Kosztolánczy Tibor: A fiatal Osvát Ernő
2010. március 30. írta: szamárfül/pável

Kosztolánczy Tibor: A fiatal Osvát Ernő

Universitas Kiadó, 2009
 

 

  Jó hogy nincs szobra régi kedves literátoromnak: a fiatal irodalmár most lebontja Osvát váteszi szobrát… majdnem a talpazatáig. Fájt, de el kellett fogadnom: Osvát nem volt az a zseni, akinek tartjuk - kritikusként egyáltalán, lapszerkesztőként pedig inkább szerencsés, hogy barátai a feneke alá gründoltak újabb és újabb, a Nyugat esetében egy végre életerősnek bizonyuló lapot.

  Igaz, ennek a lapnak a magyar irodalomtörténet a legszebb évtizedeit köszönheti. De élete volt az irodalom, és csak egyszer hátrált meg, mikor már apósa segélyeiből élt: éppen a Nyugat indulása előtti években hagyja el az országot, és költözik Berlinbe és Párizsba családostul, hátrahagyva a bedöglött Figyelő szerkesztését is.
Ki is volt ezeknek a vad suhancoknak, a fékezhetetlen Adynak és a sok tomboló, pionír tehetségnek a szigorú dadája?

  A remek csengésű név sokáig másképp hangzott: Roth Ehezékielként született, anyai ágon a legendás, prágai gólemet feltámasztó rabbicsalád távoli rokonaként. Másik, csak a Nyugat-imádóknak nem jelentéktektelen életrajzi adalék: gyerekkorában, Nagyváradon jó ideig egy házban, egy emeleten laktak a Brüll családdal, a kis Léda felnőttkori naplójában szerepelni is fognak - egy mondat erejéig - Róthék, amikor egy tragikus balasetben meghal Ernő egyik öccse.

  Az Osvát nevet csak a pesti bölcsész évek alatt kezdi hivatalosan használni, már a nagyváradi jogakadémia után. Később szinte megtagadja váradi éveit: évekel fiatalabbnak állítja be magát, sokáig még a lexikonokban is téves születési év szerepelt nála (1876 helyett).

  Ám a pesti fakultást is félbehagyja, hamar elnyeli a szakma, az újságok, a kritikaírás. Négyesy László - Kosztolányiék majdani professzora - már 1893-tól tartja szabad légkörű irodalomóráit az egyetemen, mégis Gyulai lesz Osvát példaképe és mestere. (A „vitéz kis úr”, Gyulai már pályája már vége felé tart, megérezve ezt meg is puccsolják a fiatalok a Kisfaludy Társaság élén (1899) - ám ez nem a vaskalaposok és a modernek csatája volt, csupán a másodvonalbeli íróknak lett elege a velük szemben őszinte és nyers kritikusból.) Osvát 1897-ben iratkozik át Pestre, évfolyamtársa lesz a magyr irodalomtörténet-írás talán legnagyobbb alakja, Horváth János, "alattuk" pedig ott jönnek: Szabó Dezső, Szekfű Gyula, Supka Géza... Majd 1901-ben Babitsből is gólya lesz... Nem csak innen szerez barátokat: egyik legkitartóbb harcostársa [hú, menő még ez a szó? nem a munkásmozgalom történetéből ragadt rám?!] a jurátus Fenyő Miksa lesz.

  Első törzshelye Pesten a Salon az Andrássyn, és ahová első írásait küldi, melyeket ennek asztalánál ír: az Benedek Elek Magyar Kritikája. Majd gyorsan bekerül a legnagyobb nevű lapokhoz: Budapesti Hírlap, A Hét - utóbbinál a kissé despota (vagy csak bogaras) Kiss Józseffel (ő, a későbbi despota a Nyugatnál) nem jön ki annyira és kikopik. Írói példaképe Ambrus Zoltán, s nem csak a távolból csodálja: követi a mestert minden korcsmakörútján, fegyverhordozóként elkíséri hajnalig tartó kártyacsatáiba.

  Nem indult zseniként, se íróként, se kritikusként: szakmai pályáján még Gyulai, khm, nem kicsit ódon, klasszicista esztétikája a bibliája, „erősen normatív” bíráló. szerkesztőként majd messze meghaladja önmagát, illetve a gyulais kereteket.

