Kik azok a népiek, és mit akartak?
2012. december 13. írta: dobray

Kik azok a népiek, és mit akartak?

nepi borito.jpg

Kik azok a népiek? Nacionalisták, nácik, nyilasok? Szocialisták, kommunisták? Harmadik utasok? Paraszti romantikusok? Az urbánusok ellenfelei? A népi mozgalomról a népi-urbánus vita kapcsán beszélünk a legtöbbet, s ezt a vitát Papp István, a mozgalom most megjelent történetének szerzője szerint kissé túlértékeljük. Papp István A magyar népi mozgalom története. 1920–1990 című, nemrég megjelent könyvében végigkövethetjük a népiek sorsát a Horthy-korszaktól a háborún és a Rákosi-rezsim időszakán keresztül a Kádár-rendszer végóráiig.

Papp István könyvében elsőként a népiek szellemi előzményeit vizsgálja, megjegyezve, hogy a népi mozgalom a „huszadik század magyar históriájának egyik legszínesebb és legbonyolultabb jelensége”. A mozgalmat a populisták közt helyezi el, így az argentin, az amerikai, a finn és az orosz populistákkal rokonítja (megtudhatjuk azt is, hogy a „populista” szót először egy David Overmyer nevű demokrata párti politikus használta egy 1892-es, kansasi választási gyűlésen). Ugyanakkor Papp arra is figyelmeztet, hogy a népiek csak felületesen hasonlítottak a narodnyikokhoz és a völkisch gondolathoz.

A szerző szerint a népi mozgalom első hulláma, amely az agrárpopulizmushoz állt közel, 1920-tól 1956-ig tartott; a második hullám pedig a hetvenes években bontakozott ki, és a lakiteleki találkozó körüli csúcs után, a rendszerváltásra már leszálló ágba került – ezt a hullámot egyébként ő inkább nép-nemzetinek nevezi. A második hullám az elsőhöz képest sokkal inkább kulturális-politikai töltetű és értelmiségiek által uralt mozgalmat takart.

*

A magyar népi mozgalom ősatyja Papp István szerint Szabó Dezső, aki pályája folyamán több politikai táborban is megfordult, kompromisszumképtelen személyiségét nehéz bárhová is egyértelműen besorolni. Az Elsodort falu írójának a húszas években szabályos rajongótábora volt, ebbe tartozott a népiek egyik később szellemi vezére, Németh László is. A könyv bemutatja, hogyan rekrutálódik, alakul ki a népi írók, a népi mozgalom laza csoportosulása, amely politika kifejeződését majd az 1939-ben megalapított Petőfi avagy Nemzeti Parasztpártban találja meg – ha nem is kizárólagosan, hiszen a hozzá tartozók a kommunistáktól a szélsőjobbig mindenhol megtalálhatóak voltak, kivéve talán a Horthy-rendszer kormánypártját. A mozgalom indulásakor többen publikálnak a Szekfű Gyula-féle Magyar Szemlében, sok próbálkozás után pedig végül saját lap alakul, a Válasz.

Ugyanakkor a népiek mind a Horthy-korszak, mind később a kommunista diktatúra elitjéről úgy gondolták, meggyőzhetetik őket az elképzeléseikről. Nemhiába figyelt fel rájuk, próbált velük egyezkedni Kozma Miklós és Gömbös Gyula, valamint később Kádár és Aczél György is. A két rezsim persze egyáltalán nem tekinthető egy lapon: miután egy 1935-ös, Kozma által szervezett találkozó után kiderült, hogy a népiek nem fognak a szolgálatukba szegődni, Gömbösék nem csukták le őket, csak csalódottan tudomásul vették a döntést; míg a kommunisták egyszerre akarták nézeteik megtagadására és a diktatúra szolgálatára rávenni a népieket, amihez hozzájárult némi fenyegetőzés is.

Az 1935-ös találkozó egyébként Papp István értékelése szerint messze túldimenzionált, ami Zilahy Lajos újságcikkének köszönhető. A sikertelenül végződött április 16-i találkozó után (ahol a felek elbeszéltek egymás mellett) ugyanis meghirdette a Pesti Naplóban az Új Szellemi Frontot, aminek kapcsán nagy vita bontakozott ki – holott ez a front sosem létezett. Akármennyire is túlértékeltnek tartja a szerző a népi-urbánus vitát, a recenzens szívesen olvasott volna többet erről a konfliktusról. Papp felhívja a figyelmet a népi-urbánus vitát átívelő gondolkodókra is, például Bibó Istvánra, akire a kommunizmus alatt egyaránt hivatkozott a nép-nemzeti és a demokratikus ellenzék is, csak épp mást emeltek ki életművéből. 

*

nepimozg.jpgDe mi volt a népi mozgalom lényege? Egyfajta harmadikutasság, a parasztság felemelésének kívánalma, a laissez-faire kapitalizmus és a kommunizmus magántulajdon-ellenességének elutasítása – habár voltak kommunista érzelmű tagjai is az irányzatnak. A mozgalmon belüli mentalitásbeli különbségeket talán Veres Péter és Illyés Gyula szembeállításával lehet igazán feltérképezni: Veres egy magát felküzdő autodidakta volt, akinek művein azonban meglátszottak a hiányosságai. Számára a régi falusi-paraszti világ volt az ideális, és nem tudta belátni, hogy a modernizációval el fognak tűnni a neki kedves hagyományok, és polgárosul a paraszti társadalom – épp ez az, amitől tartott. Illyés viszont épp az ellenkező pólust testesítette meg műveltségével, ráadásul abban volt erős, amiben mások nem: ismerte és fontosnak tartotta a nyugati szellemi áramlatokat, és egyetemes dimenzióba tudta helyezni a népi gondolatot. A népiek inkább szellemi közösséget és kapcsolati hálózatot alkottak, nem afféle egyesületként működtek – ugyanakkor nagyon is összetartottak, megvédték és segítették egymást.

