„Az élni akarás több mint matematika, az élet pedig természete szerint helyet követel magának, és ha van hely, akkor összenő, ami összetartozik. Mert ez az élet rendje. Mint amikor a növény feltör a romok között. Persze, lehetne gyom is. De legyen inkább életfa” – írják Tusványos szervezői a címhez készített idei tábori alapvetésben, és ez az életfa a tábor idei szimbóluma.
Rövid történelem: a kezdetek kezdetén, a kilencvenes évek elején még Bálványoson – innen a tábor hivatalos fejlécében megőrzött Bálványosi Nyári Szabadegyetem elnevezés – a magyar-magyar és magyar-román párbeszéd fórumaként indult a találkozók sorozata; szakállas, szemüveges fiatalemberek görgettek maguk előtt mázsányi mondatokat. Ezzel egy időben pár tíz kilométerrel arrébb az egyetemisták Homoródfürdőn inkább söröshordókat görgettek, már ha volt egyáltalán görgetni kedvük másnaposan, innen öröklődött a Diáktábor.
E kettő Tusnádfürdőn kereszteződött sajátos egyveleggé: délelőttönként veretes állításokat tesznek a politikusok, délben, délután szakértők és egyéb intellektuális szakmunkások politikusokkal elegyedve osztják az észt, vagy épp sportolók, művészek, babahordozók, egyetemi oktatók és hallgatók, drogprevenciósok, újságírók, humoristák, tudósok, életművészek, filozófusok, borászok, lelkészek, szerzetesek, történészek, zenészek beszélgetnek a tizenkilenc sátor valamelyikében. A lendület kitart nagyjából koraestig, amikor is beindul az élet, a nagyszínpados koncerteket követően tucatnyi sátorban kezdődik a buli, ezekről Turul kolléga szokott szépeket írni.
Érzékelhető, hogy mára Tusványos nagyüzemi módba kapcsolt, tény: a tábor túlnőtte az egykori szabadegyetemi kereteket. Az alapító atyák súlyos éveket tudnak maguk mögött, ha szabad így fogalmaznunk, az ártatlanság hímpora már rég letörlődött róluk. Németh Zsolt és Toró T. Tibor – a tábor szellemi-politikai főnökei – korántsem akarják megváltani és megváltatni a világot, és ezt csak helyeselni tudjuk, egy politikus lehetőleg ne akarja megfeszíttetni magát az emberiségért, mert ez körülbelül olyan, mint amikor a szépségversenyen világbékét kívánnak a hölgyek. A szépségkirálynők – mind azok, innen is kézcsók – ezzel a kívánsággal senkinek nem ártanak, viszont a politikusoknál az ilyen szereptévesztés néha zavart okoz az erőben.
Tusványos tehát nem megfeszített tempójú menetgyakorlat, az úri táborozók néha le-letérnek az egy igaz útról, hogy a réten hemperegjenek virágkoszorúkkal a fejükön, és bár túl idilli ez a kép a mai nehéz világban, Tusványoson ez senkit sem zavar, ha hemperegni van kedve valakinek, hát hemperegjen. És ha egy miniszter este a Csűrben bedobja a rongylábfigurát, hát dobja, amíg nem rúgja szét a kócerájt, senki nem szólja meg, nem szólnak rá, Tusványoson nem illik szörnyülködni, hogy bezzeg, amikor a tévében. Tusványoson csak azért tudjuk, hogy van tévé, mert nappal elég sok operatőr bóklászik szabadon, szívesen fekszünk nekik vágóképet, nézd, dolgozik szegény, segítsünk neki, integessünk, szia, anya.
Az operatőr pedig befilmez bennünket vágóképnek, a szerkesztőjét viszont csak és kizárólag a politikusok érdeklik, és ezt tudják a politikusok is, innen szoktak üzenni a nagyvilágnak, például Orbán Viktor Tusványoson jelentette ki, hogy a magyar baloldal időről-időre ráront a nemzetére.
De Tusványos – a szerkesztők és a politikusok kommunikációsainak szent meggyőződése ellenére – nem az üzenetekről szól, a táborban az üzenetekről még csak nem is tudunk, sok jó ember kis helyen nem üzenget, nem nyitunk egymásra ablakot, ha nagyon akarod, bele is könyökölhetsz a másik szemébe, ott van előtted. Tusványos az emberközeliségről szól. Életszerű, no. Tényleg több mint matematika.
Éppen ezért nem sorolom a programokat, ott vannak a honlapon, a koncertkínálat is felkerült, tavaly megírtuk, hogy juthattok el oda, az idei szállásárak is előkereshetőek. A Mandiner csapata idén is a Tusványos Press szerkesztőségével együtt tudósít, és ha az időjárás engedi, néha itt is posztolunk. Mert egyébként a www.tusvanyos.ro honlapot írjuk, tehát ha valaki nem jön Tusványosra, de szeretné tudni, hogy mi van az üzeneteken túl, alkalomadtán nézzen rá.
Aki meg ott lesz, az összenő azzal, akivel összetartozik. Mert valóban ez az élet rendje.