Megérteni Németországot
2016. október 12. írta: Redakció

Megérteni Németországot

merkel_terv.jpg

Vendégszerzőnk, Hettyey András, az NKE adjunktusának írása


A náci bűnökön túl: a német külpolitika értelmezésének kísérlete

Német külpolitikával foglalkozó kutatóként meglepő azt látni, hogy az utóbbi hónapokban itthon Németországnál rosszabb sajtója lassan már csak Észak-Koreának van, különösen a „kormányközelinek” nevezett médiában.

Veretes megállapításokban nincs hiány a migrációs válság kitörése óta: „A német nagypolitika, a hatalmon lévő politikai erők mindenáron való megfelelni akarása, önfeladása immár közel hét évtizede történelmi tény” − írja a Magyar Idők. Merkel „egy olyan Németországot képvisel, ami szégyelli múltját, röstelli jelenét, és alig várja, hogy…valaki, mondjuk, a muszlimok leigázzák őket és ezzel megváltsák őket náci múltjuktól, örök tettesi státuszoktól, amit maguktól képtelenek elengedni, amin képtelenek túllépni” véli Schmidt Mária. „Merkel (vagy akik mögötte állnak) még korántsem adta/adták fel Európa kulturális, lelki kiüresítésének a tervét” figyelmeztet Fricz Tamás.

A német külpolitikát persze lehet, és kell is bírálni de előtte alaposan meg kell próbálni megérteni a mozgatórugóit, tradícióit, érdekeit és értékeit, különben nem tudjuk értelmezni Berlin lépéseit. Hogyan lehet az, hogy a náci múltjának súlya alatt állítólag görnyedő Németország az elmúlt húsz évben repülőgépeivel bombázta Szerbiát, kommandósaival vadászott az al-Kaida vezetőire, katonáival élet-halál harcot vívott a talibánokkal és kiképzőivel kurdokat tanított páncéltörő rakéták használatára? Ha van valami, amit az állítólagos terhelt német lelkiismeret nem engedne, akkor az, hogy a német hadsereg külföldön újra harci bevetéseket hajtson végre.

Hogyan lehet az, hogy az állítólag a másoknak való megfelelést az előtérbe helyező Németország maximális határozottsággal és saját érdekeit védve lép fel 2010 óta az EU déli perifériáján, ahol a bajba került országoknak meglehetős rugalmatlansággal, de németes kitartással ismételgeti a spórolás mantráját? Egy átlagos görög adófizető vagy portugál nyugdíjas biztosan nem azt érzékelte az utóbbi években, hogy Angela Merkel gátlásosan a sarokban ülne, és hamuszórás közben másoknak engedné át a terepet. De Berlin nem csak a kis tagállamokkal keménykedik: se vége, se hossza a francia és olasz panaszoknak a költségvetési szigor miatt, amit Berlin állításuk szerint az EU-n keresztül rájuk próbál erőszakolni.

Másfelől közelítve a kérdést: nem kellene–e örülnünk inkább, amiért Németország óvatosan, közös megoldásokra törően, nem a súlyának megfelelően lép fel Európában?

*

Tényleg jó lenne Magyarországnak, ha a világ negyedik legerősebb gazdasági nagyhatalma szakítana a kompromisszumok keresésével, és egy új, magabiztos, unilaterális stílusra állna át? Ha példának okáért megütközne azon, hogy hagyományosan toronymagasan ő az EU legnagyobb nettó befizetője, és megfelezné a befizetéseit? Hogyan fogadná azt a magyar közvélemény, ha az amerikai kollégájához hasonlóan a német nagykövet is rendszeresen szóvá tenné a vélt vagy valós jogállami problémákat? És ha Németország valóban túlkompenzálta már a náci bűnöket – vajon ez a rosszabb út, vagy a nemlétező orosz múltfeldolgozás? Moszkva soha nem kért bocsánatot és nem fizetett jóvátételt a második világháború végén ártatlanul elhurcolt és elpusztított magyarok tízezreinek. Különösen jobboldali olvasók figyelmére méltó ez utóbbi kérdés.

Ha a német külpolitikát valóban meg akarjuk érteni, nincsen alkalmasabb modell erre, mint a civil hatalom-koncepció. Leegyszerűsítve: Németország civil hatalomként tekint magára, ez a szerepfelfogás pedig többek között azt jelenti, hogy Kiss J. László szavaival Berlin nemzetközi céljainak érdekében elfogadja és forszírozza a más országokkal való együttműködést, kerüli a különutas fellépést, a nem katonai, elsődlegesen gazdasági, ’soft’ hatalomra koncentrál és a nemzeti céljainak elérése érdekében kész szupranacionális struktúrákban (például az EU-ban) működni; még akkor is, ha első látásra ez korlátozza a saját hatalmát.

