Radikális pluralizmus – a második veszély a demokráciára
2016. december 15. írta: Redakció

Radikális pluralizmus – a második veszély a demokráciára

populizmus_2.jpg

Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatójának írása

 

Az első veszélyről oly sokat beszélünk – szinte csak róla beszélünk , hogy a második végiggondolására nem is marad időnk.

Az első veszély mindenki által ismert: a populizmus. Nincs valamirevaló folyóirat, politológus, politikai elemző, liberális vagy baloldali politikus, aki ne emelné fel a szavát a populizmus növekvő befolyása és veszélye ellen. 

Van azonban egy második veszély is, amelyre Marc Plattner hívja fel a figyelmünket szeminális írásában. Ez a második veszély a radikális pluralizmus. 

Plattner abból indul ki, hogy – ellentétben a megszokott megközelítésekkel, amelyek szerint csakis a nem demokráciák hibrid rendszerek – valójában a demokrácia is hibrid rendszer. Méghozzá abban az értelemben, hogy a demokrácia lényegét két egymással ellentétes, de legalábbis egymással versengő elv alkotja: a demokrácia egyszerre majoritárius (demokratikus) és antimajoritárius (liberális). E két alapelv között egyensúlynak kell fennállnia, ahogyan azt az amerikai alapító atyák (például a Föderalistában) nagyon korán felismerték. A 10. Föderalista például óv a demokrácia totális győzelmétől és vele szemben korlátozó elvként a diverzitást ajánlja. 

És milyen igaza van. A többségi elv túlfuttatása rengeteg feszültséget visz ebbe az egyébként folyamatos versenybe, és az egyensúly eltolódása a demokratikus elv felé, megszüli a már említett populista korszellemet.

Plattner azonban nem éri be ennyivel, hanem legalább ilyen súllyal szól a második veszélyről, arról, amikor a radikális pluralizmust (az antimajoritárius elvet) futtatjuk túl. Itt valami olyasmiről van szó, hogy a sokszínűség oly mértékben totalizálódik, hogy magába szippantja a demokratikus elvből jobban következő társadalmi kohéziót, és a társadalmak atomizált csoportok, egyének halmazaira esnek szét. Plattner itt is visszautal a 2. Föderalistára, amely óv a túlzott diverzitástól. S joggal: a totalizált diverzitás a liberális demokrácia lényegét, egyéni és közösségi szint egyensúlyát veszélyezteti. 

Van tehát két egyenrangú veszélyünk: a radikális pluralizmus a demokrácia közössége lábát akarja kidönteni; az egyoldalú majoritárius elv pedig a demokrácia individuális életerejét akarja elszívni. De ha ez így van, akkor joggal vethető fel a kérdés: miért beszélünk szinte kizárólag csak az első veszélyről, illetve az ehhez kötődő populista kihívásról, és miért nem tekintjük veszélyesnek a második túlkapást? Továbbá miért tekintjük a populizmust valamiféle önálló, a demokrácia lényegétől idegen, és megtévedt emberek által táplált téveszmének, miközben a másik túlkapást szemérmesen elnézzük, vagy talán észre sem vesszük?

Nos, a válasz a politikai eszmék képviselőinek elhelyezkedésében és befolyásában rejlik. Az, hogy a két veszély közül a mai korban szinte kizárólag a populizmusra vagyunk érzékenyek, a liberális politikai és intellektuális közösség erejéből ered; a kormányzati hatalomtól olykor független informális befolyástól. Míg a másik tábor ilyen informális befolyási tőkével csak szerény mértékben rendelkezik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a liberális politikai aktorok sokkal nagyobb elhitető erővel rendelkeznek a populizmus kártékony hatását illetően, mint azok a demokraták, akik szerint a veszély a túlzásba vitt liberális elv oldaláról fenyegeti a demokráciát.

De még ennél is nagyobb befolyásbeli különbség az, hogy a liberálisok el tudják érni: a demokratákat voltaképp ne is demokratáknak tekintsük lassan, hanem a demokrácia ellenfeleinek, sőt felszámolóinak. Ilyen stigmatizáló erővel a többségi elv hagyományos képviselői nem rendelkeznek. Korántsem arról van szó, kinek van itt igaza (a politikában ez mindig relatív), hanem, hogy kinek van nagyobb befolyása. 

Nem kétséges továbbá, hogy Kelet-Közép-Európa vonatkozásában is érvényesül ez a befolyás, s teljesen egyértelmű annak a narratívának a fölénye, amely szerint a demokráciát (különösen Lengyelországban és Magyarországon) a populisták fenyegetik. Viszont a populista narratíva a dolgoknak legfeljebb a felét magyarázza. Plattner szellemében tehát a képet ki kell egészítenünk, s a jövőben érdemes lesz az elmúlt 25 évet a túlfuttatott diverzitás optikájából is értékelnünk. 

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr7812049789

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sir Galád 2016.12.15. 15:02:36

Tejóég! Mi ez a baromság? Mindjárt keresek valami német eldugott, aberrált és magányos egyetemi professzort, aki könyvet írt a 27. dimenzió és a liberalizmus közötti kapcsolatról, hogy megcáfolja a "szakértőnket".

Bell & Sebastian 2016.12.15. 18:59:13

Minket -szerencsétlenségünkre- ez sem érint, miként az első sem, tisztelt szerző állításával ellentétben.

- Rezsiharcolni azért kell, mert megállították a hetvenes években a jövedelmek kiáramlását, az előbbi mégiscsak egyszerűbb.