  Aztán érdekes újdonság volt nekem (lesz mér néhány), hogy a Nyugat előtti lapkezdemenyek egyikét, a Magyar Géniuszt a Honvédelmi tárca támogatta anyagilag: fizetett reklámok és cikkek útján... A lap afféle "fehér újságként": békés családi lapként indult, már talán nehéz elképzelni, ahogy egy esztétikai forradalmat propagáló cikk után egy katonai díszegyenruha-történet vagy egy sorozási közlemény következik. Ennek a fura párosnak a másik tagja egy kiugott kationatiszt volt, enyhén gyanús előélettel: korai nyugdíjazása után éveket volt déli szomszédainknál (tutira valami kém volt...), nincs nyoma annak, mivel töltötte el ezeket az éveket... (Az említett Mihailovits István szerkesztője is volt a lapnak, nem csak a katonai rovatok írója.) A Géniusz korábbi szerkesztősége nem nevezhető tehetségkutatásnak: Kaffka Margit kéziratait például az asztalfiókjában pihentette az előző szerkesztő, Basch Árpád. Kaffkát a lappal együtt örökölte meg Osvát, őt így fedezték fel... 

Osvát Ernő. Máté Olga felvétele

  1902/1903: a Géniusz csődje után szétszóródnak hőseink, irodalomtörténetünk nagyjai nősülésekkel mérik fel erejüket a jövendő nagy vállakozások előtt. Osvát is eltűnik a színről, hazatér (e szóra ő biztos egy fanyar fintort vágna), elveszi  a biharszéplaki Steiger Cornéiát. 

  A Figyelővel térnek vissza 1905-ben, de csak egy lobbanás az egész. Amin megdöbbentem, mert nem emlékeztem rá: Osvát már annyira szegány, hogy apósa tartja el, nejével inkább külföldön kutat lehetőségek után, megjárja Berlint, Párizst - kitelepülési széndékkal. A laphoz már senmmi köze, gyakorlatilag Elek Artúr stb. szerkesztik. (Azért több egy elődnél: a Nyugat fejlécében majd az fog szerepelni: a Figyelő új folyama.)

  Utolsó fejezet: utolsó illúziónkat is elveszítem a zseninek beállított literáror iránt: megtudom, Adyt nem csak nem szerette (sokan nem ki nem állhatták egymást a társaságból), de - mint az megvallotta egy barátnőjánek - nem is értette. Talán csak a többekre hagyta, hogy Adyt használják mint az ügyeletes géniuszt. 

---------------------

  Osvát kultuszáról talán elmondható: kétszer támadt fel: mindjárt öngyilkossága után, hiszen a lap jócskán túlélte őt. 1945 után viszont szívlapáttal szórta rá emlékére az oltott mészt Lukács György: sosem szívlelték egymást, és ennyi bőven elég volt a komancs esztéténak egy újabb kivézéshez. A Nyugathoz ugyanis nem Osvát, hanem Ignostus protezsálta be ifjúként.
  Vaskos regény is született róla: Földi Mihály Csillagok felé c. munkája.

  Majd csak a rendszerváltás után támad fel ismét: legfőbb kutatójának talán Fráter Zoltán mindható, és aki ismerkedni szeretne vele, annak ajánlom összegyűjtött aforizmáit.  Na azok tényleg zseniálsak tudnak lenni.


  1877 április 7. - 1929 október 28.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr841862374

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Trig 2010.03.30. 09:33:04

Akkor egy mítosszal szegényebbek lettünk.

Egyébként úgyis jön mindjárt valaki, és elmondja hogy azért mert zsidó volt.

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2010.03.30. 09:34:50

@Trig: aki ebbe politikát visz, arra ráküldöm Kínai Tónit az összes cérnazoknijával felfegyverkezve

Tehetetlen Dodó 2010.03.30. 09:38:03

...s nem lesz Nyugat már,
sem Fenyő, sem Osvát,
s még él Balázs, még él a méla Béla.

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2010.03.30. 09:42:21

ps.
a bennemaradt elgépelésékert újfent elnézést, ne gyújtse ki senki, mint a múltkor, egyszerűen, geneteikailag csak a publik. után veszem észre a maradékot...
Ergé, te sem olvasod végig? :P

kispufi 2010.03.30. 09:45:32

a tegnap méltaott Kosztolányi viszont szépen, verssel búcsúzott tőle, talán nemcsak passzióból.
ha már a posztmodern mindent csak értelmezések és olvasatok variánsainak tart. ennek a szemléletnek akár igaza is lehet - ez az egyik olvasatom... :-)
a '89 utáni Nyugat-kultusz és "Osvát-feltámadás" viszont már olyan kánont írt meg, amilyet. kérdés, ez a mű képes lesz-e mindezeknek a felülírására és maga is kánonalakító lesz, vagy marad az "Osvát, a hős"-beállítás. ha egyszer odáig jutok, tájékozódom magam is, pro és kontra.

a nyugalom megzavarására alkalmas · http://www.youtube.com/watch?v=NBszQFz6buA 2010.03.30. 09:48:32

"Osvát nem volt az a zseni, akinek tartjuk - kritikusként egyáltalán, lapszerkesztőként pedig inkább szerencsés, hogy barátai a feneke alá gründoltak újabb és újabb, a Nyugat esetében egy végre életerősnek bizonyuló lapot."

