Ismét túl vagyunk egy újabb nagy tüntetésen meneten, indulhat a matekozás! Egymillióan. Több mint félmillióan. Félmillióan. Közel négyszázezren. Jóval több mint százezren. Százezer. Biztos nem érte el a százezret. Hetven-kilencvenezer. Pár tízezer.

  Tudósítóink szerint nagyon sokan voltak, de a folyamatosan mozgó tömeg miatt nehéz megbecsülni, mennyien – a százezer mindenképpen megvolt, a fél-, pláne az egymillió semmiképpen (igaz, annyira mindenképpen voltak egymillióan, mint az Egymillióan a magyar sajtószabadságért csoport a Facebookon). A négyszázezer is erős túlzásnak tűnik a négyzetméterek és távok fényében. A magunk részéről így az Origo jóval több mint százezren terminusának adnánk a díjat, a Belügyminisztérium a békés, jó hangulatú eseményen közel négyszázezren vettek részt közleményének meg a citromdíjat – ha máskor nincs BM-közlemény a tüntetések létszámáról, most mi szükség volt rá?

  A demonstrációs számháborúzás nagyszerű és vérpezsdítő tevékenység, de az is értékelendő, ha valaki nem vesz részt benne. Ha már mindenképpen ragaszkodunk a méricskéléshez, annyi bőven elég, hogy többen, jóval többen voltak a Békemeneten, mint az Operaház előtti happeningen. 

  Mindenesetre szórakoztató látni, hogy az Opera előtti dicsőséges forradalom résztvevői/szimpatizánsai, akik a toleranciáért, demokráciáért és a véleményszabadságért gondolkodás nélkül áldoznák akár életüket is, miket írogatnak a Békemenet résztvevőiről:

„Sziasztok.

Egyszerűen teljesen le vagyok dermedve.Én a Kossuth-tér mellett,a Falk Miksa utcában lakok.Gondnokként teszek,veszek.Megyek ki a ház elé,áll ott egy társaság.Rögtön levettem,hogy románok.Nagyváradról jöttek.Kérdezem tőlük,hogy segíthetek-e valamit.Kérdezték,hogy a Népligethez milyen módon jutnak el,elmondtam nekik.Ezt követően szó,szót követett.Kiderült,hogy fejenként 3500,-forintot és egy ebédet kaptak azért,hogy legyenek.A busz, amivel jöttek,azzal a lendülettel,hogy kiszálltak hazament.Gyakorlatilag itt hagyta őket.A beszélgetés közben jött egy idős házaspár,akik szintén kérdezték,hogy merre kell menni a Népligethez.Elmondták,hogy 1000,-forintot és egy ebédet kaptak azért,hogy itt legyenek.A busz persze őket is itt hagyta őket,oldják meg jelszóval.Ők Pécsről jöttek.Beszélgetés közben szinte megszégyenülve tekerték össze a magyar zászlót és tették el a táska mélyére.

Emberek,én gyerek koromban - már pedig voltam - a tanítónéni a fa vonalzóval ütött szét rajtunk,ha valakin nem volt kokárda.Március 16-án pedig azért,hogy miért van rajtunk.Most - higgyétek el az átlag életkor 60 év volt az általam látott emberek között - szinte mindenki díszelgett a kokárdával.Teljesen szét vagyok esve,egy jelképet ennyire és ilyen módon kisajátítani???És!!!!!!!Láttam olyan molinót,amit már Szolis demón is láttam.Akkor most mi van???Nem tudja,tudják - két emberes molinó - hogy hol vannak?Vagy csak azért jönnek,voltak hogy legyenek???” (Az ismeretlen házmester a Facebookról)

„Én csak arra lennék kíváncsi, hogy hogyan fogyott ma Pesten a rozsdamentes edénykészlet meg a reumagyógyító gyapjútakaró szett?” (ktzngr mikroblog)

„1. Szavahihető szemtanú szerint a tüntetők száma biztos nem érte el a százezret, 2. Lesz itt még bányászjárás. Heló, Mandiner!” (@szekyjanos)

  Tehát lehet, hogy sokan voltak, de ez csak azért lehetett, mert megtévesztett idősek, fizetett vagy kényszer hatása alatt álló, buszokkal utaztatott vidékiek meg románok alkották a tömeget.