Eldőlt: Schmitt Pált, az Országgyűlés elnökét javasolta a Fidesz-KDNP államfő-jelöltjének Orbán Viktor. Azt is mondhatjuk, ezzel eldőlt a kérdés, hogy ki is lehet hazánk következő köztársasági elnöke.

  Lehetett volna máshogy is: Sólyom László újrajelölése mellett egy sor jobboldali, szabadelvű, konzervatív, nemzeti baloldali és liberális személyiség állt ki, kisebbfajta mozgalom szerveződött mellette: szerintük az eddigi államfő az elmúlt öt évben bizonyított a tisztségében.

  Sólyommal kapcsolatban több alkalommal is írtam, legutoljára akkor, amikor Pokorni kijelentése nyomán kiderült: nem valószínű az újrajelölése. „Az államfő az elmúlt öt évben szinte mindvégig egy társadalomképében, történelemszemléletében, nemzetfelfogásában jobboldali-konzervatív, demokrácia- és jogállamfelfogásában viszont szabadelvű, liberális nézetrendszert képviselt, ami nem egyszer találkozott e sorok írójának nézeteivel” - írtam áprilisban. Ahogy azt is: „Legyen-e újra Sólyom az elnök, vagy sem? Nincs beleszólásunk ebbe. Sőt, a Fideszen kívül senkinek sem lesz. Orbán Viktor fejében már valószínűleg megszületett a döntés, amit majd nyilván időben megoszt az országgal.”

  Tekintve, hogy ma június 23-t írunk, és az elnökválasztásra június 29-n kerül sor, nézőpont kérdése, hogy időben történt-e a megosztás. Anyway.

  Tegyük a mérleg két serpenyőjébe Sólyomot és Schmittet, annál is inkább, hiszen mindketten 1942-es születésű, ugyanabban az évben diplomát szerző, az ország politikai elitjébe tartozó személyiségek. Az oda vezető útjaik azonban eltértek egymástól.

   Sólyom László jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1990 és 1998 között az Alkotmánybíróság első elnöke. Az MTA, az ELTE és Pázmány jogi kara mellett pályafutása során a Berkeley, a kölni, a frankfurti, a hamburgi egyetem ösztöndíjasa, a jénai egyetem tanársegédje, a kölni egyetem vendégprofesszora, a genfi Nemzetközi Jogászfórum tagja és a Berlini Tudományos Kollégium tanácsadója volt.

  Tudományos karrierje mellett Sólyom László a 80-as évek elejétől kezdve az illegális, fél-legális ellenzéki mozgalom tagja volt. A nem hivatalos környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadója, a Duna Kör résztvevője volt, így a bős-nagymarosi vízlépcső elleni megmozdulásokon is jelen volt. 1988 és 1989 között a Nyilvánosság Klub ügyvivője, 1989-ben a Független Jogász Fórum választmányi tagja volt, emellett a Márton Áron Társaságban is tevékenykedett. Részt vett az 1987-es lakiteleki találkozón, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja lett. 1989-ben megválasztották az addigra párttá alakult szervezet elnökségi tagjává. MDF-es minőségében az Ellenzéki Kerekasztal és a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásainak állandó résztvevője és szakértője volt. A többi lassan történelemmé érik.

  Schmitt Pál más úton jutott fel az élet csúcsaira: az 1968-as mexikóvárosi olimpián aranyérmet nyert a párbajtőrcsapat tagjaként. 1970-ben csapatvilágbajnok, amely sikerét 1971-ben meg tudta ismételni. Legnagyobb egyéni sikere a Világkupa-győzelem volt 1971-ben. Az 1972-es müncheni olimpián a párbajtőrcsapattal sikerült megismételnie az olimpiai győzelmet. További sikerei: vb-ezüstérmes (1973), vb-bronzérmes (1974, 1975). A válogatottól 1976-ban, az aktív versenysporttól 1977-ben vonult vissza.

