Miért akadt el a paksi népszavazás ügye?
2014. július 09. írta: bakó.bea

Miért akadt el a paksi népszavazás ügye?

paks.jpg

Visszautasította az Alkotmánybíróság az Együtt-PM alkotmányjogi panaszát, így már biztos, hogy nem lesz népszavazás a paksi bővítésről. Az Alkotmánybíróság érdemben nem is vizsgálta a panaszt, mert úgy találta, hogy a Kúria már minden kérdésben döntött, és további alkotmányjogi értelmezésre nem szorul az ügy.

Valószínűleg egyébként érdemi vizsgálat után is arra jutott volna a testület, hogy nincs helye népszavazásnak Paks II. miatt, csak akkor legalább kiszúrta volna a szemét, hogy a bővítés amúgy alkotmányellenes lehet. Ezt viszont egyelőre senki nem tette még az AB orra elé – és egyre valószínűbb, hogy nem is fogja.

Az Országgyűlés februárban törvényben kihirdette a Magyarország és Oroszország közötti „nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről” szóló egyezményt. Ez az egyezmény még nem tartalmazott konkrétumokat sem a hitelről, sem a bővítésről, csak annyit szögezett le, hogy „a Felek együttműködnek a Magyarország területén lévő Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásában és fejlesztésében, beleértve két új 5-6. blokk tervezését, megépítését, üzembe helyezését és üzemen kívül helyezését”.

Ezt követően akarta az Együtt-PM népszavazásra bocsátani a következő kérdést: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?” A kérdéssel kapcsolatban rögtön le kell szögezni, hogy az nem kifejezetten az atomerőmű bővítése ellen szól, hanem az ellen, hogy ez hitelből valósuljon meg. Persze Magyarországon nehéz lenne elképzelni egy ekkora beruházást másképp, mint hitelből.

Végül azonban még az aláírásgyűjtést sem tudták elkezdeni, mert a Nemzeti Választási Bizottság megtagadta a kérdés hitelesítését, mivel nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség teljesítéséről az alkotmány alapján nem lehet népszavazást tartani. A kezdeményezők a határozatot megtámadták a Kúrián, amely azonban helyben hagyta az NVB határozatát, így került az ügy az Alkotmánybíróság elé alkotmányjogi panasz keretében.

Alkotmányjogi panaszt akkor lehet benyújtani, ha egy jogerős határozat valakinek az alkotmányban biztosított alapjogát sérti. A kezdeményezők arra hivatkoztak, hogy az alkotmány garantálja a népszavazáson való részvétel jogát, és ezt sérti a Kúria végzése. Szerintük az NVB és a Kúria túl kiterjesztően értelmezte a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség, mint tiltott népszavazási tárgy fogalmát, mivel az egyezmény csak általában az együttműködésről szólt és nem fogalmazott meg konkrét kötelezettséget. Az Együtt-PM szerint nem sérti az egyezményben foglaltakat, ha a magyar állam végül nem orosz hitelből finanszírozná a bővítést. Persze itt észre kell venni a csúsztatást, hiszen a népszavazásra szánt kérdés eleve nem arról szólt, hogy orosz hitelből akarunk-e atomerőművet, hanem, hogy egyáltalán hitelből akarunk-e?

*

Az Alkotmánybíróság azért utasította vissza érdemi vizsgálat nélkül a panaszt, mert nem felel meg a tartalmi feltételeknek. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján ugyanis a testület az alkotmányjogi panaszt „a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség”, vagy „alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés” esetén fogadja be. A panasz viszont nem vet fel ilyen alaptörvény-ellenességet vagy alapvető jelentőségű kérdést, hanem tulajdonképpen a magyar-orosz egyezménynek és az alkotmány népszavazásból kizárt tárgykörökre vonatkozó rendelkezéseinek az összevetésére irányult – állapítja meg az Alkotmánybíróság.

Az, hogy hogyan kell értelmezni egy tiltott népszavazási tárgyat – adott esetben, hogy mennyire konkrétnak kell lennie a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségnek –, nem tudom, micsoda, ha nem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés. (A régi alkotmányhoz képest egyébként annyit még változott is a szövegezés, hogy nem csak hatályos, hanem semmilyen nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet népszavazást tartani  mint ahogy erre Stumpf István párhuzamos indokolása is rámutat.) A testület szerint azonban „a Kúria ezekben az értelmezési kérdésekben már állást foglalt, ezekkel összefüggésben alkotmányjogi kérdés nem vetődik fel”. A végzés azt is megállapítja, hogy a kezdeményezők nem fejtették ki: az egyezmény szövegével hogyan egyeztethető össze az együttműködés egyik lehetséges formáját (vagyis a hitelfelvételt) tiltó népszavazási kérdés a népszavazáson való részvétel joga alapján.

