Új alkotmányt írtak, mégse változott sok minden: sokak előzetes félelmeivel vagy éppen reményeivel ellentétben nem szabták át a magyar államrendet. Nem lettünk sem királyság, sem elnöki rendszer, még az Alkotmánybíróságot sem szüntették meg, Orbán Viktort nem emelték pajzsra a Duna jegén.

  Az új alkotmány tervezetének paragrafusai leszögezik: Magyarország független, demokratikus jogállam. Magyarország köztársaság. A hatalom forrása a nép. A nép hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. Mindezek, kiegészítve az alkotmánytervezet Szabadság és felelősség fejezetének alapvető emberi jogokat tartalmazó felsorolásával, világosan kifejezik: Magyarország liberális demokrácia marad.

  Nemzeti romantikusok és szivattyúzó ködevők csalatkozhatnak reményeikben, mások viszont elégedetten konstatálhatják: nincs más út, Magyarország alkotmánya továbbra is a demokrácia paradigmarendszerében értelmezhető. Így csak egyfajta alkotmány rebranding történt, szinte azonos tartalommal, a homlokzat átfestésével.

  Más a külcsín és más a belbecs: az afrikai államoknak is perfekt demokratikus alkotmányaik vannak, a gyakorlatban azonban kevéssé valósulnak meg a szép elvek. Magyarország politikai kultúrája, a társadalom közéletről alkotott képe és véleménye nem az alkotmány leírt betűjétől függ: akár átszabták volna az alkotmányos rendet, akár nem, mi továbbra is egy kelet-közép európai demokrácia maradunk, kelet-közép európai állapotokkal, pontosan Ausztria és Románia között. Az, hogy melyik irányba mozdulunk el, rajtunk, s elsősorban politikai elitünkön múlik.

  Az alkotmány tervezete az államhatalom rendszerét sem bolygatja meg: az országgyűlés, az államfő, a kormány, a miniszterelnök viszonyrendszere megmarad; működik tovább az Alkotmánybíróság, a Számvevőszék, az MNB, a független bírói szervezet, s az ügyészség sem kerül be formailag a kormány alá (mint pl. az előbb emlegetett, jellemzően bezzeg-országként emlegetett Ausztriában). Az 1990-ben kialakított önkormányzati rendszer továbbra is érvényben marad.

  Korábban eljátszottunk a gondolattal, hogy visszaállíthatnák-e a felsőházat, bevezethetnék-e a járásokat vagy az ispáni címet. Felsőház, ispán egyelőre nincs, vannak viszont újra vármegyék: ez egy egyszerű, különösebb következményekkel nem járó változtatás, amely visszanyúl a történelmi hagyományokhoz. Két dolog miatt különösen tetszik ez a magunkfajta reakciósoknak: kiválóan lehet vele ballibeket bosszantani, s úgy tűnik, jó lóra tettünk, amikor szerkesztőségünk a Vármegye utcába költözött. Szmájli.

*

  A 82 ezer karakternyi új alkotmánytervezet igazán mély elemzéséhez nyilván gyakorló alkotmányjogásznak kellene lenni, azonban a tervezet elején szereplő preambulum bőven adhat okot vitára a közélet iránt érdeklődők körében. Mivel maga az alkotmányos rendszer szinte semmiben nem változik meg, a kormányzat úgy vélhette, hogy a preambulumban foglalja össze mindazokat a szimbolikus ügyeket, amelyeket a jobboldali-konzervatív erők az egész ország számára fontosnak tartanak 2011-ben. S talán túlságosan is fontos ez az aktualitás, s lehet, hogy kevéssé időtálló az annak szánt szöveg.

  Az EU 25 írott alkotmányából 15 előtt áll preambulum, amelyekre kellő tömörség, ugyanakkor emelkedett fogalmazásmód a jellemző. A magyar tervezet talán világrekord hosszúságú, 3900 karakteres preambuluma semmiképp nem nevezhető tömörnek, az emelkedettség pedig sokszor patetikussággal párosul.

  Bármikor írtam (vagy kérdeztek) az alkotmányról, elmondtam személyes véleményemet, mely szerint az Istenre, a kereszténységre, sőt, a Szent Koronára való utalásnak ott a helye az alkotmányban, a preambulumban. Ez van, mindezek hozzátartoznak Szent István államalapításától kezdve a magyar álladalom ezer éves történetéhez, amelyhez képest a korona- és kereszténységtagadó kommunista rendszer csak pár évtizedes kisiklás volt. A jelen realitása viszont az - mondom katolikusként -, hogy Magyarország (és bármely másik európai állam) nem keresztény ország. De erre is van megoldás: idéztem egyszer a lengyel alkotmányt, amely nagyon szépen összekötötte a keresztény hitet vallók és a nem keresztények közös értékeit, amelyek a mai lengyel államiság alapjául szolgálnak. Magyarország ezer éve létező ország, fel lehet tehát idézni a preambulumban a történelmi múlt bizonyos pillanatait. Ez mind megtörténik a tervezetben, ami örvendetes. Ugyanakkor összességében túlírtnak tartom a szöveget, amelyre ráférne egy szikár szerkesztői kéz.

  Álljon itt a magyar preambulum tervezete:

  „ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART

   Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

   Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.
Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.
Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi teljesítményeire.
Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította annak közös értékeit.

Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.
Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és  lelki egységét.
Vállaljuk, hogy örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket, a Kárpát-medence ember alkotta és természet adta értékeit, ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos felhasználásával védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit.
Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.
Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével.

Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.
Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.
Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.
Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.
Valljuk az elesettek, és a szegények megsegítésének parancsát.
Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a békesség, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.
Valljuk, hogy valódi népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.

Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait, és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát.
Nem ismerjük el történelmi alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzeti szocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.
Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét.
Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk a világkommunizmust halálra sebző 1956-os forradalmunkból és szabadságharcunkból sarjadt ki.

Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk.

Valljuk, hogy a huszadik század  erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.
Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelki erejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.
Alaptörvényünk jogrendünk alapja;  szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között;  élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.
Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.”

  Mit is áll ehhez képest a gazdag történelemmel rendelkező, hazánknak mind a múltban, mind a jelenben sok tekintetben például szolgáló Németország - Istent is megemlítő - preambulumában?

  „Im Bewußtsein seiner Verantwortung vor Gott und den Menschen,

  von dem Willen beseelt, als gleichberechtigtes Glied in einem vereinten Europa dem Frieden der Welt zu dienen, hat sich das Deutsche Volk kraft seiner verfassungsgebenden Gewalt dieses Grundgesetz gegeben.

  Die Deutschen in den Ländern Baden-Württemberg, Bayern, Berlin, Brandenburg, Bremen, Hamburg, Hessen, Mecklenburg-Vorpommern, Niedersachsen, Nordrhein-Westfalen, Rheinland-Pfalz, Saarland, Sachsen, Sachsen-Anhalt, Schleswig-Holstein und Thüringen haben in freier Selbstbestimmung die Einheit und Freiheit Deutschlands vollendet. Damit gilt dieses Grundgesetz für das gesamte Deutsche Volk.”

  Így is lehet.

*

  S ha már alkotmányozóink kíváncsiak voltak az emberek véleményére alkotmányügyben, mi is kíváncsian várjuk vállalkozó kedvű olvasóinktól: ha tőlük függne, hogyan fogalmaznák meg, vagy hogyan szerkesztenék át a leendő magyar alkotmány preambulumát? A terveket a kommentek között várjuk!