Na ja. Többet ért volna gyári munkásnak. Csak hát ugye AZ ILYENEKNEK

A KÉTKEZI MUNKA MINDIG BÜDÖS VOLT.

f.m.j. 2010.03.30. 09:54:39

Kosztolánczyt van szerencsém személyesen ismerni, (tanított:)) és nagyon bírom.
Köszi az ajánlót, el fogom olvasni.

@Trig:
Sok-sok mítoszt rombolódott már le, miért pont ez maradna meg.
A Tibor mindig nagyon nagy szeretettel beszélt a Nyugatosokról, de sosem hagyta ki az emberi gyarlóságokat, hogy nem minden olyan fekete-fehér, ahogy azt a minstream beállítja, az irodalomban meg mégy annyira sem... ma kevesen vannak, akik többet tudnának arról a korról, mint ő. Sokrétűen árnyaltság :)

Trig 2010.03.30. 09:55:53

@szamárfül: Ignorálja az utolsó mondatot, le se kellett volna írnom.

Kicsit ideillik: Amióta olvastam Szekfű Három nemzedékét, nem vagyok kibékülve az egyik fejtegetésével, amikor a 19-20.sz. fordulói magyar irodalmat egyszerűen a nyugati irodalom kávéházi lerakatának minősíti, elég negatív előjelekkel.

greybull 2010.03.30. 10:14:24

Irodalmárkodás, Istenem, mire van ideje egyeseknek, meg ketteseknek. Ki olvas ma Háború és békét, vagy Dosztojevszkijt - meglátom ezeket vastag könyvszörnyetegeket és elborzadok tőlük. Tudom - modernkori barbár vagyok - szerintem az írókat minden növekvő oldalszám után fokozatosan növekvő sorrendben kellene megvesszőzni. Máig nem felejtem el, és nem bocsátom meg, amikor 3.gimiben büntiből el kellett olvasnom Roger Martin du Garde Thibault családját. Iszonyat volt. Pedig imádtam olvasni, történelem őrült voltam, szóval nem egy elvakult technokrata. Igaz Verne jobban ment. Ja és Jókai - na a Fekete gyémántok, 40 oldalon a széntermelés kifejtése (nem a széné!), tudom, hogy a könyv eredetileg újságban és folytatásban jelent meg, ezért az oldalszámnövelés - de legalább a tanár mondaná meg, hogy a 243. és 283.oldal között nem kell elolvasni! Idő, idő, idő - a szar író közönséges időtolvaj, az olvasó drága idejének elfecsérelője!

f.m.j. 2010.03.30. 10:32:37

@greybull:

érdekes, hogy az olvasásban mindenki megreked a 19. századi oroszoknál, vagy franciáknál :)
hahó, már a 21-ediket írjuk...

tevevanegypupu 2010.03.30. 10:34:52

Kaffka Margitot koszonom szepen Ehezékiel.

Trig 2010.03.30. 10:35:07

@f.m.j.: A középiskolában csak kevés tanár jut el a 20. századig (21. még álomnak is sok lenne) és ha mégis, akkor is csak felületesen tudja leadni.

egy nik a sok közül 2010.03.30. 10:35:56

@f.m.j.:

sajnos a (poszt)modern

szar
unalmas
deprimáló

illetve minek akarnék még olvasni is a lét elviselhetetlen könnyűségéről ha annak tréfáját magam is átéltem

f.m.j. 2010.03.30. 10:39:20

@Trig:

ez így van, de azért velünk olvastattak Legyek Urát, aztán aki rákapott az olvasásra, az később úgyis megtalálta a jókat
én egyébként is elhibázottnak tartom ezt az időrendben haladást az irodalomban (emlékszem 15 évesen az Iliász valahogy nem kötött le:))

Trig 2010.03.30. 10:45:28

@f.m.j.: Mondjuk én direkt nem olvastam el szinte semmit, ami kötelező volt (ezt a lemaradást azóta foltozgatom, de mondjuk Jókait akkor se fogok), viszont 16 évesen pl Pilinszky volt a mániám.
Az időrend szerinti haladás valóban ökörség. Valami irodalmár arc mondta egyszer a rádióban, hogy irodalomtörténet helyett valóban irodalmat kéne oktatni.

egy nik a sok közül 2010.03.30. 10:46:42

@f.m.j.:

hiányolom a sci-fit az irodalomoktatásból

f.m.j. 2010.03.30. 10:47:53

@egy nik a sok közül:

és milyen igazad van

amúgy bocs, nem akarom szétoffolni a posztot :)

Pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2010.03.30. 10:57:06

@egy nik a sok közül: az egyetemeken speckollokon már meg-megjelenik... persze nem sok.