Bragyova András és Kiss László különvéleménye ugyanakkor rámutat: ezzel az Alkotmánybíróság tulajdonképpen mégis érdemben elbírálja a panaszt, „mivel azt mondja, hogy az atomerőmű-blokkok építése az Egyezmény szerinti »együttműködés« része” és így tiltott népszavazási tárgynak számít.

Nyilvánvaló egyébként, hogy érdemi vizsgálat után is ugyanez lett volna az eredmény, de mégis jobban nézett volna ki, ha az Alkotmánybíróság hajlandó belenyúlni a témába és érdemi érvekkel alátámasztani a döntést. Egyrészt egyértelmű, hogy a paksi bővítésről szóló népszavazás nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget érint és ekként tiltott tárgy. Gyakorlatilag időközben a konkrét hitelszerződést is elfogadta az Országgyűlés, tehát mire a népszavazást megtartották volna, addigra az a vita is okafogyottá vált volna, hogy mennyire konkrét kötelezettségeket tartalmazott az első egyezmény.

Ezen kívül valószínűleg még egy tiltott tárgyba ütközött volna a paksi népszavazás, ugyanis költségvetési kérdésekről sem lehet népszavazást tartani, a beruházásnak pedig jelentős hatása van a költségvetésre. Ráadásul a népszavazási kérdés is kifejezetten a hitelből való bővítést kifogásolta, abba viszont szinte sehol a világon nem lehet népszavazással beleszólni, hogy az állam mire vegyen fel hitelt és az adófizetők pénzét (vagy épp a felvett hitelt) pontosan hogyan, mire költse.

*

A költségvetési vonatkozások kapcsán elkerülhetetlen lett volna azzal foglalkozni, hogy – miként arra már többen felhívták a figyelmet – a paksi hitel az adósságplafonnak nevezett alkotmányos rendelkezésbe ütközik. Nagy vitákat váltott ki, amikor az alkotmányban rögzítették, hogy ameddig az államadósság a GDP felét meghaladja, addig „nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne”. Könnyen belátható, hogy a paksi hitelfelvétel bizony ellentmond ennek a kitételnek.

A biztonság kedvéért az alkotmány a következő bekezdésben – szűk kivételtől eltekintve – azt is megtiltja az Alkotmánybíróságnak, hogy vizsgálja a költségvetésről, annak végrehajtásáról, adókról és járulékokról szóló törvények alkotmányosságát – legalábbis ameddig az államadósság a GDP felénél több. Azonban nemzetközi szerződéseket, illetve ezeket kihirdető törvényeket eszerint továbbra is vizsgálhat az Alkotmánybíróság, még ha azoknak költségvetési relevanciája is van – főleg, ha pont az ominózus adósságplafonba ütköznek.

A kérdés csak az, hogy kinek az indítványára vizsgálná meg egyszer mindezt az Alkotmánybíróság? Mivel az adósságplafonra vonatkozó alkotmányos előírás nem érint alapvető jogot, így kizárt, hogy bárki alkotmányjogi panasszal éljen a kérdésben. Áder fordulhatna elméletileg az Alkotmánybírósághoz, de amilyen simán az első egyezményt aláírta, az alapján ez nem túl valószínű. Az Együtt-PM ugyan Áder mellett az ombudsmant is kérte, hogy kezdeményezze az Ab eljárását az ügyben, de egyelőre ez nem történt meg.

Ha a magyar Alkotmánybíróság nem is vizsgálja az ügyet, ettől még egyáltalán nem biztos, hogy sima útja lesz a paksi ügyletnek, mivel az erősen felveti a tiltott állami támogatás gyanúját. Ha ugyanis a hitelt is vissza akarjuk fizetni az oroszoknak, akkor igencsak drága kellene, hogy legyen az új blokkokból a paksi áram – kivéve, ha az állam megtámogatja. Kormánypárti politikusok részéről pedig rendszeresen elhangzik, hogy olcsóbban fognak termelni az új paksi blokkok. Vajon mégis hogyan, ha nem állami támogatással? Valószínű, hogy az EU ezt nem hagyná szó nélkül − így legalább lesz egy újabb indok a Brüsszel-elleni szabadságharchoz.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr236484979

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2014.07.09. 17:39:01

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Trackback: Miért akadt el a paksi népszavazás ügye? 2014.07.09. 07:26:01

Valószínűleg érdemi vizsgálat után is arra jutott volna a testület, hogy nincs helye népszavazásnak Paks II. miatt, csak akkor legalább kiszúrta volna a szemét, hogy a bővítés amúgy alkotmányellenes lehet.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

states1 2014.07.09. 07:53:10

Minden testület az NVB-től a Kúrián át az AB-ig mindent rosszul tud és tesz, leszámítva Beát és az Együtt-PM-et. Csak azt nem tudtuk meg ebből a szösszenetből, hogy esténként elégséges fényt kap-e majd Magyarország, ha besüt a Hold az ablakán.

