Gyurcsány és a szabadság
2010. március 19. írta: Gabrilo

Gyurcsány és a szabadság

  Gyurcsány Ferenc a szabadságról értekezik. Nincs ebben semmi meglepő. A volt miniszterelnök, most ródsó-szónok szeret mindenféléről szakérteni, megfejteni. Ez a heppje. Ő ugyanis nem csupán a Baloldal nagy reménysége, felemelője, Magyarország leváltott megváltója, hanem szellemi iránytű is (gondoljunk csak a miniszterelnöksége idején megjelenő heti rendszerességgel megjelenő programokra és kiáltványokra). Született Kommunikátor.

  Van azonban fontosabb tartalmi vonatkozása is a most megjelent kis szösszenetnek (ahogy a többinek is). A balosok minden kiskátéja, írása, programja ugyanis magán viseli a fenevad jegyét a kényszerű bélyeget, amit lehet, hogy szerzői sem vesznek észre: bármennyire progresszívnek nevezze is magát a Baloldal, születése óta (magyar vonatkozásban: 1918 november 24. a.d.) nem változott. Ugyanazok a toposzok, ugyanaz a felfogás köszön vissza. A magyar ugar felszántása (progresszió, modernizáció és társai) elsőrangú programpont és célkitűzés volt a polgári radikálisoknál és a magyar kommunistáknál is.

  Ez esetben viszont még egy érdekes párhuzamot találhatunk Ferenc Testvér három bekezdéses kinyilatkoztatása és egy sokkal régebbi liberális pontifex műve között (mit ad Isten, annak is Szabadságról a címe). Azt tudjuk, hogy a pontifex később közelebb került a szocialista eszmékhez, és ez a választó vonzódás úgy tűnik, nem a véletlen műve. Lássuk elébb jozefinista forradalmárunkat: „Rossz emberek lennénk? Dehogy. Csak előbb lettünk szabadok, mint, hogy egyéni és közösségi értelemben birtokoltuk volna a szabadsághoz szükséges önállóságot.”

  Most pedig a klasszikust: [Amennyiben „barbár” népekről van szó], „a spontán fejlődés útjában álló kezdeti nehézségek oly nagyok, hogy ritkán lehet válogatni a leküzdésükre alkalmas eszközök között; s egy olyan uralkodó, akit a jobbítás szelleme vezet, jogosult bármilyen eszközt igénybe venni, ha ezzel egyébként esetleg elérhetetlen célt tud megvalósítani. Barbárokkal szemben a zsarnokság jogosult kormányzási forma, ha a cél viszonyaik jobbá tétele, s az eszközök bizonyítottan e cél elérését szolgálják. A szabadság mint alapelv nem alkalmazható annál az időpontnál korábbi állapotokra, mikortól az emberiség képessé vált rá, hogy szabad és egyenlő viták révén tökéletesedjen.”

  Bár Mill írása konkrétabb és direktebb, ugyanazt a gondolkodásmódot takarja. A felvilágosult elit népnevelésre kényszerül, de csakis azért, hogy szeretett gyermekének – az istenadta népnek – oda tudja adni a szabadság ajándékát (hát nem tündérek?).
Kedvenc showmanünk szabadság-felfogása is megér egy misét. Amennyiben van pénzünk (nincs, elveszitek), tudunk vásárolni. Olyan tévéműsort nézünk, amilyet akarunk (vagy amilyet a mediatizált demokráciában mutatnak, és ezen keresztül a népnevelés is hatékonyabb).

  A forradalmi szabadságban a szabadság érték, amennyiben haladó változások révén jön létre, nyűg viszont, ha nem egyezik a felvilágosultak elképzelésével. Korábbi felfogás szerint viszont (igaz, ezek mind 1918 előttiek) a szabadság a jó renddel és a tekintéllyel van összefüggésben (a kettő összekapcsolódásában: az érvényes, legitim rend és az azzal járó elfogadott tekintélyek), a jó rend pedig a jó törvények uralmát jelenti – mondja a bennünk lakozó Arisztoteli János. Amennyiben jó törvények uralkodnak, rend és szabadság is van.

  A Baloldal továbbra sem tud megszabadulni születési rendellenességétől. A szomorú a történetben az, hogy a Bal szabadság-felfogása nem csak sivár, de még szabadság-ellenes is.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr431852453

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

spájdernecc 2010.03.19. 15:41:23

inkább írná a "kurva jó " könyveit a " modern szociáldemokráciáról"

is 2010.03.19. 16:11:19

azért B. Franklin, az amerikai, jóval 1918 előtt azt mondta: "Aki a rend kedvéért felad a szabadságból, az egyiket sem érdemli, és mindkettőt elveszíti."

("If you give up a little liberty, to gain a little security, you deserve neither, and loose them both.")

igen, a rend alapú szabadságosok, meg a szabadság alapú rendesek dialektikus, történelmi vitája ez. kb. döntetlenben, csak a megfigyelőben cspódik le egyik vagy másik pozitívnak vagy negatívnak.

marós 2010.03.19. 16:50:34

A politikai nímandokat, ha más nem, az ídő fogja eltávolítani az életünkből.

Baltasar Espinosa 2010.03.19. 21:44:48

"Rossz emberek lennénk? Dehogy." Ez miért ennyire egyértelmű?

vö.
They constantly try to escape
From the darkness outside and within
By dreaming of systems so perfect that no one will need to be good.

Rockyforever 2010.03.20. 11:45:00

Régi kiszes meg komcsi rendszerbeli vezető ne vegye már a bátorságot, hogy hazudozva a demokráciáról és a szabadságról papoljon az embereknek!

Több mint felháborító!
süti beállítások módosítása