és tessék pl. egyik legfrisebb hazai kötet a témáéban:
Idegen univerzumok : tanulmányok a fantasztikus irodalomról, a science fictionről és a cyberpunkról
összeáll. H. Nagy Péter
Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2007

egy nik a sok közül 2010.03.30. 11:24:42

@Pável:

szerintem sokkal inkább a közoktatásban lenne szerepe

nem a mai világról már szinte semmit nem üzenő baradlay ödön fogja megszerettetni az olvasást

Pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2010.03.30. 11:49:11

@egy nik a sok közül: okés, de hát ez lassan szivárog lefelé.
nem úgy, mint a politika s(z)ara...

Bell & Sebastian 2010.03.30. 23:44:49

Lényegében a postot zanzásítva egyszer más elmondta Schöplin Aladár.

epa.oszk.hu/00000/00022/00339
/10243.htm

Ha a szokottnál is rosszmájúbb lennék..., de hagyjuk! Ez lehetett (Nyugat) az első think-tank. O.E. -vel a kuratórium elnöki székében.

Alábecsüljük az irodalom hatását. Tovább él (átvette a jogosítványait) az újságírás, a propaganda alkalmazott tudománya.
Azért akkor jobb volt, amikor még beleláthattunk a fazékba, mit is forralnak, hogy majd az egészet nyakunkba öntsék.

Viva La "népiek"!
(meg persze @szamárfül, mert nélküle magamtól ez eszembe se' jutott volna)

marós 2010.03.31. 07:11:52

Osvát azért tudhatott valamit. A cikk írójával szemben bíztosan.

cserenkov 2010.03.31. 21:04:25

@marós: Egyetértek.
Bár nem tudok sokat a Nyugatról, de abban, hogy ez a lap (hogy is mondjam?) a magyar irodalomtörténet egyik legnagyobb hatású, máig ható (fokozzam a közhelyeket?) jelentősséggel bír, abban óriási szerepe van Osvátnak, a szürke eminenciásnak.

"Nem indult zseniként, se íróként, se kritikusként: szakmai pályáján még Gyulai, khm, nem kicsit ódon, klasszicista esztétikája a bibliája, „erősen normatív” bíráló. szerkesztőként majd messze meghaladja önmagát, illetve a gyulais kereteket."
A LÉNYEG PONT EZ! Ő erre tette fel az életét, a munkáját. Nem írásra, nem kritikára, hanem szerkesztésre. Mai szóval mondhatjuk producernek.

Adyval sokszor voltak fasírtban. Párszor kihúzta néhány cikkét, mire Endrénk úgy válaszolt, hogy százfelé érdeklődnek a cikkei iránt, de mégis a Nyugatnál maradt.
Amikor Párizsból hazajött - az ominózus veszekedés után - Érdmindszentre, már mint "Drága Ernőm" megszólítással postázta a szösszeneteit Pestre.

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2010.03.31. 21:11:22

@marós: minden betűd igazság.
Te viszont - ahogy visszanéztem a kommentjeidnek nevezhető okosságokat: régen dugtál.
Ez a körülmény amúgy Osvát szerk. gyakorlatát is nagyban befolyásolta...
Meséljek? csak azért nem ejtettem róla szót, mert ragaszkodtam a kötet témájához.

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2010.03.31. 21:13:01

@cserenkov: ok, és te kivel vitázol? :)

A kötet címével ajánlom az olvasást. OE életét ő is csak 1907-ig veszi.

cserenkov 2010.04.01. 07:48:31

@szamárfül:
Nem vitázom, hanem kommentelek!
Ezt írtad:
"Fájt, de el kellett fogadnom: Osvát nem volt az a zseni, akinek tartjuk - kritikusként egyáltalán, lapszerkesztőként pedig inkább szerencsés, hogy barátai a feneke alá gründoltak újabb és újabb, a Nyugat esetében egy végre életerősnek bizonyuló lapot"
Ezt próbáltam cáfolni!
süti beállítások módosítása