kerülnek.
Mit is jelentenek a negatív kamatok?
A negatív jegybanki betéti kamat azt jelenti, hogy a jegybank a kereskedelmi bankok nála elhelyezett pénzére nem kamatot fizet, hanem abból pénzt von le. Már jelenleg is negatív jegybanki betéti kamatok vannak Svájcban (-0,75%), Dániában (-0,65%), Svédországban (-0,5%), az eurózónában (-0,3%) és Japánban (-0,1%).
A negatív kamatok szintje azonban jelenleg viszonylag alacsony: a kereskedelmi bankok ezt egyelőre nem hárítják át a fogyasztókra, mivel attól félnek, hogy amennyiben negatív kamatot vezetnek be az ügyfeleik számára, akkor sok betétes elpártolna a banktól és a készpénzt választaná.
Egyes kutatások szerint a -0,25%-os kamat inkább csak egy pszichológiai határ, de már ez is sok betétest sarkallna pénzkivételre. Ahogy pedig egyre mélyül a kamat, például -1%-nál, már egyre jobban megéri széfet venni, és abban tartani a pénzt.
Negatív kamatfegyver előkészítése
Számos makrogazdasági indikátor alapján a világgazdaság növekedése lelassult. A nyersanyagárak a mélyponton vannak. Egyes banki részvények is negatív rekord szinten vannak. A piacok áringadozásai megnőttek. Remeg a kártyavár. Bár még nincs nagy krízishelyzet sem a reálgazdaságban, sem a tőzsdéken, a pénzügyi vezetők úgy látják, hogy érdemes már most készenlétbe hozni a lehetséges fegyvertárat.
A negatív kamatnak van néhány nem szándékolt következménye. A probléma onnan indul, hogy negatív kamatok esetén érdemesebb készpénzt tartani, mint bankszámlapénzt. Ha azonban a betétesek tömegesen kívánják átváltani a banki számlapénzüket készpénzzé, akkor az a bankrendszer számára épp olyan ijesztő, mint egy, a banki hitelképességbe vetett hit megingása miatt kialakuló bankroham.
A résztartalékolásnak köszönhetően a bankok a náluk lévő betétek egy töredékének megfelelő jegybankpénzzel rendelkeznek. Ha a készpénzfelvétel tömegessé válik, a bankoknak jegybankpénzhez kell jutniuk. A jegybank úgy tudja megmenteni a bankrendszert, hogy a bankok számára fedezet ellenében „hitelt nyújt”; azaz pénzt nyomtat és ezt kölcsön adja a bankoknak. Ezzel azonban a jegybank kockázatot vállal magára, mivel a banki eszközök egy jelentős része így átkerül a jegybank mérlegére.
A készpénzrohammal kapcsolatos másik probléma készpénz-logisztikai probléma. A nyugati gazdaságokban az összes bankbetéthez és pénzhelyettesítőhöz képest sokkal kevesebb készpénz van. Például Amerikában nagyságrendileg 1,5 billió dollárnyi készpénz van, 10 billió dollárnyi bankbetét és 60 billió dollárnyi teljes pénzmennyiség. Európában ugyanezek a számok dollárban mérve: 1,2 vs. 20 vs. 50 billió dollár. Japánban 0,8 vs. 10 vs. 25 billió dollár. Ha a pénztulajdonosok nagyobb részben választják a készpénzt bankbetét vagy más pénzhelyettesítők helyett, akkor ez komoly készpénz-logisztikai problémát okoz: rengeteg papírpénzt kell kinyomtatni nagyon gyorsan.
Hogyan lehet elejét venni annak, hogy negatív kamatok esetén készpénz iránti roham alakuljon ki? Korábbi cikkünkben említettük, hogy szóba jöhet a „pecsételős módszer”: a készpénz érvényességét egy pecséthez lehet kötni, a pecsét ára pedig az éves negatív kamat kifizetése. Így a készpénzre is kvázi ugyanaz a negatív kamat vonatkozna, mint a számlapénzre.
Viszont úgy tűnik, hogy a világ pénzügyi vezetői más lehetőséget vizsgálnak: a készpénz radikális visszaszorításában látják a megoldást. Ha nincs készpénz, akkor nem lehet elmenekülni a negatív kamatok elől.
Összefoglalóan: jó esély van arra, hogy a nyugati jegybankoknak a depresszió és a tőzsdei zuhanások elkerülése érdekében hamarosan tovább kell lazítaniuk. Ennek egy lehetséges eszköze egyre mélyebb negatív kamatok bevezetése. Azonban ez csak úgy lehetséges, ha a készpénz nem válik ezzel párhuzamosan vonzó alternatívává. Ennek elkerülésének egyik módja a készpénz korlátozása.
