Kik vagyunk? Miben hiszünk? Lesz még rend a világban? Megbukott a multikulturalizmus? Hanyatlik Európa és fenyeget az iszlamizáció? Michel Houellebecq francia író Behódolás című, disztópikus jövőképet felfestő regényének hazai megjelenése kapcsán szervezett vitát a Republikon Intézet, többek között Seres László libertárius publicista és György Péter esztéta részvételével, akik finoman szólva nem értettek egyet egymással. Tudósításunk.
Multikulturalizmus és bevándorlás: Az európai modell válsága? Ezzel a címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést a Republikon Intézet Budapesten szerdán. Derdák Tibor szociológus, a sajókazai Dr. Ámbédkar Iskola igazgatója; György Péter, esztéta, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója; Soós Eszter Petronella, politológus, a Francia politika blog szerkesztője és Seres László, újságíró, hvg.hu, a Kapitalizmus blog szerkesztője válaszoltak a moderátor, Szederkényi Olga kérdéseire. A vita apropója Michel Houellebecq francia író regénye, a Behódolás magyarországi megjelenése volt. A magyar kiadás fekete nikábba burkolt Mona Lisát ábrázoló borítójáról még Franciaországban is vitatkoztak – pedig a borító jól bemutatja a könyv tartalmát. A Behódolás kerettörténete arról szól, hogy 2022 Franciaországában a Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen és a Muzulmán Testvériség vezetője – aki felszámolná a laikus állam jogi kereteit, elsorvasztaná a világi oktatást, megszüntetné a nemek egyenlőségének elvét és engedélyezné a többnejűséget – küzdenek meg az államfői tisztségért. A könyv nagy vitákat és botrányokat váltott ki Franciaországban – és még itt, Magyarországon is van miről vitatkozni róla.
Provokáció-e Houellebecq könyve? – szólt a moderátor első kérdése. „Nagyon remélem!” – vágta rá rögtön Seres László, majd hozzátette: „Muszáj provokálni. Az európai ballib értelmiségen kívül az iszlamisták azok, akik megpróbálják a beszédkereteket meghatározni”. Seres hozzáfűzte: „Elismerem, iszlamofób liberális vagyok, rettegek az iszlám térnyerésétől és remélem, nem fognak Európában nyerni”. György Péter szerint a könyv a provokáció „nemes francia hagyományának” folytatója, amiből kiderül, mi a viszonya egy felső-középosztálybeli írónak az alsóbb rétegekhez tartozó bevándorló hátterű emberekhez, az autókat gyújtogató kölykökhöz. Soós Eszter Petronella úgy látja: a Behódolás komolyabb egy provokációnál, viszont nem tekinthető jóslatnak. Szerinte ha valaki előítéletek nélkül olvassa el a könyvet, több kérdése lesz a végére mint válasza. Derdák Tibor arról beszélt: „Ma már nem vesszük észre a sok provokációt, amik között élünk”. Elmondta: Borsod megyéből jött Budapestre a beszélgetésre: sok bezárt, pusztuló gyár mentén haladt el, csak egy működött – az előtt pedig kínai zászló lobogott. Hozzátette: a sajószentpéteri zsinagóga épülete örömtanyaként funkcionál, a helyi szakmunkásképző iszlám tulajdonban működik, ő maga pedig egy buddhista gimnázium igazgatója. „Életünk megváltozott, multikulturális kihívások tömegével vagyunk körülvéve”.
György Péter úgy látja: egy történeti problémáról van szó, amelyet ahistorikusan kezelünk. Miután 1989-ben összeomlott a kétpólusú világ, a valódi következmények nem Európában, hanem Európán kívül következtek be. „Soha többé nem lesz rend a világban. Egyszer s mindenkorra ellentmondásos lesz a világ, vége lesz annak, hogy egy kulturális minta szerint éljük az életünket.”
Houellebecq szerint Európa halott, rohad, olyanok vagyunk, mint az V. századi Róma, nem tudjuk magunkat megmenteni. Seres László hasonlóan fogalmazott: „A racionalitás, a józan eszünk a tét. Az iszlám a legirracionálisabb vallás. Európa elvesztette önmagát, pedig éppen hogy állást kellene foglalnia sok kérdésben”.
Rajcsányi Gellért tudósítását híroldalunkon olvashatják.