Bell & Sebastian 2014.07.09. 09:42:24

Mert leszavazták volna. És nem a sugárveszély, hanem a hitel miatt. Ki tudja, hol fog az landolni? ... mint a rossz pénzt!

legeslegujabbkor 2014.07.09. 11:42:28

"Az Alaptörvény 37. cikk (3) bekezdése szerint nem vállalhat a magyar állam olyan pénzügyi kötelezettséget, aminek eredményeként a GDP-arányos államadósság a 2013-ashoz képest növekedne. Most nem vállalhat olyan kötelezettséget, ami bármikor később növeli a nemzeti össztermékhez viszonyított államadósságot."

Ez még mindig benne van az Alaptörvényben?

Bell & Sebastian 2014.07.09. 11:55:40

Jogosnak tűnő felvetés, mivel egyértelmű a szabályozás, ami tiltás. Ám, mivel még messze túl vagyunk az 50% -os sövényen az AB csak korlátozott jogosítvánnyal bír költségvetési témákban. Ugyan alaptörvény -ellenes (valószínűleg), csak nincsen olyan, aki ezt megállapítsa. Józan ész itt nem játszik.

37. cikk

(1) A Kormány a központi költségvetést törvényesen és célszerűen, a közpénzek eredményes kezelésével és az átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani.

(2) A központi költségvetés végrehajtása során - a 36. cikk (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel - nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amely azt eredményezné, hogy az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét.

(3) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja - a 36. cikk (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel - a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne.

(4) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Alkotmánybíróság a 24. cikk (2) bekezdés b)-e) pontjában foglalt hatáskörében a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek.

(5) Az államadósság és a teljes hazai össztermék számítási módját, valamint a 36. cikkben és az (1)-(3) bekezdésben foglaltak végrehajtására vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.

Robinzon Kurzor 2014.07.09. 11:56:53

Gyurcsány ott baszta el, hogy nem kötött nemzetközi szerződést a 300 forintos vizitdíjra.

Bell & Sebastian 2014.07.09. 12:13:14

Lenne egy teoretikus megoldásom a talányra; ha nem lesz lóvé, beüt a katasztrófa.

Univerzális magyarázat, de védhető. Ha valaki tudja bizonyítani, hogy nem kívánt mértékben növekedne (ettől) a GDP arányos államadósság, az katasztrófa, ezért életbe lép a №1, "a főnöknek van igaza".

Ha nem tudja, akkor lehet hitelt felvenni.

Amíg ezen elnyámnyognak úgy 12 évet az összes, létező jogi grádicson, pénz eltapsolva, érintettek kihalva.

vizipipa 2014.07.09. 12:45:16

Lehet nyugodtan jogi szőrszálhasogatást folytatni, de ez legfeljebb a (jogi)szakmát érdekli.

Az ország számára a kérdés:
- kell-e Paks 2,
- ilyen módon (orosz hitel) kell-e Paks 2?

A kérdés második fele elég elméleti, mert nincs más verzió. Amikor lesz más ajánlat is, akkor elő lehet venni a kérdést újra. Addig: talon.

Az első kérdésre meglátásom szerint nincs válasz. Azt kellene megmondani mi lesz 20 év múlva. Hitvitákat persze lehet folytatni végtelenségig. Az eddigi tendenciák szerint... Már látjuk hogy...

Ha - akkor. Lesz öreganyámnak kereke vagy nem lesz? Válasz: 20 év múlva megtudjuk.

A kormánynak meg van egy felelőssége is. Az ország energia ellátásának biztosítása, hosszútávú kitekintésben is. Hogy ez most helyes döntés vagy elqrás azt is megtudjuk 20 év múlva.

A kormány bevállalta, az ő felelőssége. Szerintem az ellenzők számára is ki kéne tűzni valami felelősséget. E nélkül ugyanis mondhat bárki bármit. Ha téttel tenné, jobban megfontolná mire ugrik és mire nem.