A könyvben végigkövethetjük a népiek sorsát a háború, a Rákosi-korszak, ’56 és a Kádár-rendszer alatt is. Felemelkedett a Parasztpárt baloldala, Veres Péterék beálltak a kommunisták mögé, Erdei Ferenc és Darvas József titkos kommunista párttagságot vállaltak, az írókkal húzd meg-ereszd meg taktikát űztek. A népiek jobboldala ekkora kiszorult a főáramból. Papp István egyértelművé teszi, hogy nem lehet az egész népi mozgalmat kommunista kollaborációval vádolni (bár aki nem hisz a kollektív bűnösség elvében, az eddig se nagyon tehette ezt). A két szellemi vezér, Illyés és Németh a szabadságharc után igen nehéz helyzetbe került: meg kellett őrizniük a függetlenség látszatát, ugyanakkor meg kellett menteniük számos írótársukat. A hetvenes évek második hulláma pedig szembe találta magát a népi gondolat által képviselt parasztság, mint életforma, létmód eltűnésével. A kötet Lakitelek és Csurka István munkásságának taglalásával zárul.

*

A könyv kiválóan alkalmas arra, hogy képbe kerüljön az, aki mélyebben meg akar ismerkedni a témakörrel, vagy csupán átfogó képet akar kapni a mozgalomról. Kritikaként annyi mondható el, hogy a könyv előnyként is felmutatható rövidsége és tömörsége a hátránya is egyben: időnként a kibontás hiánya érződik rajta, például az 1956 utáni, népiekkel kapcsolatos események szinte csak felsorolásszerűen említtetnek meg, rövid villámértékeléssel. Fájó a név- és tárgymutató hiánya, ami talán még egy viszonylag könnyednek szánt népszerűsítő kötetbe is belefért volna.

A kötet ezzel együtt is számos kérdés felülvizsgálatára alkalmas (például a népiek állítólagos etatizmusa: a szerző egy helyütt Illyés Gyula már-már libertárius gondolatait idézi arról, hogy sajnos a parasztok is állami nyugdíj után kezdenek nézni, és elhal az önkéntes kezdeményezés gyakorlata). Habár ma már nehéz volna osztani több népi szerzőnek a magyar polgárságot annak idegen (német, zsidó) eredete miatt ostorozó gondolatait, talán igaza van Papp Istvánnak, amikor azt írja: a népi mozgalom teljesítménye sokkal jobb, mint emlékezete. Az értelmes, koherens programmal rendelkező csoportok, személyiségek valahogy háttérbe szorultak a mai közéleti vitákban. Márpedig a népiek innovatív, jobbra és balra egyaránt besorolhatatlan választ (vagy válaszokat) adtak koruk problémáira. S ha ma talán nem is tartjuk lehetségesnek vagy relevánsnak egy ilyenfajta harmadik út kitaposását, a népiekkel, illetve alkotásaikkal való megismerkedés bizonyosan jót tesz szellemi frissességünknek – s hogy az értelmiségiek örök vágyát is megemlítsük (aminek ők maguk tesznek ellene): egymás megértésének, az árkok betemetésének. A borító pedig zseniális.

*

Papp István: A magyar népi mozgalom története 1920-1990. Jaffa kiadó, 2012

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr54951147

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2012.12.13. 09:58:10

Azért, ha látnák ezt, milyen büszkék lennének rá: lehet őket kapni a Libriben! Warhol-os borítóval, a Jaffa kiadó gondozásában . )

Vidéki 2012.12.13. 10:12:58

Vlagyimir Iljics Lenin, már 1894. áprilisában írt cikkében:

„Kik azok a "népbarátok", és hogyan hadakoznak a szociáldemokraták ellen?” sokkal alaposabban, sokkal hosszabban lefestette a népbarátokat, mint mostan dobray.

Ezért ha valaki alaposabb tudást akar szerezni a témáról, javasoltatik, hogy előbb Vlagyimir Iljics Lenin, már 1894. áprilisában kelt „Kik azok a "népbarátok", és hogyan hadakoznak a szociáldemokraták ellen?” című cikkét olvassa el és csak ez után fogjon bele dobrayba!

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2012.12.13. 10:16:43

@Vidéki: amint látod, ez itten egy könyvrecenzió, ez a műfaj könyvek bemutatásáról szól. Tehát nem a népieket ismertetem, hanem egy róluk szóló könyvet. Azaz: reklámozok egy könyvet azok számára, akik mélyebben meg akarnak ismerni a témájával. Stimmt?

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2012.12.13. 10:37:07

Szabó Dezső valóban trú arc volt, ezt mutatja sorsa is; de azért a második hullámból a Sztálin-verseket, a Szovjetunió-dicsőítéseket meg az Aczéllal, Kádárral való kvaterkázást, csak azt tudnám feledni... mert hogy voltak számosan, akik nem kértek ebből, és külső v. belső emigrációba vonultak, akkor vajon kik maradtak hitelesebbek? Az istenadta, tradicionalista, képviselendő N.É.P. meg szépen eltűnt a 21. századra, sőt, már a Kádár-rendszer második felére. A barátkozó Kádár és társai hathatós közreműködésével.

cultura.hu/wp-content/uploads/2012/06/illyes-gyula-illes-endre-nemeth-laszlo-kadar-janos-e1338744202342.jpg

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2012.12.13. 11:01:10

@rajcsányi.gellért (ergé): Szabó Dezső nem volt népi, elődüknek tekintették sokan közülük, mások elutasítóak voltak vele szemben. A Szovjetunió dicsőítések és a közte eltelt évtizedekben zajlik egyébként a népi mozgalom, akkor születnek azok a munkák, ami miatt a mai napig ilyen fontos a téma. Ha ismernéd egyáltalán, amiről nyilatkozol, biztosan nem Szabó és nem a kádári barátkozás jut róluk eszedbe.