  Sportolói pályafutása mellett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakán 1965-ben szerzett diplomát. 1992-ben a Testnevelési Egyetemen védte meg egyetemi doktori disszertációját, ugyanitt 1994-től címzetes egyetemi tanár. Diplomájának megszerzése után a Hungarohotels Vállalatban kapott állást szállodai munkatársként. 1976-ban kinevezték az Astoria Szálló igazgatóhelyettesévé. A turisztikai szakmából 1981-ben került ki, amikor a Népstadion és Intézményei (NSI) főigazgatójává nevezték ki. A Magyar Olimpiai Bizottságban 1989 óta a testület elnöke. 1983-ban beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjai sorába. 

  Mialatt Sólyom László az ellenzéki mozgalmak jogi szakértője volt, Schmitt Pál 1983 és 1986 között a Magyar Népköztársaság sportot irányító központi hatóságának, az Országos Testnevelési és Sporthivatalnak (OTSH) az elnökhelyettese volt miniszterhelyettesi rangban. Ebbe az időszakba esett a Magyarország által politikai okokból bojkottált 1984. évi nyári olimpiai játékok (Los Angeles) is. Az olimpiai részvételről szóló szavazáson azonban nem vett részt. Schmitt a kilencvenes évektől diplomataként is dolgozott, majd 2002-től kötelezte el magát a Fidesz mellett.

  Tudjuk és látjuk, hogy mindketten nagy munkabírású, komoly életutat bejáró személyiségek. Mégis: Sólyom László jogtudósi pályafutásával, Kádár-kori ellenzéki mozgalmárkodásával és a rendszerváltáskor betöltött szerepeivel alkalmasabbnak tartjuk a rendszerváltás utáni Magyarország államfőségére, mint az előző rendszerben miniszterhelyettesi rangot is viselő Schmitt Pál.

  A leendő államfő valószínűleg ugyanabba a kedves bácsi integet az erkélyről típusú szerepbe fogja visszahelyezni az elnökséget, ami a Sólyomot megelőző elnökökre jellemző volt. Ez persze kényelmesebb az aktuális kormányzatnak. Ahogy annak a kérdésnek a megválaszolatlanul hagyása is: ha 2005-ben jó volt a Fidesznek és Orbán Viktornak a jogászprof, akkor öt évvel később miért állnak el az újrajelölésétől? És miért kellett pár hétre országgyűlési elnöknek megtenni, rombolva a harmadik közjogi tisztség méltóságát? A válasz sajnos nem más, mint a hatalom és a politika vaslogikája.

  Sólyom Lászlót személyesen nem ismerem. Schmitt Pállal már volt alkalmam találkozni és beszélgetni. Sólyom László több megnyilvánulása, megszólalása kellemetlen másoknak. Schmitt Pál mindig kellemes előadó, beszélgetőtárs. Sólyom jogelvekhez ragaszkodik, nem akar megfelelni és együttműködni. Schmitt Pál mindig is lojális, megértő, együttműködő volt másokkal, másokhoz. Sólyom annyi évtized után sem szereti a nagy nyilvánosságot, a rivaldafényt. Schmitt Pál sportolói pályafutása óta hozzászokott a szerepléshez, és kedveli az élet napos oldalát. Sólyom rideg, szikár jogtudós, aki az elmúlt húsz év legnehezebb időszakában tartotta magát az államfői méltósághoz, a korábban megszabott alkotmányos keretekhez. Schmitt Pál tartani fogja magát a leendő új alkotmányban megszabott keretekhez.

  Pikáns apróság a végére: az alkotmány szerint az elnökjelölést az Országgyűlés elnökénél kell a szavazás elrendelése előtt benyújtani. A Fidesz tehát Schmitt Pálnak fogja benyújtani Schmitt Pál jelölését.

  Orbán Viktor döntött. Schmitt Pál lojális lesz a döntéshez.