Robinzon Kurzor 2014.07.09. 14:04:01

Mindenesetre megnyugtató, hogy az átmenet zűrzavaros évtizedei után (amikor bárki csak úgy, állampolgári jogon kezdeményezhetett AB-eljárást) végre ott tartunk, hogy egy tetszőleges alkotmányellenes állapot zavartalanul fennállhat, csak ez kimondva nem lesz, mert az ehhez szükséges eljárást csak korlátozott személyi kör indíthatja meg, azok meg nem teszik (mivel nekik nem érdekük).

program készítő 2014.07.09. 17:05:36

Direkt úgy tették fel a kérdést,hogy ne menjen át,nincs egyetlen jó ügyvédjük sem aki tud fogalmazni.Együtt PM-külön PM unalmas már nagyon,kell egy új párt,új emberekkel akik előre tudják mit is akarnak,Orbán nem nyert volna,ha igazi ellene szóló bizonyított dolgokkal jönnek elő--már késő bánat.

Nzoltan 2014.07.10. 08:20:30

Stratégiai dolgokban nem szabad népszavazást tartani.

Aki még emlékszik a 'nem lesz gázáremelés' mizériára, az érti miről beszélek.

Medgar 2014.07.10. 08:44:51

@program készítő: Megelőztél. Az együttpm kavart egy kis vihart a biliben a kampány idejére. Eszük ágában sincs keresztbe tenni Paksnak.

igazi hős 2014.07.10. 09:37:50

@vizipipa: "Az ország számára a kérdés:
- kell-e Paks 2"
Ha ország alatt a választókat érted, számukra nem ez a kérdés, akkor nem ez a kérdés, hanem hogy minek kell végre történnie, hogy ne higgyenek a sült galambban, a kolbászkerítésben és az olcsó paksi áramban.
Ha ország alatt ezt az összezárt tízmilliós gazdasági közösséget érted, akkor pedig az a kérdés, hogy _most_ kell-e a bővítés, vagy ~10 év múlva. Erre sincs biztos válasz, de van egy nagyon valószínű: nem éri meg túl korán (értsd Paks I blokkjainak leállítása előtt) felhúzni Paks II-t. Ugyanis annak a magyarázkodásnak (érvnek nem merem nevezni), hogy 15 év múlva az áramár tartósan magasabb lesz, mint az új blokkokból származó áram ára, nagyjából annyi a realitása, mint hogy Orbán Viktor gratuláljon a foci VB-t megnyerő magyar csapatnak.

Wagem 2014.07.10. 09:40:49

A kérdés az.
A ruszkiktól kapjuk a hitelt Paksra igen kedvező feltételek mellett,vagy az IMF.-től hatalmas megszorítások mellett.
Mert ez fáj ennek a nyomorult PM.gittegyletnek.
Az előbbiből nem jutna kevéske baksis a zsebbe,és a felbujtók is hasra esnének.
Az utóbbiból annál inkább.

kvadrillio 2014.07.10. 09:45:28

Elrettentő kutatási eredmények - 60 évünk van hátra a termő Földön?
2014. július 10. - 06:20
Rovatok:
Publicisztika
Magazin:
Környezet-Tudomány

Bolygónkról évente 75 milliárd tonna termőföld tűnik el. A kutatások sokkoló adatokra mutatnak rá.

Hazai és nemzetközi kutatások azt igazolják, hogy mindössze 60 éve van a termő Földnek, amelyről évente 75 milliárd tonna termőföld tűnik el, 80%-a pedig többé-kevésbé károsodott. A helyzet itthon sem jó. Egy hazai felmérés kimutatta, hogy pl. a sárgarépa ásványianyag-tartalma 40 év alatt 4%-ra csökkent. Az, hogy egészséges élelmiszert fogyasztunk-e, nem az élelmiszeripari gyárakban, hanem már – a rohamosan csökkenő – termőtalajnál eldől. Vehetünk tehát biogyümölcsöt, biozöldséget, azt viszont érdemes észben tartani, hogy annak minősége, tápanyagtartalma a termesztési technológiánál talán sokkal fontosabb tényezőktől függ.

Egyre több megdöbbentő kutatási eredmény születik, amelyek azt igazolják, hogy a termőtalaj, amelyből elfogyasztott élelmiszereink származnak, az utolsó éveit éli. Eközben Föld népessége egyre nő, több élelmiszerre van szükség, ám azok tápértéke a talaj mennyiségének csökkenése és minőségének romlása miatt drasztikusan csökken.

Bolygónkról évente 75 milliárd tonna termőföld tűnik el

Kutatások szerint Európában jelenleg 17-szer gyorsabban pusztul a talaj, mint ahogy épül vagy helyreáll, azaz 17 kg termőtalaj megy tönkre, amíg 1 kg újraéled. Amerikában ez az érték tízszeres, Ausztráliában ötszörös. A helyzet Kínában a legrosszabb, ahol a talajpusztulás mértéke 57-szeres. A téma egyik úttörője John Crawford, a Sydney-i Egyetem mezőgazdasági és környezetvédelmi karának professzora. Kutatása szerint bolygónkról évente 75 milliárd tonna termőföld tűnik el, 80%-a pedig többé-kevésbé károsodott.