Ezt az új munkát még nem ismerem, de a korábbi Borbándi féle viszonylag jó áttekintést ad.

mek.oszk.hu/04200/04225/04225.pdf

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2012.12.13. 11:07:52

@dobray: "...A borító pedig zseniális..." zseniálisnak éppen nem mondanám, de ha már szóba került, az feltünt, hogy két különböző borítóval látom reklámozni, különböző helyeken. Ez elég szokatlan:

www.jaffa.hu/konyvek-reszletek.php?konyv_id=2707

www.libri.hu/konyv/a-magyar-nepi-mozgalom-tortenete.html

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2012.12.13. 11:08:00

@gloire:

gondolom a zsigeri-intellektuális antiszemita népiek igaz történetét úgy lehet megismerni a jaffa kiadványbúl, mint a nyugati filozófiákat a foxi-maxi filozófiatörténeti tananyagából.

takácsbálint (törölt) 2012.12.13. 11:13:26

ezek az emberek nem jöttek rá néhány egyszerű dologra:
-- a mély szegénység felszámolása véget egyenlően szét kell osztani egy tizedet. eddig van értelme a kommunizmusnak. és nem tovább.
-- a népi íróknak ott a kistérség (járás).
-- az urbánusoknak a városrész (kerület).
mindkettő létezett ugyebár. az értelmiség másik felével nem kell vitázni. egyszerűen fel kell osztani a terepet.
-- a hazafias kommunizmussal (a népfronttal) kellett volna szakítani. a kárpát-medencei kulturális összefogást bele lehetett volna magyarázni a nemzetköziségbe.

takácsbálint (törölt) 2012.12.13. 11:15:40

@rajcsányi.gellért (ergé):
szerintem azt hagyni kéne, hogy ki írt verseket nagy sztalinnak. lehet, hogy te is költöttél volna egyet a generalisszimusznak.

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2012.12.13. 11:20:02

@rajcsányi.gellért (ergé): Ami pedig a kommunista vádat illeti, ez egy elég jól kifejtett gondolat, ami egyébként a "harmadik út" kifejezést is a helyére rakja:

"...1943 augusztusában, a háború kellős közepén 600 magyar - elsősorban fiatal - félreérthetetlenül állást foglalt alapvető magyar értékek és érdekek mellett. A túlnyomó többség a harmadik út mellett tette le a garast. Arról, hogy voltaképpen hogyan ítélendő meg a harmadik út, illetve ahogyan akkor nevezték: a harmadik oldal koncepciója, ma is helytálló, amit Bibó István mondott, az ugyanis, hogy a harmadik út aszerint értelmezendő, hogy mit tekintünk első és mit második útnak. Szárszón az eldöntendő kérdés úgy hangzott, hogy nyilas uralom vagy sztálinizmus, hiszen a német győzelem a szélsőjobboldal uralmát, a feltételezett orosz győzelem a szélsőbaloldal szerint az akkor létező szocializmus, tehát a sztálinizmus tudomásulvételét jelentette. Mi több, az ezzel a fordulattal kiegyezők szinte elkerülhetetlennek nevezték, hogy akik az antifasiszta koalíció győzelmét kívánják, azoknak szükségszerűen a szovjet mintájú kommunizmust is el kell fogadniuk. Nem meglepő, hogy az ilyen alternatívát a konferencia résztvevőinek túlnyomó többsége egy harmadik lehetőséggel akarta feloldani. Talán érdemes hozzátenni, hogy 1943-ban még létezett némi remény a szovjetkommunista uralom előrelátható következményeinek enyhítésére, hiszen Európa - helytelenül Jalta nevével összefont - felosztása még nem történt meg. A harmadik oldal hívei az orosz győzelem helyett nem a német győzelemre spekuláltak, hanem az orosz győzelem ellenére is elhárítani kívánták annak a rendszernek kritikátlan átvételét, amelynek valódi természetéről volt némi ismeretük és nemcsak a korabeli szovjetellenes propaganda, de megbízhatóbb információs források alapján is..."

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2012.12.13. 11:20:40

a borító zseniális? legfeljebb egy rokkzene mániás álkatolikus idiótának. másnak kifejezetten közhelyes.

Szilvay Gergely 2012.12.13. 11:24:04

@jose maria padilla: "gondolod", rosszul gondolod, ez a kötet nem hozsanna a népi mozgalomról, teljesen kritikus velóük szemben, ugyanakkor megértő is, de az antiszemitizmus terén éppenséggel nem. Pont az benne a jó, hogy nem sátánnak mutatja be a népieket, és nem is messiásként, hanem finom távolságtartással. Ez az, ami miatt értelme volt megírni.

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2012.12.13. 11:28:51

@Szilvay Gergely:

amit most elmondtál, az csak azt mutatja, hogy pusztán azért volt értelme megírni, hogy a seggedbe dugjad a fécművet. és ne a puhakötést.

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2012.12.13. 11:34:57

@Szilvay Gergely:
és tudod, balfaszkám, dezsőőbácsinak igaza volt, az eltelt évtizedek fényesen bizonyították is, és lám mái napig is listáznának egyesek, szóval amit dezsőbácsi mond, az a népiekre fokozottan igaz:
"A hal a vízben él, a tüdő oxigénnel táplálkozik, a magyar antiszemita. Dobd ki a halat a vízből: elpusztul. Vedd el az oxigént a tüdőtől: megfullad. Hazudd ki az antiszemitizmust a magyarból: a halál leggyalázatosabb nemével hal meg."
ha a népiekből kivitatjuk, vagy szekundára értékeljük az antiszemitizmust, akkor az eredőjüket nullázzuk. az nem megy, hogy megértjük ám őket, meg buksisimi a szegényköcsögparasztoknak, hisz értjük mink lipóciában, hogy a szegínysíg, meg egyebek, de határozottan állítjuk, hogy az antiszemijük az téves, buta, hamis, gonosz, lelkitorzulat.
te, személy szerint jelenleg a liberális pokol felé tartasz. hányhatod a keresztet magadra péklapáttal, akkor is így van.

eduard72 2012.12.13. 11:38:18

@jose maria padilla: Egyet magyarázz meg nekem,hogy jön ide a vallás!?
komolyan mondom már tele van a hócipőm ezzel a nagy vallásossággal!!!!
mitől is jó katolikus valaki?
mert minden vasárnap templomba jár?
a római katolikus egyház a legképmutatóbb,az összes vallás közül.

