Hogyan politizál és miként uralja Oroszországot Vlagyimir Putyin? Kik biztosítják a hatalmát és kik a szavazói? Miért vonzó mindez sokak számára Magyarországon? Milyen folyamatok húzódhatnak az ukrán válság és a Nyemcov-gyilkosság mögött? Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő válaszolt a Mandiner kérdéseire. Nagyinterjúnk a putyini Oroszországról.
„Az első két elnöki periódusban az ideológiai semlegesség avagy közöny jellemezte a putyini politikát. Ez ma már nincs így, de ez is jórészt a globális válság következménye. A válság 2008 nyarán érte el Oroszországot, és a G20-as csoport tagjai közül épp Moszkvát érintette a legsúlyosabban. Az orosz GDP visszaesése 2008 első fele és a következő év első fele között 10,9%-os volt. Ez rendkívül komoly kihívást jelentett, ami rövid időn belül egy újabbal egészült ki – mégpedig azzal, hogy a Kreml kénytelen volt a soros parlamenti, majd elnökválasztás lebonyolításakor a végeredmény kialakításába mélyen belenyúlni. Ahhoz ugyanis, hogy a 2011 decemberében megtartott dumaválasztáson a hatalompárt – a korábbi két ciklus idején megszerzett alkotmányozó többséggel szemben – legalább abszolút többséghez jusson, illetve ahhoz, hogy Putyint 2012 márciusában már a választás első fordulójában nagy fölénnyel elnökké válasszák, a korábbiakhoz képest is jóval durvábban és leplezetlenebbül kellett a választási eredményt elcsalni.
Az ez ellen tiltakozó városi középosztályt részben populista retorikával, részben pedig azzal a 2012-es nyári törvénymódosítási csomaggal próbálták lecsillapítani, illetve megfélemlíteni, amelynek keretében több új törvényt fogadtak el, illetve módosítottak. Többek között megszigorították az internet feletti ellenőrzést, a hazaárulás törvényi fogalmát újradefiniálták, módosították az NGO-kra vonatkozó törvényt, bevezetve az »idegen ügynök« fogalmát, egzisztenciákat megrendítő szintre emelték a tüntetéseken elkövetett kihágások büntetési tételét. Eközben az utcai tiltakozások bejelentésének és megszervezésének feltételein is szigorítottak, a homoszexualitás propagandájának tiltására hivatkozva kifejezetten homofób törvényt fogadtak el, a rágalmazással kapcsolatos eljárást pedig visszavezették a büntető törvénykönyvbe. Tehát az egyébként is autoriter rendszer 2012 nyarán egy látványos represszív fordulatot vett. De láthatóan Putyin ezt sem találta elegendőnek, és retorikájába olyan ideológiai elemeket kezdett beépíteni, amelyek korábban idegenek voltak tőle.”
Lándori Tamás interjúját híroldalunkon olvashatják.