Dr. Gyulai Iván, az „Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért” igazgatója 2010-ben kiszámolta, mennyi időnk van hátra a termő Földön: mindössze 60 év. Vagyis hozzávetőleg még két generációra elegendő. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem felmérése kimutatta (lásd grafikon), hogy élelmiszer- és takarmánynövényeink ásványianyag-tartalma 30 év alatt rohamosan csökkent: a kukoricánál 31%-ra, a burgonyánál 9,52%-ra, a sárgarépánál pedig 4%-ra.

"Nem az élelmiszeripari gyárakban dől el, hanem már a talaj minősége meghatározza azt, hogy milyen élelmiszert fogyasztunk. Nagy feladat vár azokra, akik tehetnek a magyar talajért és a fenntartható mezőgazdaságért, hiszen ez volt és a jövőben is ez lesz Magyarország egyik legnagyobb nemzeti kincse. Magyarországon jelenleg 4,3 millió hektár termőföld van és folyamatosan csökken.”- mondja az AGRO.bio Hungary Kft. szakértője.......

MERT EZEK AZ ÁLLATOK MEGSZÜNTETTÉK A TSZ-EKET, AHOL KARBANTARTOTTÁK, ÖNTÖZŐRENDSZEREKKEL ÖNTÖZTÉK A FÖLDEKET...ÉS MOSTANRA MAGÁRA HAGYTÁK, SZÉTREPEDEZNEK, KISZÁRADNAK, MERT KIOSZTOGATTÁK A MÉSZÁROSLŐRINCEKNEK FÖLDALAPÚ TÁMOGATÁSOK LENYÚLÁSÁRA ! MINDET FÖLAKASZTANÁM ! AZ ÖSSZES EDDIGI KORMÁNYT !

Parasztlengő az imperialistáknak 2014.07.10. 10:30:53

A kérdés azért elég demagóg volt.

ad1) Biztos vagyok benne, hogy a fejlettnyugaton is HITELBŐL épülnek az atomerőmüvek, nem is ez a kérdés, hiszen hitelek folyamatosan keletkeznek és lejárnak

- hanem inkább az hogy hosszú távon a GDP arányos adósság hogy alakul.

És ebben a kérdésben biza Orbán a 'hiteles', nem az EgyüttPM.

Parasztlengő az imperialistáknak 2014.07.10. 10:33:25

@igazi hős: Az ország kinek fog hinni az olcsó áram kérdésében?

Orbánnak vagy az MSZPnek (Együtt-tökmind1)? A többi handabanda.

Kinek fog hinni az adósság kérdésében?

2014.07.10. 10:47:30

@Wagem: Csakhogy nemfizetés esetén a ruszkik majd tankkal jönnek behajtani. Ráadásul egyáltalán nem kedvezőek a kondícióik.

Mérnork 2014.07.10. 10:49:36

Inkább engedték volna át a savazást, lett volna Orbánnak még egy megerősítés. Anno balfaszék is bővíteni akarták Paksot mikor ők voltak kormányon, szóval megint csinálják a segget a szájukból csak azért merazorbán...

Parasztlengő az imperialistáknak 2014.07.10. 10:50:04

@fagyospityóka: Gondolom ismered a kondíciókat, és az összes jobb ajánlatot is ismered, csak nem árulod el.

Mert ezekről szó sincs a sajtóban, max leírják hogy a kondíciók nagyon rosszak...:)

_most_ 2014.07.10. 10:56:02

vicc, 300 forintról népszavazást kezdeményezett a fidesz, most meg 3000000000000 forintról Orbán egyedül dönt, ráadásul ügye pont ennyi volt az ellopott magánnyugdíjvagyon is, ha azt nem herdálják el most nem kéne az oroszoktól devizahitelt felvenni, melynek összege, minden 10 forintnyi forintgyengüléssel 100 milliárd forinttal nő.

Parasztlengő az imperialistáknak 2014.07.10. 11:04:13

@_most_: Orbán ellenzékben népszavazást kezdeményezett.

A mostani ellenzék mit is csinál? Vicc.

_most_ 2014.07.10. 11:07:40

@Kón Bandit: mostani ellenzék is népszavazást kezdeményezett, csak ügye akkoriban még demokrácia volt és nem tiltották be a népszavazásokat.

2014.07.10. 11:20:23

@Kón Bandit: A kamatlábat nyilvánosságra hozták "Sávos, 3,9, 4,5 és 4,9 százalék lesz annak a 2025 és 2046 között törlesztendő euróhitelnek a kamata, amit a paksi bővítésre ad Oroszország – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a köztévében."
Az én munkaadóm, egy közepesnél kissé nagyobb magyar iparvállalat ennek felét fizeti a labanc karvalytőkés banknak, és arra költi a pénzt, amire akarja, nem úgy, mint mi az orosz hitelt.