Vidéki 2012.12.13. 11:38:24

@gloire:

Nagyon jól láttatod:

"Szárszón az eldöntendő kérdés úgy hangzott, hogy nyilas uralom vagy sztálinizmus, hiszen a német győzelem a szélsőjobboldal uralmát, a feltételezett orosz győzelem a szélsőbaloldal szerint az akkor létező szocializmus, tehát a sztálinizmus tudomásulvételét jelentette.

Mi több, az ezzel a fordulattal kiegyezők szinte elkerülhetetlennek nevezték, hogy akik az antifasiszta koalíció győzelmét kívánják, azoknak szükségszerűen a szovjet mintájú kommunizmust is el kell fogadniuk.

Nem meglepő, hogy az ilyen alternatívát a konferencia résztvevőinek túlnyomó többsége egy harmadik lehetőséggel akarta feloldani."

De nem volt harmadik lehetőség.

Az "Avtoblin"orosz együttes egykor ezt énekelte:

"A csirkét főzik,

A csirkét megeszik?

A csirke ezt nem szereti!"

Hiába tiltakozik a csirke, hiába szeretne "harmadik utat", a csirke sorsa az, hogy megegyék.

Ez így rendeltetett!

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2012.12.13. 11:50:05

@Szilvay Gergely: Az sajnos valóban kínos és jellemző, ahogy azt a kritikus mondatot @jose maria padilla:- tól pont úgy, azaz pont a fordítottjaként érted félre.

Az ismertetésekből (mert megjelent a Heti Válaszban és a Magyar Hírlapban is egy-egy rövidke recenzió) kiindulva, olvasatlanul is sejthető, hogy pártos, liberális kritikája a könyv a népieknek és még véletlenül sem nemzeti oldali korrekt bemutatása.

Pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2012.12.13. 11:57:27

grat Pappnak
egész vicces volt, amit a népszabó írt erről...

takácsbálint (törölt) 2012.12.13. 11:58:13

@Vidéki:
itt kezdődik az emberi butaság. amikor politikában a népet csirkéhez, halhoz, békához, gilisztához hasonlítják. ebből lesz a sok békebeli kutyakomédia (ami viccnek jó, komolyan venni nem lehet), háborúban és polgárháborúban pedig nemzeti sorstragédia.

az népi urak között egyik se volt egy aesopus. nem értették, hogy se nép, se a vidék, se a család nem állattartás. ugyanúgy nem értették, ahogyan a komcsik és a nácik se.

takácsbálint (törölt) 2012.12.13. 12:07:09

@jose maria padilla:
ezek az emberek akartak kárpát-medencei kulturális összefogást? többségében nem. hazafias népfrontot szerettek volna. hermetikusan elzárt népnemzeti retye-rutyát. birkanyájat, amit az antiszemitizmus tart össze.

mk27soundmaster · http://mk27.blog.hu 2012.12.13. 12:25:37

@takácsbálint:

B_szom a szívedet, mi volna, ha --- csak nagyon-nagyon felszínesen is, de --- utánanéznél annak, amiről ellenállhatatlan kényszert érzel, hogy kinyilatkoztass?!

A népi mozgalom egyik meghatározó témája volt, a két háború között, az akkor nemzetállamivá váló Magyarország és az új nemzetállamok viszonya, a párhuzamosságok és különbözőségek, és hogy miként válhatnának természetes szövetségesei ezek az államok, a német és a szovjet terjeszkedéssel szembeni ellenállásban.

Olvasni is kellene nem csak írni, @takácsbálint:!

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2012.12.13. 12:28:30

@Pável: Nem rosszabb a többinél, persze más hangsúlyokkal: nol.hu/lap/kult/20121201-lazcsillapito_olvasonaplo

Ez elég semmit mondó, ahogy ez a mandis is az. hetivalasz.hu/kultura/ujragondolt-populizmus-56436/

A hírlap megintcsak jó, tulajdonképpen ez a leginkább kedvcsináló: www.magyarhirlap.hu/kultura/papp-istvan-konyve-a-nepi-mozgalomrol

Kicsit visszább húzva az agarakat, azért majd elolvasom, legfeljebb bekötöm majd magamnak valami normális színü papírba . )

mk27soundmaster · http://mk27.blog.hu 2012.12.13. 12:30:15

Jav.:

hogy miként válhatnának természetes=hogy miként válhatnának egymás természetes

mk27soundmaster · http://mk27.blog.hu 2012.12.13. 12:40:07

@rajcsányi.gellért (ergé): @Szilvay Gergely:

Azért túl sem kell játszani a h_lyét, mert az is gyanús!:-)

Alfőmérnök 2012.12.13. 12:42:52

@jose maria padilla: Van egy másik könyv, Salamon Konrád: A harmadik út küzdelme - népi mozgalom 1944-1987. Ő is azzal kezdi a könyvet, hogy "a legmakacsabb és legtragikusabb félreértés a "népi-urbánus" ellentét un. magyar-zsidó ellentétté torzítása volt".

Alfőmérnök 2012.12.13. 12:44:34

@rajcsányi.gellért (ergé): Az a helyzet, hogy még Illyéshez, Csoórihoz képest is nullák vagytok.

Herr SturmLikudnik · http://archiregnum.blog.hu/ 2012.12.13. 12:53:13

@jose maria padilla: képzelje, 2011 óta kivonták a guardia kelléktárából a trikornist... ideje egy avatar update-nek

mk27soundmaster · http://mk27.blog.hu 2012.12.13. 12:56:02

@rajcsányi.gellért (ergé): @Szilvay Gergely: és akit illet:

...Leírtam sokszor, leírom hát mégegyszer: a két háború közötti magyar népi irodalom nem azért fontos és érdekes, mert népi, hanem azért, mert az utolsó szellemi mozgalom (mozgás) volt Magyarországon, aminek élesztője/erjesztője a (társadalmi szintű) szocialitás volt. Minden, ami utána történt ideologikus/terrorisztikus környezetben történt. Illyés (a "sunyi paraszt") nem azért érdekes, mert paraszt származék volt és nem is azért, mert jó vagy rossz író-költő volt, hanem mert ennek a szellemi mozgalomnak (mozgásnak) utolsó jelentékeny és hiteles képviselője ő volt. Ott lehet felvenni a fonalat, ahol ő és kortársai letették. Nem véletlen, hogy 1990-ben ez után a tradíció után kaptak, akik kaptak és nem véletlen, hogy olyan vehemenciával támadták, akik támadták. (Azon, ugye, nincs közöttünk vita, hogy az exkommunista garnitúra és az úgynevezett liberálisok összefekvését pontosan ettől a szocialitás-eszmétől való félelem motiválta; ez ellen születtek a fasisztaveszély, náciveszély, antiszemitizmus, rasszizmus és egyéb hamis és aljas vádbélyegek).

