„Milyen magányosan ül a város, amely tele volt néppel!Olyan lett, mint az özvegy, pedig nagy volt a nemzetek között,úrnő a tartományok között, mégis robotmunkássá lett!
Sírva sír az éjszakában, és könnye csorog az arcán.Nincs senki, aki vigasztalja azok közül, akik…