Egyébként az, hogy egy ilyen horderejű beruházást mindenféle hatástanulmány, gazdaságossági számítás és versenyeztetés nélkül, csak úgy leszőrződnek valakivel, bőven kimeríti a hűtlen kezelés fogalmát. Nagyon remélem, hogy egy majdani legfőbb ügyész is így fogja gndolni.

VIII. Nagyapó 2014.07.10. 23:45:48

Csakhogy ha a hitelt nem egy összegben hívjuk le, hanem a költségek felmerülésével, egyáltalán nem biztos, hogy nem fog teljesülni a szabály... (Gondolom, a magyar állam nem akar 3000 mrd cash-állományt parkoltatni...)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.09.08. 07:20:59

Most olvasom, hogy szombaton este 11 óra körül Nicaraguában, a managuai repülőtér közelében becsapódott egy jelentéktelen kis fing meteorit. Hál' Istennek, senki nem sérült meg. Ahhoz azonban épp elég nagy volt, hogy a bazi nagy robaj okozta riadalom mellett egy 19 méter mély és 39 méter széles krátert is produkáljon. Most képzeljük el, hogy egy atomlétesítményt kap telibe!

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.09.08. 07:42:45

@bbjnick:

egy 19 méter mély és 39 méter széles krátert=egy 19 láb mély és 39 láb széles krátert

Szindbad 2014.09.08. 10:50:09

@bbjnick: Vagy mondjuk a Magyar Parlamentet!!!!!!!!!!4

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.09.08. 10:59:54

@Szindbad:

Ha a Parlamentet kapja telibe egy ilyen aprócska meteor, akkor csak az ott tartózkodóknak és esetleg a környéken lakoknak fapapucs, de ha egy atomerőművet kap telibe, akkor annak tíz- és százmiliók érzik mag az egészségügyi hatásait.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.09.08. 11:08:22

@bbjnick:

tíz- és százmiliók=tíz- és százmilliók

jm padilla · http://gozdom.blogspot.com 2014.09.08. 13:07:59

@bbjnick:
neked mondjam? oda csap a meteor ahová kell. majd a jóisten kiparancsolja aztat. :)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.09.08. 13:33:04

@jm padilla:

Neked mondom:

"(...)

Lk 4.9
Ekkor a sátán Jeruzsálembe vitte, a templom párkányára állította és így szólt: "Ha Isten Fia vagy, vesd le magad innét!
Lk 4.10
Hisz írva van: Angyalainak parancsolta felőled, hogy oltalmazzanak, és:
Lk 4.11
Kezükön hordoznak majd, nehogy kőbe üsd a lábad."
Lk 4.12
De Jézus ezt válaszolta: "Az is írva van: Ne kísértsd Uradat, Istenedet!"

(...)"

vörös varázsmacska 2014.09.09. 03:32:34

@bbjnick:

na hát nagyon nem mindegy, az máris csak 6 és 13 méter,
ráasásul a képeket elnézve valami laza talajon
egyébként mit hisztizik?

egy repcsibecsapódásnak nagyobb kockázata van, és arra méretezik is az erőműveket
na már most egy biztos van olyan pusztító, mint egy ilyen kavics

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.09.09. 06:05:51

@vörös varázsmacska:

A meteorit nem repülőgép: a különbség kb. olyan, mint hogy megdoblak egy hamburgerrel (ez lenne a repülőgép) vagy rád lövök egy puskával (ez a meteorit).

ALFI · http://blog.hu/user/166725/tab/activity 2014.09.09. 07:09:40

@bbjnick: Gondolkoztál már azon, hogy mennyi a valószínűsége, hogy egy ilyen meteorit a paksi atomerőműbe csapódik be?

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.09.09. 08:30:11

@ALFI:

S annak mennyi, hogy Fukusima egy kilencest meghaladó erejű földrengést követően még egy cunamit is kap a nyakába?

vörös varázsmacska 2014.09.09. 10:18:22

@bbjnick: annak speciel relatíve elég nagy

még önmagában a cunami (annak ereje) sem volt gond, hanem hogy alulról beázott a az erőmű, és zárlatos lett az elektromos rendszer

konstrukciós hiba, ami pedig bármilyen nagyüzemben is előfordulhat

ALFI · http://blog.hu/user/166725/tab/activity 2014.09.09. 10:21:19

@bbjnick: A kérdésre válaszolj, paraszt!