Az, hogy itt tartunk, ahol tartunk, az szerintem mindennél jobban bizonyítja, hogy szocialitás-eszme nélkül mire lehet jutni. Kipróbáltuk, megtapasztaltuk, szétesett az állam, erősen szétesőben a társadalom, s ha ez a társadalomtudósoknak még nem nyilvánvaló, rég nyilvánvaló már a "közembereknek". És ha politikai és gazdasági hatalmat birtokló oligarchiától (mert valóban úgy viselkedik ez az "elit", mintha egymással mutyizó, hajbakapó, majd megbékülő oligarchikus csoportokból állna) már nem várhatnak semmit, attól várnak, aki ígér...

bbjnick.blog.hu/2009/11/08/ertem_mire_gondol_szocialitas_alatt

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2012.12.13. 12:57:16

@Alfőmérnök:
ezt a"félreértést" az urbánus oldal követte el a máig ismert okokból :)

takácsbálint (törölt) 2012.12.13. 12:58:26

@mk27soundmaster:
ne viccelj már. a két nagy háború között, és utána kárpát-medencében és környékén egyetlen nemzetállam sem létezett. több tucat formáció létezett. szerinted ezek közül melyik volt a nemzetállam?

a népiek szerettek volna nemzetállamokat. nem nagyon értették, hogy azt kulturális és vallási értelemben sem lehet megcsinálni. azért, mert a népi kultúra a határszélen összekeveredett. a másik, hogy a magyarok latinkeresztények. ami nagyjából azt jelenti, hogy a szomszédainkat (legyenek akárkik) integrálni kell.

Mark 12:31
Thou shalt love thy neighbour as thyself. There is none other commandment greater than these.

ezek az emberek nem értették a népi kultúrát. (azt nem a nemzet hozta létre). nem ismerték a vallást (hogy az errefelé a nemzetek felett áll). olyasminek a megteremtésére vállalkoztak, aminek az alapjait nem értették. az 1x1-et.

nekem sose mondta nagyanyám, hogy főz valamilyen népieset, vagy magyarosat. sose. háziasan főzött a tájegységre jellemzően. érzelmileg motiváltan élte az életét. ha tehette nem mulasztotta el a templomba járást. nagyapám értelmileg volt motivált. pragmatikusan gondolkodott. de nem elvtelenül. ezért választották presbiternek. ettől voltak tisztességesek. nem használtak ki másokat. és magukat se engedték kihasználni.

nem voltak műkeresztény műparasztok. értem, hogy ez az értelmiségi formáció meg akarta haladni az egyszerű emberek bölcsességét. nem állítom azt se, hogy azt nem lehet. de mi volt az, ami mégis előremutató volt. mi az, ami ma ezeknek az embereknek a közéleti elképzeléseiből használható?

biztos van valami, de micsoda?

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2012.12.13. 12:59:31

@Herr SturmLikudnik:
a szocialista spanyol kormány egyéb gazemberségeket is elkövetett. de nem velem.

Herr SturmLikudnik · http://archiregnum.blog.hu/ 2012.12.13. 13:02:12

@Alfőmérnök: nullák? sok nullával bővül a számla egy kis kvaterkázásért

Herr SturmLikudnik · http://archiregnum.blog.hu/ 2012.12.13. 13:11:38

@jose maria padilla: mit gondol hombré, lesz valami az előkarácsonyi diákrevoluciónból? időben kéne morzézni a condor légiónak. ja hoppsz, az is már bomber harrisnek dolgozik... carramba... kéne egy történelmi szövetséges a megtévesztett gusányistajugend megfékezésére

takácsbálint (törölt) 2012.12.13. 13:21:41

@mk27soundmaster:
de mi az, hogy szocialitás. komolyan nem értem. éppen az a lényeg, hogy a kultúrát nem kell társadalmasítani. az x-faktorral is ez a baj. hogy abban az ördög nóra valamilyen társadalmi összefogást hirdet, hogy mentsük meg szegény zámbó krisztiánt. ez városias környezetben se működik. ahogyan a "felszállott a páva" is alapvetően elhibázott a nemzetieskedéssel.

errefelé csehszlovák (aka nagy morva) x-faktor kell (így csinálják), jugoszláv (aka nagy-szerb), nagy-román, és kárpát-medencei. azért, mert másképp ez a nép nem képes összefogni ezt a tradicionális kultúrkört. tehát a többiek nemzetieskedhetnek, de nekünk nem kell. nekünk az integráló szerepet kell vállalni.

de ez nem azt jelenti, hogy a magyarul beszélők nem alkothatnak politikai közösséget. épp ellenkezőleg. abból kellene kiindulni, hogy itt ezerszáz éve egy mini nemzetközösség jött létre. és ha informálisan is, de ezt kell visszaállítani.

nem mellékesen a közép-európai szövetségeseinknek így teremthetjük meg a balkánra való kijutás lehetőségét. és ennek az árát meg lehet kérni az aktuális birodalmi pénznemben.

---

oké, világos, hogy nem értünk egyet. arra az egyre kérlek: egy értelmes közéleti gondolatot mondj már ezektől a népies szupersztároktól. egyet.