Emellett az emberi jogok betartása és a különböző nemzetközi jogi egyezményekhez való csatlakozás, általában a nemzetközi jog érvényének az erősítése is a civil hatalmi külpolitika jellemzője. A migrációs válság kapcsán megfigyelhető német politika tehát senkit nem érhetett váratlanul: Berlin közös, európai megoldást, a terhek megosztását, az emberi jogokkal és a menekültkérdéssel kapcsolatos egyezmények betartását szorgalmazta – emellett pedig szem előtt tartotta a német gazdaság érdekeit is. Az öregedő német társadalom fényében a gazdaság versenyképességének a fent tartása Merkel számára lényeges kérdés, ebből a pontból kancellársága kezdete óta sosem engedett írja Thomas Jäger német elemző. A kancellár jól érzékelhetően úgy látja, hogy a versenyképességhez elengedhetetlen a bevándorlás (is).

Mindez nem jelenti azt, hogy ne gondolhatnánk úgy, hogy a német külpolitika rosszul kezelte a migrációs válságot. Berlin jól láthatóan alábecsülte a problémát, saját törvényeit szegte meg a migránsok korlátlan beengedésével, akik nem biztos, hogy egyhamar munkaerőként egyáltalán hasznosíthatóak lesznek – hogy a terrorveszély növekedéséről ne is beszéljünk. Bírálni tehát lehet Berlint, és legitim dolog másképp viszonyulni a kérdéshez, mint ahogy azt a magyar kormány is teszi.

De egyrészt azt kell látni, hogy a német külpolitikai szerepfelfogásból éppen az a fellépés következik, amit az utóbbi hónapokban láttunk. Másrészt a német külpolitika kész az önkorrekcióra is: nem véletlenül jár Merkel éppen most három napos látogatáson Észak-Afrikában, hogy pénzzel és paripával segítse az ottani kormányokat az útra kelt migránsok feltartóztatásában. Az utóbbi hónapokban a német hadsereg nagyban kibővítette szerepvállalását a térségben működő ENSZ- és EU-műveletekben, a német parlament pedig két lépésben szigorította a német menekültügyi szabályozásokat. A keretek tehát adottak, de a civil hatalom-felfogás konkrét politikává alakításában lehetséges és szükséges is a rugalmasság, a módosítás képessége.

*

A német külpolitika megértéséhez azt a kérdést is meg kell válaszolni, hogy miért választotta Németország ezt a felfogást, és miért ragaszkodik foggal-körömmel hozzá? Mint 1945 után megszállás alatt levő állam, (Nyugat-)Németország nem önként alakította ki ezt a szerepfelfogást, hanem a nyugati szövetségesek nyomására, akik így akarták megszelídíteni azt az országot, amelyik a mondás szerint „túl erős Európában, de túl gyenge a világban”. De az is kétségtelen, hogy a Konrad Adenauer körüli generáció a náci rémtettek fényében nem is akart visszatérni egy Európát domináló, hegemón szerepre törő német külpolitikához, hanem felvállalták és magukra szabták a számukra kialakított szerepet.

A civil hatalom-felfogásban kétségtelenül szerepet játszik a náci múlttal való szembenézés és az ebből fakadó olykor görcsös önkorlátozás (de nem önfeladás!). Ez túlkompenzálásnak is tűnhet Magyarországról – de 71 évvel a világháború vége után biztosan nem ez az elem határozza meg a német külpolitikát. A zsidósággal szemben meglévő bűntudat például 2012-ben nem akadályozta meg Németországot, hogy – az izraeli lobbi-tevékenység ellenére – Magyarországhoz hasonlóan tartózkodjon az ENSZ Közgyűlésében, és így lehetővé tegye, hogy Palesztina megfigyelő státuszt kapjon a világszervezetben.

Ráadásul és ez a döntő Németország nagyon sikeres volt ezzel a stratégiával: 1949-ben egy szétbombázott, kivérzett országként indult, amely egy példátlan gazdasági csoda után a világ egyik legnagyobb gazdaságává küzdötte fel magát, irigylésre méltó életszínvonallal és szervezettséggel közben pedig egy puskalövés nélkül sikerült az újraegyesítés is.

