Kedden, miután az MSZP ragaszkodott a Költségvetési Bizottsághoz, eldőlt, hogy a Jobbiké lesz a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöki széke. Vona Gábor hatalmas áttörésként kommentálta a hírt. Szerdán reggel Balczó Zoltán az MTV Ma reggel című adásában a különösen indiszponált Betlennek kommentálta a történteket. Balczó kijelentette, hogy a Jobbiknak nincs semmilyen intézményes kapcsolata a Hunnia csoporttal és Budaházy Györggyel, velük a kapcsolatot leginkább Morvai Krisztina és Gaudi Nagy Tamás tartja, akik nem is tagjai a pártnak. A Szent Korona Rádión nemcsak a cikkíró, de a kommentezői is örömtáncot lejtenek a hír kapcsán, mondván: „Kiváló sikerként könyvelhető el, hogy a titkosszolgálatok felügyelete ezentúl elnöki szinten a Nemzeti Ellenállás kezében lesz.”
Vicces, hogy amíg Mesterházy Attila a jegyzőkönyv szerint azt mondta, hogy „... a szocialista frakció lemond a nemzetbiztonsági bizottsági elnöki posztról, és ezt az eddigi vita alapján átengedi a Jobbiknak”, másnap reggel Lendvai Ildikó a TV2 Mokka című műsorában már teljesen elhárította az MSZP felelősségét az ügyben mondván, „a Jobbik ragaszkodott ehhez a bizottsághoz, a Fidesz pedig ebben támogatta”.
A döntést bírálta Gulyás József volt SZDSZ-es képviselő is, aki hét évig volt tagja a bizottságnak. „Ennél rosszabb üzenetet küldeni a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, az ügyészség, a bíróságok és általában a Magyar Köztársaság végrehajtó hatalmi szervei, a magyar közigazgatás irányába nem nagyon lehet.” Gulyás József, mint a nemzetbiztonsági bizottság korábbi tagja, közismert volt pártjától elütő, karakán álláspontjáról. Nem támogatta Laborcz kinevezést, már 2009 márciusában Szilvásy fejét követelte az UD Zrt ügyben, és a romagyilkosságok idején is határozottan foglalt állást a felelősök megnevezésében.
Mit jelenthet ez az elnöki szék, milyen jogosítványai vannak a bizottság elnökének? Ez a bizottság 1990 és 1994 között különbizottságként működött, 1994-től pedig a Parlament állandó bizottsága. A bizottság különös súlyát az adja, hogy ez az egyetlen kvázi nyilvánossága és a külső kontrollja a szolgálatok működésének, persze a bizottság tagjainak komoly titoktartási kötelezettsége mellett. Ahogy Simicskó István, a korábbi elnök a bizottság honlapján fogalmaz: „Ezért a Nemzetbizottsági Bizottság ellenőrzése alá tartozó, a nemzet biztonságát garantáló speciális szervezetek, így a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az azok működését irányító kormányzat munkája felett gyakorolt parlamenti ellenőrzés ellátása sajátos feladatokat és speciális jogosítványokat ad a Bizottság számára.”
A Nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény szerint a bizottság elnöki tisztét mindig ellenzéki képviselő tölti be. Maga a bizottság pedig a nemzetbiztonság szolgálatok feletti parlamenti ellenőrzést látja el, „betekinthet a nemzetbiztonsági szolgálatok nyilvántartásában lévő, az adott ügyre vonatkozó iratokba, meghallgathatja a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársait; (...) A Bizottság megkapja a nemzetbiztonsági szolgálatok által készített - a nemzetbiztonság szempontjából fontos - általános értékelő, valamint a Kormány számára készített jelentéseket. (...) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok országgyűlési képviselőre vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozójára vonatkozóan információgyűjtő tevékenységet kezdenek (folytatnak), e tényről a miniszter haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot. Az ügyben érintett képviselő e tevékenységről nem kaphat tájékoztatást.”
Bár fenti a törvény külön nem rendelkezik az elnök különös jogköreiről, a bizottság ügyrendje szerint a bizottságot az elnök képviseli és jogosult a nevében eljárni. Így a fenti ügyekbe is betekintési joga van. Ha például Zagyva Gyula a HVIM elnöke, Toroczkay jó barátja lesz a Bizottság elnöke és vele szemben korábban felmerült, hogy kapcsolatban állt szélsőséges, alkotmányellenes erőkkel, akkor most szépen kikérheti a róla készült anyagokat, amiből könnyen kitalálhatja annak készítőit. De jelenleg akár az is fejtörést okozhat a titkosszolgálatoknál, hogy a bizottsági képviselők C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésekor, mit kezdjenek egyes új honatyák gárdás vagy betyáros múltjával vagy jelenével. Hiszen a hatályos törvények szerint ez bűncselekmény, ami nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