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2012.12.13. 13:34:51

@takácsbálint: "de mi volt az, ami mégis előremutató volt..." például a szociográfia műfajának magyar nyelvű megteremtése, az alapvető modernizációs igényük, a parasztgazdaságok gépesítésének kérdése, a dán modell, azaz a szövetkezeti értékesítés meghonosításának az ötlete, a klasszikus nemzetpolitika (demográfiai, szociális, nemzetiségi kérdések) napirenden tartása és korszerű megfogalmazása, a politikai érdekképviselet megújítására tett kisérletek...

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2012.12.13. 13:49:48

@takácsbálint: Te ezt nagyon nem érted. A "népiek" nem "népiest" jelent, mint a Horthy-korszak egyes népies reprezentációs kulisszáiból azt sejted. A korszak a "kivetkőzés" korszaka, azaz ezek azok az évtizedek, amikor végleg és végérvényesen levetik a népviseletet a népek, és elkezdenek polgári ruhában járni stb. A paraszti/népi kultúra válságának és tradicionális formáinak az eltűnése illetve tarthatatlansága jellemzi a kort. Ebben a helyzetben keresett a népi mozgalom ennek a továbbra is döntő többségnek, adekvát jövőképet, korszerű gazdasági modellt a mezőgazdaságban, szakmunkás iskolát, egyetemet, szellemi központot, fórumot, politikai pártot.

Herr SturmLikudnik · http://archiregnum.blog.hu/ 2012.12.13. 13:57:22

@jose maria padilla: oké, akkor rábízzuk a dolgot a giroszra, meg a kozákokra

tevevanegypupu 2012.12.13. 14:14:21

Minek olvasni a nepiesekrol egy x-edik tanulmanyt? Inkabb olvassa mindenki oket magukat, elmondjak a velemenyuket ok maguk, egeszsegesen, termeszetesen es megcafolhatatlanul. A kar csak az, hogy a vilag amit leirnak mar eltunt - az igazi paraszti es az uri-kispolgari is. A hatarvonal egyebkent kozottuk es az urbanusok kozott nem is volt mindig olyan nagyon eles, az ellensegeskedes sem olyan, mint azt a rakosi meg az utana kovetkezo korszakokban - foleg most!! - akarjak elhitetni..A problema csak az az lehet legfeljebb a nepieseknel, hogy nem mindig azt valasztottak meg kepviselojuknek aki a legjobb volt. A konyv boritoja meg olyan mint a kozepiskolak irodalmi szoveggyujtemenyenek boritoja elsotol negyedikig.:)

Alfőmérnök 2012.12.13. 14:22:27

@Herr SturmLikudnik: Olcsó poén lett volna, ha azt írom, hogy "ergyák".

mk27soundmaster · http://mk27.blog.hu 2012.12.13. 14:29:16

@gloire:

Ennél a szociográfiánál álljunk meg egy szóra!:-)

...A szociográfia, a szociografikus szemlélet segítségével, a magyar kultúra, az elmúlt száz évben, már kétszer húzta ki önüstökénél fogva magát az „önmagáról gondolkodni képtelenség”-mocsarából. Először a történelmi Magyarország felbomlását követően, a „csonkamagyarország” önismeretének és önképének kialakításához járultak hozzá felbecsülhetetlen mértékben a „szociográfusok”, majd a hatvanas években, a sztálinizmus által felőrölt-felmorzsolt, gyakorlatilag megsemmisített kultúra regenerálódását indította el az újraéledő szociografikus látás- és ábrázolásmód...

Csoóri, Németh György, Szikra János, Szász László, Hitel, itt: magyarido.blog.hu/2011/01/30/jegyzetek_a_zemberek_es_a_zalapitashoz_2011_januar_30

takácsbálint (törölt) 2012.12.13. 15:38:13

@gloire:
értem, hogy van mondjuk a puszták népe. rendben. de az irodalom. politikatörténeti jelentősége nincsen. ahogy moldova györgy műveinek se. nem az népi írók irodalmi munkásságával van probléma. hanem a közéleti elképzeléseikkel.

értem, hogy keresték a gazdasági modellt. de mit találtak ki? a közértet a népi írók szervezték? vagy a csillag csemegét. melyik népi író találta ki, hogy hurkát, kolbászt, mustárt, friss kenyeret, csemege uborkát kell árulni a munkásoknak a talponállókban. melyik?

és mintha az egész magyar jobboldal ezt kárhoztatná. hogy ez valami valami mérhetetlen büdös proli kultúra jött ki. az izzadt emberek, szakadt atléták és zsírszag. és erre mondja az ellentábor, hogy a legvidámabb barakk még mindig jobb volt, mint a lágerek. ahol nem disznó, hanem az emberzsír szaga terjengett.

a régiós mintagazdaságokat nem a népi írók találták ki, hanem néhány agronómus. ezeket néhány agrárszakember építette fel. a melléküzemágat néhány téesz elnök találta ki. ha mondjuk a járásban almát termeltek, akkor csináltak egy hagyományos léüzemet. nem high-tech sűrítőt, mert az nem érte volna meg üzemeltetni. hanem egy melléküzemágat. de ezeknek a népi írók mozgalmának semmi köze.

ahogy a vidéki téesz elnökök sem csináltak irodalmat, úgy a népi írók se csináltak gazdaságot.

takácsbálint (törölt) 2012.12.13. 16:18:19

@mk27soundmaster:
ezt te valami népnemzeti propaganda kiadványból tudod, vagy a nagyszüleidtől esetleg a déditől. mi volt az, amit csoóri önmagában újraindított? vagy sára? ez az írómozgalom önmagában mindig valamilyen félkész népnemzeti retye-rutyát csinált. amit meg kellett nyesni, és mellé kellett rakni a modernitást és a "zsidók" szakmaisága. de csóriéknak sohasem voltak épkézláb közéleti elképzeléseik. ők mindig kelet-európai nacionalizmust hirdették.

arra se jöttek rá, hogy kárpát-medencei kultúrát kell építeni. és az nem lesz színmagyar, hanem többnemzetiségű. ezt sem fogadták el. soha. egy percig se. nagy-magyar bla, bla, bla.

