Havas Henrik a múlt héten megkérdezte Bajnai Gordont az ATV Voks című műsorában, hogy mikortól keres egy magyar munkás megközelítően annyit, mint német kollégája. A volt miniszterelnök meglepően egyértelmű választ adott, azt mondta, hogy 2015. január elsejétől:

Bár Havas nem erőltette az igazság minden részletének kibontását, az adójóváírás esetleges újbóli bevezetésétől még aligha lesz itt óriási felzárkózás a bérekben. 

De a német reláción túl is érdemes egy kicsit belemenni abba, mennyi az igazság Bajnai állításaiban („igazságtalan adórendszer, amelyet Orbán Viktor vezetett be Magyarországon, ami a legjobban kereső, felső 10 százaléknak többet ad, de mindenki mástól, 10 emberből 9-től elvett″), amikkel az Orbán-kormány legliberálisabb gazdaságpolitikai döntését, az egykulcsos szja-t támadják. Ha a minimálbért keresőket nézzük, azt látjuk, hogy Bajnai kormányzása végén 73.500 forint volt a bruttójuk, és ebből 0 Ft személyi jövedelemadót kellett fizetniük. Változatlan minimálbér mellett így valóban 16 százalékos nettó jövedelemcsökkenést eredményezett volna a 16 százalékos, egykulcsos szja számukra – de a minimálbér ma 98.000 Ft, amiből 15.680 Ft-ot kell befizetni személyi jövedelemadóként, ha nem jogosultak családi adókedvezményre. A 2010-es minimálbér nettója 63.000 Ft volt, a 2013-asé 64.190 Ft (2010-es értéken 55.718 Ft), azaz nominálértéken valamivel magasabb, reálértéken jó 10 százalékkal alacsonyabb, mint három éve.

Itt jön még képbe a gyermekek után járó adókedvezmény, a 2010-ben bevezetett új adórendszer másik fontos eleme, amit sokan nagyvonalúan figyelmen kívül hagynak, amikor arról beszélnek, hányan (és kik) nyertek, hányan (és kik) vesztettek az Orbán-kormány adózási elképzeléseivel. Egy gyerek esetén 10, két gyerek esetén 20 ezer forinttal csökkentheti havi szja-terhét az egyik szülő (vagy megoszthatják a kedvezményt), három és több gyerek esetén pedig havonta és gyermekenként 33 ezer forinttal (ami azt jelenti, hogy egészen magas jövedelemig egyáltalán nem kell szja-t fizetni). Ha ezeket is figyelembe vesszük, akkor látható, hogy az átlag alatti jövedelmű gyermekteleneket érintette hátrányosan a 2010-ben bevezetett adórendszer, akik kétségtelenül nincsenek kevesen, de messze nem az adófizetők 90%-áról van szó, ahogy Bajnai állítja.