De hogy ne vádolhass meg azzal, hogy én nem válaszoltam a te (válasz helyett feltett) kérdésedre:
az általad említett eseménynek is jóval nagyobb a valószínűsége, mint annak, hogy Paksot telibe kapja egy meteorit. De rettegj, paraszt, rettegj bazmeg, ha jól esik.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.09.09. 13:13:23

@vörös varázsmacska:

"konstrukciós hiba, ami pedig bármilyen nagyüzemben is előfordulhat" --- írod.

Így Pakson is.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.09.09. 13:15:29

@ALFI:

"az általad említett eseménynek is jóval nagyobb a valószínűsége, mint annak, hogy Paksot telibe kapja egy meteorit" --- írod.

Ezen állításodat számszerűsíteni is tudod vagy csak kamuzol tovább szokás szerint?

vörös varázsmacska 2014.09.09. 13:26:23

@bbjnick:

vagy egy olajfinomítóban, gyógyszergyárban stb.

ALFI · http://blog.hu/user/166725/tab/activity 2014.09.09. 13:27:00

@bbjnick: Az utóbbié kb. a nullával egyenlő.
De tök mindegy, te egy olyan ember vagy -- ezt már bebizonyítottad párszor -- akit semmiről, semmilyen érvvel nem lehet meggyőzni. Lehet, hogy azt gondolod, hogy ez valami pozitív tulajdonság, pl. következetesség, elvhűség, vagy ilyesmi, én meg azt gondolom, hogy fanatizmus, demagógia, röviden:
butaság.

Nem kell parázni Pakstól. Ha nem helyénvaló a megállapodás PAKS II.-ről, nem biztonsági okokból nem az.

Robinzon Kurzor 2014.09.09. 14:25:36

@bbjnick: "A meteorit nem repülőgép: a különbség kb. olyan, mint hogy megdoblak egy hamburgerrel (ez lenne a repülőgép) vagy rád lövök egy puskával (ez a meteorit)."

Ó, baszki, hát a XXI. század Öveges professzora itt él és alkot a Mandineren ... beszarás.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.09.10. 06:43:17

@vörös varázsmacska:

Egy nukleáris katasztrófa még egy vegyipari katasztrófával is összemérhetetlen súlyú károkat okozhat.

Robinzon Kurzor 2014.09.10. 11:06:06

@bbjnick:

Egyébként nyugodtan megkérhetsz egy felnőttet a közeledben, hogy tegyen tisztába: egyre több jel mutat arra, hogy nem volt ott semmiféle meteorit, feleslegesen szartad össze magad.

gyalog.galopp 2014.09.10. 12:23:04

Mért akadt el a paksi népszavazás ügye?
Azért , mert sem az általános, sem a középiskolákban, nem tanítanak lokális és globális energia gazdálkodást, meg aztán hiába is tanítanának, bárhol a világon.

Tehát a népet megkérdezni olyasmiről, amiről fingja sincs, ugyanolyan szemfényvesztés, mint bármelyik bűvész trükk.

Pakssal talán az a legnagyobb baj, mire felépül már elavult lesz, a hideg fúziós technológia azzá teszi.
Talán azért kell nekünk megépíteni, hogy míg a franciák, németek kikísérletezik legyen biztonsági energia tartalék.

A széllelbélelt, meg napenergiás erőművek zsákutca, globálisan nem jelenthetnek megoldás, csak lokálisan, azt se mindenhol.

Robinzon Kurzor 2014.09.10. 12:54:55

@gyalog.galopp:

Nem "lokális és globális energiagazdálkodás" lenne a népszavazás tárgya, hanem az, hogy akarunk-e -- főleg ennyivel -- tartozni Vlagyimirnak.

gyalog.galopp 2014.09.10. 13:40:06

@Robinzon Kurzor:

Te tényleg elhiszed, hogy ezt mi dönthetjük el, te tényleg elhiszed, hogy itt Putyin a lényeg, akkor, amikor az EU az uborka görbületi sugarát is meghatározza? A németek honnan a francból akarják pótolni majd a kieső atomerőműveiket?

Nálunk rengeteg nagyüzem, különösen a német érdekeltségűek gázmotorokat használnak, szerinted mit jelentene az orosz gázcsap elzárása?

Az alternatívnak nevezett energiatermelés nem alkalmas egy EU szintű nagyipari energia ellátásra, még lokálisan is csak állami ösztönzőkkel működik.
A szélenergiát, de még a napenergiát sem lehet tartalékolni, az energia felhasználás pedig évszak és napszakfüggő. A termelés és felhasználás nincsenek szinkronban egymással. A környezetterhelésük igen jelentős.

Amennyiben figyelembe vesszük az energia kinyeréséhez, tárolásához szükséges eszközöket, már nem is annyira környezetkímélő és nem is annyira olcsó.