A német külpolitika vezetői régóta úgy értelmezik a nemzetközi rendszert, hogy abban nagyhatalmi erőfitogtatások nélkül is érvényesíthetőek a német érdekek – amelyekért, ha kell, maximálisan kiállt Adenauertől kezdve Kohlon át Merkelig minden kancellár. Erről – többek között Antall József és Horn Gyula is sokat mesélhetne. A civil hatalommal járó normák emberi jogok, demokrácia, nemzetközi jog erősítése ráadásul a német társadalom döntő többségnél támogatásra találnak, ahogy azt felmérések sokasága bizonyítják. De nem csak a német társadalom várja el ezt a német külpolitikától, hanem a szövetségesek és partnerek is, akikben Berlin nem szűkölködik egy kompromisszum-kész Németország mindenkinek jól jön. Mi több, a civil hatalmi német külpolitikának nem kis szerepe van abban, hogy globális felmérésekben Németországot rendre a legszimpatikusabb országok között említik a megkérdezettek, amire csak ráerősítenek az olyan német márkák, mint a Volkswagen vagy a Mercedes, hogy a német labdarúgó válogatottról ne is beszéljünk. Sikeres csapaton pedig ne változtass – szól a foci-közmondás, ami a német külpolitikára is vonatkoztatható.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr9611798509

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Hettyey András: Megérteni Németországot 2016.10.12. 10:52:02

Az utóbbi hónapokban itthon Németországnál rosszabb sajtója lassan már csak Észak-Koreának van. Nem kellene–e örülnünk inkább, amiért Németország óvatosan, közös megoldásokra törően, nem a súlyának megfelelően lép fel Európában?

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bircaman maxval szerkesztő · http://bircahang.org 2016.10.12. 10:52:06

"Moszkva soha nem kért bocsánatot és nem fizetett jóvátételt a második világháború végén ártatlanul elhurcolt és elpusztított magyarok tízezreinek. "

Ennek oka: a SZU-t ért hasonló sérelem nagyobb mértékű volt annál, mint amit a szovjet haderő másoknak okozott.

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2016.10.12. 11:11:56

na, ez a balfasz jól felmondta a leckét!

Kacsura 2016.10.12. 11:17:45

És íme a két legokosabb, legszimpatikusabb kommentelő egymás után:) Éljen.

IdomitottFoka 2016.10.12. 11:52:30

@bircaman maxval szerkesztő: Sőt, még mi tartozunk nekik. 93000 nkm elég lesz?

bircaman maxval szerkesztő · http://bircahang.org 2016.10.12. 12:13:16

@IdomitottFoka:

Nincs tartozás. A háborúban kegyetlen dolgok zajlanak, ezért háború. Aztán eltelik egy idő és elfelejtődik.

IdomitottFoka 2016.10.12. 12:43:23

@bircaman maxval szerkesztő: A gulágra nem a háborúban vitték ki a népet, csaxolok és sokaknak egyáltalán nem felejtődtek el a ruszki kirándulás évei. Persze már kevés van életben közülük.

Mellesleg erre akár a németek is hivatkozhattak volna, hát háború volt, majd elfelejtődik, mi az a pár romba döntött ország...

Konzisztensebben kéne nyalni, úgy nem lógna ki annyira lóláb.

bircaman maxval szerkesztő · http://bircahang.org 2016.10.12. 12:47:15

@IdomitottFoka:

A legtöbb kivitt hadifogoly volt.

A németek is erre hivatkoznának, ha nyertek volna. De vesztettek. Háborút elveszteni pedig szar dolog.

Hol a lóláb? Semleges értékelést adok.

komolytalan samu 2016.10.12. 12:59:43

Azért akad itt ellentmondás.

Az EU gazdaság és biztonságpolitikáját (migráció tekintetében biztosan) Németország határozza meg. A török egyezségtől a kvótáig mindent ők találtak ki és ők nyomtak át a többieken. Ez ellen a britektől a franciákig mindenhol lázadozás és dühöngés van, csak sokkal csendesebben, mint nálunk.

A konzervatív brit sajtóban a német hegemónia erős toposz, talán még a Brexitben is szerepe volt, bár valószínűleg nem ezen múlt.

Szóval az a bizonyos kompromisszumkészség inkább szavakban, nyilatkozatokban és PR-ban igaz, a háttérben meg sokkal kevésbé.

