A felvétel 2008. december 3-án készült Brüsszelben egy szappandobozzal.

  Tőkés László 2010. április 17-én a XXI. Kőrösi Csoma Sándor Napok zárórendezvényén, Csomakőrösön bejelentette: a Dalai Láma elfogadta a meghívását, és az idén szeptemberben két napra Erdélybe is ellátogat.

  A meghívás története dióhéjban: Tőkés László 2008. december 3-án találkozott a Dalai Lámával – polgári nevén: Tenzin Gyatsoval –, Tibet indiai száműzetésben élő vallási és politikai vezetőjével. Az EMNT elnöke a tibetiek ügye iránt elkötelezett EP-képviselőként többször is felszólalt az Európai Parlamentben, és csatlakozott a kínai hatóságok által üldözött tibetiek védelmére szerveződött frakcióközi munkacsoporthoz is. A Tibeti Intergroup Brüsszelben, az Európai Parlament székházában 2008. december 3-án szervezett fórumot a hivatalos látogatáson résztvevő Dalai Lámával, a püspök élőszóban és írásban ekkor hívta meg Őszentségét Erdélybe, ahol Kőrösi Csoma Sándor, a tibeti tudományosság megalapítója, az első tibeti-angol szótár megalkotója született.

  A 2009-es év folyamán folytak az egyeztetések a Dalai Láma kabinetjével Őszentsége lehetséges programjáról. Végre idén megérkezett a hivatalos levél, amelyben Tseten Samdup Chhoekyapa, a dalai láma európai képviselője megerősítette: Őszentsége szeptember 23-án reggel érkezik Erdélybe, és kéri, hogy a programja foglalja magába Kőrösi Csoma Sándor szülőhelyének meglátogatását.

  Ez eddig rendben is van, Tőkés meghívta, a Dalai Láma Magyarország után Romániába is átjönne (21-22-re Bukarestbe hívták valakik), a Tőkés-stáb 23-án reggeltől 24-e délutánjáig kísérné Őszentségét.

  Tegyük hozzá: a Romániában élő buddhisták túlnyomó többsége magyar, mondja az egyik buddhista ismerősöm, csak nem a Dalai Láma követői (ehhez nagyon nem értek, a keleti gondolkodásmód nekem mindig idegen volt, a szeretkezés kínai tankönyvei fölött is csóváltam a fejem, hogy nem fehér embernek való - elnézést, ha sértem valakinek az érzékenységét, de székely katolikusként európai filozófiát tanultam; ettől még a tisztelet megadva, ugorgyunk).

  A román sajtóban viszont kezdett kialakulni egy kisebb polémia Tibet és Székelyföld analógiáján - Tőkés ugyanis a Dalai Lámával való találkozón úgy fogalmazott: Kőrösi Csoma szülőföldjéről, Székelyföldről, Románia »Tibetjéből« érkezem, amely éppen úgy területi autonómiájáért küzd, miként Őszentséged országa, na, másfél év múlva a többségi kollégáknak leesett a tantusz. Néhány kommentelő a titkosszolgálatok után kiálltott, a román politikum - csakúgy, mint Koszovó esetében - teljesen értelmetlennek tartotta az összehasonlítást.

  Mindenesetre a román külügyminisztérium másnap egy közleményt adott ki, amelyben leszögezték: a román hatóságok nem hívták meg a dalai lámát romániai látogatásra, Bukarest egyetlen Kína létezését ismeri el, vagyis elismeri szuverenitását és területi épségét, akárcsak azt, hogy Tibet a Kínai Népköztársasághoz tartozik. A román tisztségviselők bármilyen érintkezése a Tibeti autonóm tartomány képviselőivel diplomáciai csatornákon történhet, mégpedig a Románia és a Kínai Népköztársaság közötti kapcsolatok keretében, pont.

  Érdekes volt olvasni a román hírügynökségek oldalain az ehhez kapcsolódó kommentárokat: volt, aki a kommunista reflexek továbbélését olvasta ki a külügy álláspontjából, mi több, olyan is volt, aki számára ez a bizonyíték arra, hogy Románia továbbra is kommunista ország; mások elvtelen, szolgalelkű gesztusként értékelték (mindenféle méltóság nélkül csakis az érdekek, hajh); megint mások pedig azon fanyalogtak, hogy ennek a soviniszta magyarnak ismét muníciót szolgáltat a román diplomácia, hiszen Tőkés László most ismét az áldozat szerepében tetszeleghet, és ujjal mutogathat az elnyomó román hatalomra.

  Az EP-képviselő erre válaszként - többek között - rámutatott: a dalai láma látogatása nem kérdőjelezi meg az „egy Kína" elvét, első romániai látogatása nem politikai, hanem ökumenikus, vallási természetű, Kőrösi Csoma Sándor szülőhazájának szól, akit saját szentjeként tisztel a buddhizmus. Emlékeztetett továbbá: hasonló helyzetben szinte valamennyi ország hasonlóan viszonyul a látogatáshoz, az amerikai elnök is nem hivatalos látogatás keretében fogadta a dalai lámát.

  Kína erős kutya.

  Itt tartunk most. Számomra viszont igencsak kérdéses, eljön-e a Dalai Láma, ha a kínai nagykövetség lesz oly szíves, és válogatott román sajtószemlét küld neki. Ráadásul Tőkés László egyik kezdeményezője volt annak a Kínát emberjogi szempontból elmarasztaló EP-határozatnak, amely az ujgurok és a tibetiek védelmében született. És hát a román diplomácia - ezt Trianontól errefelé megtapasztalhattuk - nagyon sikeres tud lenni, ha nemzeti érdekeiket látja sérülni.

  Ha belegondolunk, hogy ezek után egy bukaresti sajtótájékoztatón milyen kérdéseket tennének fel a Dalai Lámának, a tanácsadói helyében én is gondolkodóba esnék - egyébként sem vagyok biztos abban, hogy a Dalai Lámának elhinnék azt, amit az erdélyi magyar politikum mai napig nem tud megértetni a román kollégákkal: az autonómia és a szuverenitás nem egymást kizáró fogalmak.

  A kínaiak sem hiszik el neki.

  Pedig Csomakőrös szép falu, és tényleg itt született az első európai bódhiszattva (buddhista szent), a marosvásárhelyi alpolgármester szerint a Teleki Tékában a tibeti-angol szótárból is van egy olyan példány, amit Kőrösi Csoma küldött haza.

  Származékos hasznunk viszont már volt a médiacirkuszból: az egész román közvélemény megtudta, ki volt Kőrösi Csoma Sándor - és a román sajtó csont nélkül használta a Ţinutul Secuiesc (Székelyföld) elnevezést.