Fontolgatja az Orbán-kormány a Corvin-lánc újbóli bevezetését. A hírnek örülünk, már csak az a kérdés, hogy miért csak fontolgatja? A békebeli Magyarország egyik nemes hagyományáról van szó, amely a Monarchia korszakától a Horthy-koron át az első Orbán-kormányig ível, köztük sok-sok évnyi kihagyással, ami a diktatórikus és demokratikus baloldal ideológiai játszmáinak köszönhető.
Pedig a Corvin-láncból a legelvetemültebb balliberális világpolgárnak sem kell kipiszkálnia a lábszagú árvalányhajat. A magyar kultúrtörténet egyik legnemesebb időszakára, Mátyás király udvarára utaló kezdeményezés kitüntetettjei mindig is a magyar szellemi élet legméltóbb szereplői voltak. Na jó, Lukács György éppenséggel nem kapott belőle.
Ferenc József 1887-ben alapította a „Császári és királyi osztrák magyar Díszjelvény művészetért és tudományért” nevű kitüntetést, amely egészen a Monarchia 1918-as összeomlásáig kiosztásra került. Horthyék az érthető közjogi problémák miatt megalapították helyette 1920-ban a Corvin-díjat. Az első adományozásra azonban 1930-ig kellett várni. „Már fél tizenegykor megkezdődött az autók felvonulása a Várba... az ünnepély résztvevői a fokapun át a díszruhás testőrök sorfala között vonultak fel a királyi vár Corvin Mátyás termébe... Tizenegy óra után két perccel kinyílt az ajtó, és Horthy Miklós kormányzó lépett a terembe. A kormányzó kíséretében volt Koós Miklós alezredes, első szárnysegéd. Mögöttük testőrök hozták a Corvin-láncokat és Corvin-koszorúkat” - írta a minap épp a Mandineren emlegetett Az Est.
Az első láncot a kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó kapta. Teljes joggal - tesszük hozzá. A Trianon-traumába zuhant Magyarországon ő volt az első, aki a húszas években hosszú távú tervet tudott kidolgozni egy szakterületen a kivérzett ország felemelésére. A klebelsbergi oktatási-kulturális reformok jó fél évszázadra meghatározták Magyarország és a magyar tudományos elit szellemi életét, és még az akkor megteremtett iskolahálózat és oktatás a tanár- és professzorgárda révén kommunista időkben is évtizedekig magas szinten tudta tartani az oktatási rendszer színvonalát - az osztályharctól nagyjából megkímélt területeken, persze.
A Corvin-lánc ennek az életműnek és a nyomán kialakuló szellemi életnek volt (lett volna) az egyik kitüntetése.
A Horthy-korszakban Klebelsberg mellett olyan rendszerhű, de vitathatatlanul érdemes személyiségek részesültek a díjban, mint Herczeg Ferenc, Korányi Sándor vagy Teleki Pál. A világháború után nyilvánvalóan ideológiai okokból megszüntetett Corvin-lánc csak az első Orbán-kormány idején éledt újjá, mint az elpusztult jobboldali-konzervatív kultúrpolitikai hagyományok felelevenítésére tett kísérletek egyike. És azt sem lehet mondani, hogy akkor a Wass Albertet jobbról előző nemzeti kulthadtest kapta volna a láncot. Lássuk az illusztris listát: Kallós Zoltán néprajzkutató; Lámfalussy Sándor közgazdász; Lovász László matematikus; John Lukacs történész; Makovecz Imre építész; Nemeskürty István irodalomtörténész; Oláh György kémikus; Szokolay Sándor zeneszerző; Zsigmond Vilmos operatőr; Balogh János zoológus; Teller Ede fizikus; Szabó Magda írónő.
A Corvin-láncot a jelenlegi szabályozás szerint nemzeti ünnepek alkalmával a miniszterelnök adományozza, olyan magyar illetve külföldi állampolgároknak, akik a magyar tudomány és művészet, továbbá az oktatás és a művelődés fellendítése terén kimagasló érdemeket szereztek. A kitüntetést ugyanazon személy részére csak egy ízben lehet adományozni. A kitüntetést viselők száma egyszerre nem haladhatja meg a tizenkettőt. Amint az adományozottak száma eléri a tizenkettőt, további kitüntetés adományozására csak akkor van lehetőség, ha az adományozottak száma legalább egy fővel csökken.
A 2002-ben hatalomra kerülő progresszív balliberális kormányzat azonban nem kért ebből a felélesztett reakciós hagyományból, így a lánc újra Csipkerózsika-álomba merült. Úgy látszik, ez a sorsa. Az egyébként megérne egy külön polémiát, hogy miként is állunk a különböző jobboldali hagyományokkal. A kritikusok általA balliberális ellenzék már 2002 előtt tiltakozott, mondván, ezzel a Horthy-korszakot idézik fel, majd ez a kritika volt az oka a kitüntetés "elfelejtésének" a 2002-es kormányváltás után - emlékeztetett a Népszabadság. Van egy jó hírünk a volt kormánypártoknak: ha a horthyzást a Corvin-lánc miatt is el lehet kezdeni, akkor mi is horthysták vagyunk. Most amúgy is életbe lépett a kétharmados Nemzeti Együttműködés Rendszere, reméljük, nem kell sokáig fontolgatni a döntést.
Itt az idő, hogy az egy olasz művész által a XV. században készített, Mátyást ábrázoló érem és lánc újraéledjen, és elfoglalja az őt megillető helyét, eljusson az őt megérdemlő személyiségekhez a magyar szellemi életben.