- A bankoknak havonta adnak akkora színházi pofont, hogy csak úgy csattan az állami kommunikációban, miközben vidáman tűrik a legnagyobb disznóságokat, mint például a 200 százalék _fölötti_ THM -et.

- Migráncs meg azért nem kell, mert mi nem négynejű és aranytökű muzulmán arabot tenyésztünk -a léhűtő tenyésztők lapulevéllel ékesített elismerése mellett-, hanem vérfertőző, analfabéta mélycigányt.

Ezért nagyjából semmi nem igaz abból, amit mindezekről gondolnunk kellene - a politikaelemzők szerint.

Mintha a káromkodás intenzitásából következtetnénk arra, hány Joule -lal csaptunk a hüvelykujjunkra.

Mintha ez a demokrácia akkora nagy valami volna! A magyar jogszolgáltatás például nyomokban még tartalmazza, mint mogyoróscsoki a mókuspisit. Akkor nem mindegy, mit vetítenek a hazug ebek a bérből és fizetésből élő gójoknak?

tireless treehugger 2016.12.15. 19:22:23

@Bell & Sebastian:

szerintem csak arról van szó hogy az alt-right ahol már nyertek le akarja állítani az ugribugrit, és ellenőrzött egységes kommunikációra akarja kényszeríteni a táborát.

ami elég kérdéses mert az ugribugri a liberális ie: megengedő államnak köszönhető aztán most majd lesz meglepi hogy:

nix ugribugri.

vokalpatriota 2016.12.15. 19:32:19

Tetszik a felvezetés, és akár kisülhetett volna belőle valami értelmes is - hogy aztán belefusson egy egészen elképesztő liberalizmusértelmezésbe.

Ahhoz képest, hogy minden mértékadó és nem mértékadó politikai formáció, de legalábbis az ellenfelei (ellenségei?) szerint a liberalizmus kimúlt, egész pofásan tudnak még mindig akkora véleményformáló hatalmat tulajdonítani neki, amekkora tán sosem volt, de ilyesfajta meggyőződéssel a halottá nyilváított liberalizmus ártékonyságról írni - paranoia.

Megyek és iszom valami szekszárdi vöröset, hogy leöblítsem, ennél jobbat nem tehetek.

vp

Bell & Sebastian 2016.12.15. 23:35:58

@még nem: Így van, nem titkolt német (ami amcsi-zsizsik) törekvés, hogy meg kell zabolázni a világhálót, mert vadon terem benne snowdenizmus, mint a dudva, amivel Putyin, az ügyeletes utálatos szent, elnyomja a Központi Megmondást.

Nem nyelik úgy a kacsák a műnokedlit, mint számították.

János Dunai 2016.12.16. 16:23:18

kispaszuly.partok es parlament nélküli elsö embert választó közvetlen népszavi kell-elövalasztasokkal hosszadalmas de tiszta-akit a nép folyamatosan ellenöriz népszavival masodpercalapu elektronikus zárt rendszerben.igy mindent visz de teljes felelösseggel tartozva elszámoltatható azonnal a felmondasi idö nélküli szerzödesben.falut varost visz mert bozony ugyanannyit ha nem többet ellopnak videken evröl evre a kasszat kopaszto önkormányzati képviselö nevü bitangok a felépitett vallalkozokkal muködö rendszerükön keresztül.kinevez felel.ennyi.50 évig 5 napig?rajta mulik.ehhez viszont eröböl kellene utcara menni es kieröszakolni es felugyelni a valasztas kidolhgozasat lebonyolitasat.

János Dunai 2016.12.16. 16:24:47

kispaszuly.partok es parlament nélküli elsö embert választó közvetlen népszavi kell-elövalasztasokkal hosszadalmas de tiszta-akit a nép folyamatosan ellenöriz népszavival masodpercalapu elektronikus zárt rendszerben.igy mindent visz de teljes felelösseggel tartozva elszámoltatható azonnal a felmondasi idö nélküli szerzödesben.falut varost visz mert bozony ugyanannyit ha nem többet ellopnak videken evröl evre a kasszat kopaszto önkormányzati képviselö nevü bitangok a felépitett vallalkozokkal muködö rendszerükön keresztül.kinevez felel.ennyi.50 évig 5 napig?rajta mulik.ehhez viszont eröböl kellene utcara menni es kieröszakolni es felugyelni a valasztas kidolhgozasat lebonyolitasat.

János Dunai 2016.12.16. 16:28:21

szóval ha nem eröszakoljuk ki az utcan a hidon az uj tipusú közvetlen elsö ember választast akkor marad minden es hullamsirban vegezzuk.csonak itt is kevés.még egy út lehetne ha helyben a kormanyzati hivatalok helyhatosagok gyarak üzemek dolgozói munkastanacsokat alapitva rögtön atveszik a terület iranyitasat es szepen fent összeerünk elöbb utóbb.

Herr Stacheldraht Leger 2016.12.16. 17:58:52

amikor már az újságírókat se engedik kérdezni, nem igazán fenyeget a pluralizmus veszélye

leponex 2016.12.19. 00:52:35

Gratula a szerzőnek, remek kis írása megint!

pitcairn2 2016.12.19. 13:00:02

@Sir Galád:

először talán a liberalizmus fogalmát kéne tisztázni különös tekintettel arra, hogy milyen viszonyban van ez az eredeti értelmezéssel
süti beállítások módosítása