Pár hét múlva jön az EP-választás. Miben különbözik az európai parlamenti választás a hazaitól? Mire számíthatunk egy ilyen felvillanyozott, választás utáni választáson? Beleszólhatunk-e, hogy ki lesz az Európai Bizottság elnöke? Miért vagyunk közömbösek az európai politika iránt? Van-e jövője a többsebességes Európának? Erről beszélgettek a Europe Direct által szervezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői.
Az EP-választásokról szervezett pódiumbeszélgetést a Europe Direct Tájékoztató Központ az ELTE jogi karán. A rendezvényen Bodnár Eszter alkotmányjogász, Kende Tamás nemzetközi jogász és Arató Krisztina politológus beszélgettek az EP-választás sajátosságairól; amely egyrészt az arányos választási rendszer mintapéldája, másrészt viszont a választási kampánynak nincs sok köze az európai politikához. Az EP-választásokat Európa-szerte viszonylagos érdektelenség övezi, pedig a testület már korántsem olyan súlytalan mint korábban: a lisszaboni szerződéssel a Parlament gyakorlatilag a Tanáccsal egyenrangú társjogalkotóvá lépett elő.
Az EU együttműködési területeiről Kende Tamás azt mondta: ezek nagy része olyan kérdés, ami az állampolgárokat egyáltalán nem érdekli: bankunió, költségvetési unió, pénzügyi unió – erről fog szólni leginkább a következő öt év. Ezek lényege, hogy az elmúlt évek és a gazdasági válság rossz tapasztalatait próbálják lekövetni a szabályozással: hogy ne kelljen például állami pénzből bankokat menteni, vagy hogy ne költekezzenek túl a tagállamok. Kende szerint egyébként a mostanában sokat emlegetett kétsebességes Európa egyáltalán nem tragédia. Hangsúlyozta: az EU-t hat nagyon hasonló állam számára hozták létre, ma viszont huszonnyolc nagyon különböző állam a tagja. A tagállamok teljesen más kulturális, történelmi és gazdasági fejlődésen mentek át, az egyetlen ami közös bennük, hogy Európában vannak. Éppen ezért nagyon nehéz őket egyetlen szabályrendszeren keresztül irányítani. Hozzátette: a monetáris unió tapasztalatai azt mutatják, hogy nem volt sikeres a közös pénz sem, mert az euróbevezetés bizonyos államok számára gazdasági káoszt okoz. A több sebesség tehát egyáltalán nem rossz egy ilyen nagy, és egyre bővülő közösség számára.
Bakó Bea tudósítását Jog.mandiner oldalunkon olvashatják.