A Fidesz által benyújtott hét népszavazási kérdés közül valahogy útközben elkalódott a földvásárlásos: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a - 2005. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994.  évi LV. törvény  szerint  - családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?”

 Az egyik kisunokatesóm, aki agrármérnöknek tanul azt állítja, hogy ez a legfontosabb kérdés. Én nem értek hozzá, csak hallgattam őt, miszerint a mezőgazdaság nagyon jó biznisz, csak Magyarországon nincs megszervezve. Olyan példákat hozott, hogy volt olyan gazda, aki 50 millió forint hitelt kapott alma ültetésre. El is ültette a fákat, de évek múlva sem termett semmit, mert nem önbeporzó almafák voltak. Szerinte az egyik hiba ez, hogy a támogatás nem volt képesítéshez kötve.

 A másik hiba, hogy nem készítik fel a kisgazdálkodókat, hogy milyen minőségben és mit termeljenek, aztán nem segítik őket, hogy azt eladják. Pl. a búzára állítólag nagy kereslet van. Itthon azonban az a divat, hogy raktáraknak termelnek a gazdák olcsón.
A magam részéről csak egy példát tudok felhozni - az én kis falumat -, ahol betolakodók vagyunk. Nem az élőhelyem, csak ott nyaralunk. Van szőlőnk is.
 Az egyik eminens gazdának mindig úgy néz ki a földje, mint amit porszívóznak, - egyenes csíkokat húz gereblyével a földbe, szintre vágja a szőlő leveleit. Ez így szép lenne, de a bora majdnem ihatatlan. A másik gazda pedig női borként kínálgatta nekem a vörösét. Belekóstoltam és majdnem kiköptem, mert málna íze volt. Büszkén mondta is, hogy málnaaromával feltuningolta.
 Persze nem tudom mi a megoldás -, palackozásra, marketingre nincs pénzük, tehát csak folyó borként tudják eladni az alkoholt. Akkor pedig az a lényeg, hogy minél nagyobb mennyiséget adjanak el. A mennyiség meg persze a minőség róvására megy.

 Nyugodtan butalibázzatok le, hiszen jól látjátok: halvány lila gőzöm sincs a mezőgazdaságról. De a jószándék és a kíváncsiság vezérel.
 Tényleg jó biznisz a föld?
 Mi lesz velünk, ha eladják?