mondjuk ott van a duna tévé. ami ugye az egyik legjobb kezdeményezés volt. miért nem lett többnyelvű? az vajon miért nem a duna-menti kultúrát sugározza? miért? magyarázzátok már el.

az vajon miért nem a bajor, az osztrák, cseh, szlovák, a román és a délszláv kultúrát akarja összefogni a magyarral és érintőlegesen a ruszinnal.

miért nem lett a duna tévének több stúdiója? miért nem lett egy budapesti alapítású óriás regionális televízió? ami mondjuk egész estét betöltő mozifilmek gyárt a hunyadi jános trilogiát. arról, hogy ez a derék hadvezér csatázott várnánál, koszovónál, belgrádnál a törökkel. és akkor ebben a koprodukcióban éppenséggel lehet vatikáni és isztambuli pénz. és aztán mátyásról. vagy bármiről. a lehetőségeket szinte vég nélkül lehet sorolni.

miért nem ez jött ki a duna-televízióból? nem ez volna a menő? most mi van? egy nagy lószar. kűgyük a nótát erdélybe'. jaj, mingyá' elsírom magam.

miért nem lett a duna olyan hírügynökség, mint a reuters. azért, mert a kultúrába belevetült a népi szocialista elképzelések. jaj, szegény székelyek. csináljunk nekik is egy tévét. a határon túlra. de miért? csináljanak maguknak, ha akarnak. nincsen betiltva. építsenek tévétornyot, vagy filmstúdiót.

azért, hogy a szövetségi kultúra nemzetközösségi keretek között kell szerveződjön. de ebből a népiek valamiért sose értettek semmit se.

fremskritt (törölt) 2012.12.14. 12:41:47

kedvencem a német lászló fejtegetései a szoci és és a náci világhatalmakról. a várható konfliktusról. úgy ír a fasz mintha terepasztal mögött állna, mintha valami kulturális összecsapásról lenne szó és nem embermilliók lemészárlásáról, majd az írások megjelenése után pár évvel Magyarország kifosztásáról stb. neki nem volt kérdés hogy túléli-e a rákosit, még kádárral is volt lehetősége dumcsizni.
persze nagyon sokat megtudhatunk az akkori magyar állapotokról az ő műveikből, ér annyit mint körülnézni a skanzenban.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2012.12.14. 23:30:05

Tudom, hogy off, de egyszerűen nem tudok elmenni emellett.:)

@takácsbálint:

"Mark 12:31
Thou shalt love thy neighbour as thyself. There is none other commandment greater than these."

Könyörgök, mennyire modoros már angolul idézni a Bibliából?:)

mk27soundmaster · http://mk27.blog.hu 2012.12.15. 06:06:20

@fremskritt:

Ó, igen! Németh kultúrtörténeti jelentőségének megítélésére, nyilván, te vagy a leghivatottabb, aki, nemcsak, hogy vélhetően soha egyetlen szövegét sem olvasta végig, de még a nevét sem tudja helyesen leírni!

takácsbálint (törölt) 2012.12.15. 09:30:43

@Mj:
maga a biblia modoros. a szentírás (ha eddig nem vetted volna észre): tökéletesen modoros (mesterkélt). mestermű.

azért idéztem angolul, mert az alapján világosabb. a szomszédainkat (akár szomszédos népeket) úgy kell szeretni, mint saját magunkat. ha mindenki szereti a szomszédját, akkor nagy bajunk nem lehet.

és ez a tanítás különösen érvényes a kárpát-medencében. ahol egy fél tucat nemzet, és majdnem ugyanennyi nemzetiség keveredik össze.

a latinkereszténység nem a magyarkodásra, hanem a kárpát-medence kulturális integrációjára tanít. és ez az ami hiányzik mondjuk a fölszállott a páva című műsorfolyamból. nem az a gond, hogy népies. hanem azzal, hogy népnemzeti: magyarkodó.

mennyivel menőbb lenne ha egy mini nemzetközösség kultúrájáról szólna ez az egész. amiben persze, hogy dominálna a magyar. ahogy britanniában az angolok. és ebbe azért mennének bele a szlovák és a kárpát-medencében élő délszláv fiatalok, az erdélyi románok, mert nekik ez egy újabb lehetőség lenne megmutatni magukat. ettől még lehet nagy-morva ("csehszlovák"), délszláv ("jugoszláv"), vagy román folklór. ezek egymást metsző kultúrkörök.

ez simán működhetne. a népi írók (kevés kivételtől eltekintve) nem ezt a hagyományt követték. nem azt állítom, hogy amit csináltak az irodalmi értelemben rossz volt. hanem azt, hogy a népi írók mozgalma, ahogy egyébként az urbánus gondolkodás is a 20. században félresiklott. nem művészi, hanem közéleti értelemben.

mk27soundmaster · http://mk27.blog.hu 2012.12.15. 10:20:47

@takácsbálint:

"azért idéztem angolul, mert az alapján világosabb" --- írod.

S mert eredetileg angolul íródott:-D

takácsbálint (törölt) 2012.12.15. 14:18:14

@mk27soundmaster:
tessék csak bátran megnézni mint mond matthew, matthäus, matthieu, mateo, matteo, etc. az összes latinkeresztény bibliafordításban az szerepel, hogy szeresd a szomszédod (!) úgy, mint saját magad. általánosan ez a latinkeresztény tanítás. a biblia szerint az istenhiten túl ez a legfőbb világi parancsolat.

ha úgy rendeződünk el, hogy mindenki jóban van a szomszédjával, akkor olyan nagy bajunk nem lehet. ez elég logikus és ésszerű tanítás.

persze értem, hogy ezekből félreértelmezések adódhatnak. például ha semjén doktor olvasta volna a bibliát angol nyelven, akkor igen csak meglepődött volna.