A katonai ügyekben ellenkezőleg. Németország úgy aktív, hogy egyedül semmiféle lépést nem vállal fel, minden külföldi beavatkozás a Nato, az amerikaiak, vagy a britek, franciák farvizén történik.

maroz 2016.10.12. 13:39:22

"Vendégszerzőnk, Hettyey András, az NKE adjunktusának írása"

Azaz vegyél egy szar véleményt és tupírozd fel a szerző címeivel, venni fogják, mint a cukrot.

Tündér_Lala 2016.10.12. 13:46:21

A kialakított stratégia - náci mindenki, aki a saját érdeket akár meg mer fogalmazni - pacifizmust eredményezett. Az eddigi megoldások ilyen méretű krízis esetében nem működőképesek. Ennek lényege, hogy fizetünk mint a köles, ha bárki megoldja helyettünk a problémákat (erővel, diktaturikusan vagy sem, csak ne tudjunk róla)
Miután Európa legerősebb, meghatározó országa az európai közös megoldások is ebbe az irányba mutatnak és persze tökéletesen kudarcosak, mert a pertnerek felismerték és visszaélnek vele.

Egyik véglet sem jó, a valódi nácizmus sem de ez a neoliberális, pacifista önfellszámoló politika sem. Váltani kellene, de a véleményformáló ellit túlságosan beleragadt a saját abszud világába, politikai oldaltól szinte teljesen függetlenül.

Értjük, csak meg nem értjük. Valaki másnek kell lépnie a német nagykoalició helyett vagy végképp elveszünk.

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2016.10.12. 14:55:45

@Tündér_Lala:

a német elit a saját népét pusztította el a hatalmáért. ha a szerző nem tudná: a német népet elpusztították.

Tündér_Lala 2016.10.12. 16:15:58

Mentálisan mindenképpen. Most következik a kulturális és genetikai kipusztítás.

StanLee · https://newsroll.net 2016.10.12. 22:13:10

A nemet politikanak a rakfeneje a nagykoalicio. Amilyen jonak tunt a nagykoalicio kialakitasa par evvel ezelott, most pont ennek issza a levet az egesz orszag es az eredetileg neppartoknak nevezett jobb es baloldal csak egyutt kepes minimalis tobbsegben maradni a teljes torvenyhozasban. Merkel pont az a politikus, aki minden mindegy alapon, barmekkora penzugyi aldozatok aran hajlando a problemakat a szonyeg ala soporni vagy addig varni, amig vagy jon valami nagyobb baj, amivel foglalkozni kell, vagy elfeledkeznek az emberek rola. Ez a fajta politizalas vezetett odaig, hogy a CDU/CSU az utobbi evtized legrosszabb tamogatottsagat hozza, az SPD meg rosszabb. Ideje lenne, hogy megint olyan tobbseg legyen a Bundestag-ban, ami egy iranyba huz. Legyen mondjuk csak szoci vagy konzervativ a tobbseg es menjen abba az iranyba az orszag, mert ez ami most megy itt, az minden csak nem jo. Nincs erdemi ellenzek. Hozzanak baloldali donteseket, ha az nem tetszik, akkor majd 5 ev tombolas utan johet valami mas. De ma teljesen mindegy, kire szavazol, marad a nagykoalicio, ami nem tud magabol epkezlab dolgokat kipreselni.

Brix 2016.10.12. 23:00:06

A németek öntelt, makacs, nagyképű népség, akik soha nem tanulnak a maguk kárán.... Most abból a pénzből akarnak megoldani minden problémát, amit a dél- és kelet-közép-európai országok kizsákmányolásából harácsoltak össze... A migrációs politikájuk elhozta az EU felbomlásának kezdetét...Ma már a kelet-közép európai munkavállalók jogainak megcsorbítását tervezik és az államközi szerződésekben lefektetett kohéziós- és strukturális támogatások lefaragását...Nevetséges, hogy 2004-után, még 7 évig korlátozták az újonnan csatlakozott országok munkaerejét, most meg beengedték a fél világot milliószámra, olyan embereket akik fele analfabéta, és idegen kulturális közegből érkeztek...Ezzel a cselekedett megásták Európa sírját, hiszen soha nem lesz képes ezeket a migránsokat senki sem integrálni, a többségük még a menekült státuszra sem lesz jogosult, de kirakni sem tudják őket...Garantálható, hogy a fokozódó terror, a bűnözés, nemi erőszak Nyugat-Európában soha nem látott rossz közállapotokat fog előidézni... Lehet még a németeknél polgárháború, talán faj- és népirtás is, ha így haladunk...Bár az is lehet, hogy a mostani generációt már más fából faragták...Még a saját asszonyaikat sem képesek megvédeni lsd: Köln... Az a helyzet, hogy Európa rákfenéje most is Németország, ahogy az elmúlt 200 évben mindig...