Robinzon Kurzor 2014.09.10. 21:20:31

@gyalog.galopp:

Nem is olvastad, amit írtam; vagy olvastad, csak nem értetted?

Mondjuk aki elhiszi, hogy az "EU az uborka görbületi sugarát is meghatározza", ott semmin nem csodálkozom.

gyalog.galopp 2014.09.11. 08:42:09

@Robinzon Kurzor:
Lehet, hogy tényleg nem értettelek.
Az EU ezer szállal kötődik Oroszországhoz, úgy kulturális, mint gazdasági téren, mért lenne veszélyes nekik tartozni?
Ha valamit Európa megtanult, akkor azt, hogy 3 lépés távolságot betartva inkább üzletelni kell velük, mint kekeckedni.

Volt uborka görbület, még a bővítési hullám előtt, de közröhejbe fulladt.

Robinzon Kurzor 2014.09.11. 11:00:59

@gyalog.galopp:

Csak a jegyzőkönyv kedvéért: az uborka görbületét nem írta soha nem írta elő semmilyen EU-s szabály, még tervezet szinten sem.
Ettől még lehetett ebből a hisztit csinálni, de ilyen előírás nem volt.

Robinzon Kurzor 2014.09.11. 11:06:25

@gyalog.galopp: "3 lépés távolságot betartva inkább üzletelni kell velük, mint kekeckedni"

Ismered a kapitalista viccet arról, hogy mi a különbség az elkötelezettség és a hozzájárulás között?

Szóval amikor a disznó és tyúk elhatározzák, hogy egy közös céget alapítanak, méghozzá ham&eggs előállítására, akkor az van, hogy amit a tyúk ad ebbe, az a hozzájárulás, de amit a disznó hoz bele, az elköteleződés.

A paksi buli nem "3 lépés távolság", ebbe a buliba mi adjuk az elköteleződést, az oroszok a hozzájárulást.

gyalog.galopp 2014.09.11. 12:35:04

@Robinzon Kurzor:

Íme:
hu.euabc.com/word/1007

A dologhoz hozzátartozik, hogy a feldolgozó, konzervipar mindig,mindenütt, de a kereskedelem is osztályozva vásárolta fel a terméket, így az uborkát is.
Még a TSZ időkben sem vettek át minden szemetet, pláne nem ömlesztve.

Az EU szabály talán azért lett vicces , mert igazából semmi szükség nem volt rá.

Robinzon Kurzor 2014.09.11. 13:00:58

@gyalog.galopp:

Ne mesét linkelj, ha erről akarsz vitatkozni, hanem magát a szabályt, ami szerint "az EU az uborka görbületi sugarát is meghatározza".

gyalog.galopp 2014.09.11. 13:38:26

akar a halál az uborkáról vitatkozni. Az uborka osztályozását az ipar és a kereskedelem nagyon jól elvégzi saját hatáskörben.

Csak azért hoztam fel példának, mert az EU egy olyan bürokratikus , mindent szabályozni akaró szervezet, hogy abba is beleszól, amihez semmi köze, aminek semmi értelme.
Egy ilyen agyonszabályozó mániás szervezet, ott vágná el a paksi bővítést , ahol akarná, ha ez valóban sértené az érdekeit.
Paks zöld utat kapott, tartok tőle ez nem pusztán Orbán érdeme.

Robinzon Kurzor 2014.09.11. 16:50:18

@gyalog.galopp: "mindent szabályozni akaró szervezet"

Az egységes osztályozási szempontrendszer nem azt jelenti, hogy mindent szabályozni akar, azt meg pláne nem, hogy az uborka görbületét elő akarta volna írni (amit az eredetileg írtad).

Népszerű felvetés, csak ettől nem igaz.

Robinzon Kurzor 2014.09.11. 16:52:00

@gyalog.galopp: "Egy ilyen agyonszabályozó mániás szervezet, ott vágná el a paksi bővítést , ahol akarná, ha ez valóban sértené az érdekeit"

Hogy az EU érdekeit (az micsoda is egyébként) sérti-e, arról nem szóltam.
Azt mondtam, hogy nem jó Vlagyimirnak ennyire kiszolgáltatva lenni, és alapvetően a népszavazás is erről szólna.

Robinzon Kurzor 2014.09.11. 16:55:17

@gyalog.galopp: "Paks zöld utat kapott"

Mit értünk azon, hogy "zöld utat kapott"?
Az EU mely intézménye, milyen hatáskör alapján adott "zöld utat"?
Ha ez valami informális izé, akkor mi garantálja, hogy nem taktikai lépésről van szó, ami később megváltozhat?
süti beállítások módosítása