1 Corinthians 10:4
[...] for they drank of a spiritual rock that followed them: and the rock was Christ.

semjén doktor úgy következtet, hogy ha valahova oda van írva, hogy "satan". akkor az maga a sátán. csakhogy ilyen alapon a "rock" maga krisztus. benne van a bibliában. tessék elolvasni. persze ez számít, hogy milyen rock. magyarul szikla (szilárd tanítás) amiből "ittak".

de a biblia szerint a szomszédokat válogatás nélkül kell szeretni feltéve, hogy magunkkal jóban vagyunk. ami azt jelenti, hogy ha a másik szlovák, román, cigány vagy zsidó, attól még a szava ugyanannyit ér. nincs helye a magyarkodásnak.

a latinkereszténységben a felebarát a szomszéd.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2012.12.15. 15:13:15

@takácsbálint:

Már hogy lenne angolul világosabb, amikor nem angolul íródott, és az itt kommentelők anyanyelve sem jó eséllyel az angol?:D Idegen nyelven akkor idézz, ha az a szöveg eredeti változata, és jobban érthető, mint annak a magyar fordítása. Nos, ez a Biblia esetében nem áll fönn.:)

A magánmonológjaid és légváraid meg nem érdekelnek, nem véletlen, hogy nem is kommenteltem.

Lavrentyij Pavlovics Berija (elhunyt) (törölt) 2012.12.15. 15:32:44

@takácsbálint: Marha! Németül (Luther) "Du sollst deinen Nächsten lieben wie dich selbst!" Latinul (Vulgata) "diliges proximum tuum tamquam te ipsum"

@Mj: Elég nehéz lenne mdf-es barátunknak görögül idéznie, mert azt itt sem ő, sem 1-2 kivételtől eltekintve a többi kommentelő nem beszéli.

Lavrentyij Pavlovics Berija (elhunyt) (törölt) 2012.12.15. 16:10:07

@mk27soundmaster: Nem tudok görögül, de a legtöbb európai fordítás "közeli"-ről beszél, sőt az egyik norvég egyszerűen "más (ember)"-ről. A proximus lehet "közeli" és "szomszéd" is.

mk27soundmaster · http://mk27.blog.hu 2012.12.15. 18:50:19

@Lavrentyij Pavlovics Berija:

Én sem tudok görögül, de megnéztem szótárban és a görögben sincs másként:-)

takácsbálint (törölt) 2012.12.15. 20:17:34

@Mj:
indulj ki a latin változatból. a "proxima" legközelebbit, szomszédost, szomszédot jelent.

Lavrentyij Pavlovics Berija (elhunyt) (törölt) 2012.12.15. 21:59:22

@mk27soundmaster: Muhaha!

@takácsbálint: Igen, és nagyon jól tudom, hogy a Nächste nem azonos a Nachbar-ral. Sőt, a francia prochain sem azonos a voisin-nel.

takácsbálint (törölt) 2012.12.15. 22:19:35

@Lavrentyij Pavlovics Berija:
a Nächste nem ezt jelenti, hogy "másik", vagy "mindegyik". hanem azt, hogy a sorban vagy körben "következő". egy utcában a következő ember a szomszéd. ha egy kör közepén állsz, úgy képzeled, hogy az a körszerű spirál tőled indul ki (a magyarok így gondolják), akkor ugye mindenki "Nächste", mert mindenki szomszéd.

takácsbálint (törölt) 2012.12.15. 22:30:30

@Lavrentyij Pavlovics Berija:
még annyit, ha ez szerinted nem szomszédságot jelent, akkor mégis mit? ha ez nem azt jelenti, hogy úgy kell elrendeződni, hogy a sorban, vagy körben a a következővel, legközelebbivel (vagyis a szomszéddal) mindenki többé-kevésbé jóban legyen. mert szerinted itt nem erről van szó, akkor mégis miről?

Lavrentyij Pavlovics Berija (elhunyt) (törölt) 2012.12.15. 22:44:18

@takácsbálint: Ne próbáljon tanítani németül! És ne adjon hazug szavakat a számba, leírtam, hogy a Nächste közelit jelent, csakúgy mint a prochain, Næste, nästa, prossimo stb. A másik jelentésük valóban rákövetkező, sőt a proximus még szomszédot is jelent, de valami miatt mégsem szomszédnak fordította a legtöbb európai fordító. Az egyik norvég fordítás pedig az ander-t használja, ami "más"-t jelent.
Aki pedig nem monomániás idióta, az tudja, hogy a közeli nem csak fizikai közelséget jelenthet.

takácsbálint (törölt) 2012.12.15. 23:20:14

@Lavrentyij Pavlovics Berija:
a next, vagy Nächste nem közelit, hanem a legközelebbit jelenti. akárhogy csűröd-csavarod. a "next day" nem egy másik nap. hanem konkrétan a legközelebbi, vagyis a következő. angolul is, németül is.

de rendben. induljunk ki abból, hogy "other", vagy ha neked így jobban tetszik: "ander". mit is jelent ez? szeress egy másik embert. válaszd barátodnak, közösségben válaszd a szomszédodnak. de ha szerinted ez a tanítás nem ezt jelenti, akkor mégis mit?

Alfőmérnök 2013.01.13. 14:30:43

Ez olvastam a könyvben Dezsőbácsitól:

"A kommuniumusnak nevezett zsidó uralom alatt az irodalomban az egyetlen merész és kiáltó tiltakozása voltam a kereszténységnek és a magyarságnak.
És jött azután a 'keresztény nemzeti kurzus' , amikor a kis impotensek jóllaktak, a kötnivalók vádoltak és ítéltek. És szegény magyarság ebbe sem halt bele, de nagyon beteg és jaj, mit hoz a holnap?"

Alfőmérnök 2013.01.13. 17:40:47

"például az 1956 utáni, népiekkel kapcsolatos események szinte csak felsorolásszerűen említtetnek meg, rövid villámértékeléssel"

Ezért érdemes elolvasni mellé Salamon Konrád könyvét is.
www.libri.hu/konyv/a-harmadik-ut-kuzdelme.html
Igaz, hogy csak a II. VH utáni korszakot tárgyalja, de nekem korrektebb munkának tűnik, mint Papp Istváné (azért írom, hogy tűnik, mert nem olvastam még végig).
süti beállítások módosítása