Bell & Sebastian 2016.10.13. 11:45:37

@jose maria padilla: @Tündér_Lala: Pontosan így van. A háború a javát a föld alá küldte, a maradékot a pacifizmus végzi ki.

Most is minden pontosan Amerikai érdekei szerint zajlik, aminek csak az Orosz bírt fityiszt mutatni. Van is vonzódás bennük egymás iránt, mármint az utolsó, megmaradt Őrzők részéről.

Nincs ez még lefutva, a pálya ívén a sorrend mindig kicsit másnak látszik.

Bell & Sebastian 2016.10.13. 15:18:13

@Brix: Igazságtalan vagy.

Meg is mondom, miért. Nem láttál még amerikait, az az igazi, felfújt hólyag, a nagy semmire. A ragadozó életforma magas fokú szervezettséget és együttműködést igényel, lsd.: farkasok, míg az alávetettség, az asztalról lehulló morzsák iránti ácsingózás maga a bibelális Kánaán, lsd.: ölebek és egyéb, ember barátai, fejtetűvel bezárólag.

A német a köztes léttől szenved, nem véletlenül vesz kutyát gyerekvállalás helyett. Egy farkas szétszerelné a lapos tévét, mindahányszor csak föltűnik benne az endékás macskakonzerv-néni.

2016.10.14. 09:23:03

Az EU átfordult a kontinentális német hegemónia projektjébe. A britek ezért is szálltak ki. A németek ma is Lebensraum-ot akarnak, a piacokat, munkaerőt, földeket, nyersanyagokat.
A birodalmi politikai központ névleg van Brüsszelben, valójában Merkel hozza,a döntéseket, mindenféle felhatalmazás nélkül, mint Hitler tette régen. Merkel döntött arról, hogy el kell árasztani Európát mohamedánokkal, az EU vezetői, a német hegemóniatörekvés bábjai pedig igazodtak, próbáltak utólag valami jogi keretet adni az őrült germán tervnek.

A német állam csak uralkodásban, felsőbbrendűségben tud gondolkodni. Ezért irtották a szlávokat, zsidókat és most ezért akarják az európaiakat kiirtani. A német államnak és a vele összefonódott nagytőkének most ez az érdeke. Németországot szét kellene darabolni, hogy ne ugrálhasson. Kár, hogy nem kaptak atomot 1944/45-ben.

gyalog.galopp 2016.10.14. 14:28:10

Valami készül Európában, de annak a német kormány(ok)hoz semmi köze. Az amcsik vehemensen fegyverkeznek, a szendergő hideg háború ébredezik, az oroszok felborzolják a tollaikat, hogy nagyobbnak látszódjanak, miközben menekültnek álcázott katona alapanyag önti el Európát.

StanLee · https://newsroll.net 2016.10.15. 19:32:06

@karandash: Merkel, Schluz es Juncker. Osszeulnek es megbeszelik a tobbi 27 (sorry, most mar csak 26) nelkul, hogy mi is lenne a nemeteknek jo. Az meg odaig rendben van, hogy Merkel fujja Nemetorszagban a passzatszelet es minden ugy tortenik, ahogy o kigondolta. De az Unionak pont az lenne a lenyege, hogy probaljanak meg valami kozos nevezore jutni, de ez a nemet hegemonia nem fog sok jora vezetni es ez Merkel ideje alatt erosodott meg, elotte azert adtak a "kozos" akarat latszatara.

Engem nem zavarna, ha letrejonne a ketsebesseges unio. Megmaradnank a jo dolgok, pl. aruk es emberek szabad mozgasa a 27 tagallamban. Aztan Nemetorszag vezetesevel kialakithatjak azok az orszagok, amik el tudjak viselni a nemet uralmat a Merkel-Birodalmat es ott Merkel azt csinal amit akar - folyamatos sporolas az euro megtartasa erdekeben, egyseges menekult es migracios politika, stb. Nem lenne ezzel semmi gond, mert mar most is ez van: ket oldal letezik, aki Merkellel van es aki ellene.
süti beállítások módosítása