Miért nem ért minket a Nyugat? Miért nem érti meg a Nyugatot Kelet-Közép-Európa? Magyarország és a kelet-közép-európai régió, valamint a Nyugat közötti félreértések, ismerethiányok és nézetkülönbségek okairól beszélt Oplatka András magyar származású svájci történész, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja a Corvinus Egyetem és a genfi Webster University csütörtöki budapesti konferenciáján, amely Magyarország, térségünk és a Nyugat jövőjével foglalkozott. Tudósításunk.

Miért is alakultak ki mentalitás- és értelmezésbéli különbségek Nyugat- és Kelet-Közép-Európa között? Oplatka András szerint alapvetően sokkal jobban kapcsolódik a mi régiónk a Nyugathoz, mint az Oroszország jelképezte Kelethez. A mi térségünket – Oroszországgal szemben és a Nyugathoz hasonlóan – az uralkodó és a nemesség, valamint az egyházi és a világi uralom közötti hatalommegosztás jellemezte. A régiónkat Nyugathoz hasonlóan formálta a humanizmus, a reneszánsz, a reformáció és a felvilágosodás is; és térségünkben is korán megjelent a liberalizmus és a szociáldemokrácia eszméje.

„A régiónkra kényszerített szovjet rendszer nem volt összhangban a civilizációnkkal” – hangsúlyozta Oplatka András. A közép-európai országok elutasították a kommunizmust és az idegen uralmat. A Nyugat erről keveset tudott, hiszen számukra a Vasfüggöny mögötti országok évtizedekig „terra incognitának”, ismeretlen földnek számítottak. A nyugati diákok nem tudtak semmit Lengyelország, Magyarország vagy épp Szlovénia történelméről. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a mi térségünkben is meseszerű tévképzetek alakultak ki a Nyugatról.

Ezért aztán az 1989-es „Vissza Európába” jelszó hamar problematikussá vált. A Nyugatnak nem tetszett, hogy térségünkben megjelent a szélsőjobb, ahogy az sem, hogy errefelé a civil társadalom túl gyenge a politikai osztállyal szembeni egyensúlyhoz. Oplatka szerint ugyan volt fejlődés az elmúlt 25 évben, de az intolerancia és gyűlölködés megtapasztalása kényelmetlen a nyugatiak számára. A történész úgy látja: a „régi” EU-ban egyre többen vélik úgy: „az EU egykor egy nemes klub volt, ahová mostanában kétes alakokat vettek fel”. Ráadásul a nacionalizmus is felütötte a fejét.

Oplatka András szerint ebben a véleményben is van igazság, de minderre megvan a közép-európaiak válasza is, amiben szintén van igazság. Itteni szemszögből a nyugat-európaiak elfogadták az amerikaiak segítségét a 2. világháború után, most jólétben élnek; miközben a kelet-európaiaknak nem jutott ilyen segítség a kilencvenes években, hogy új startot vegyenek. A társadalmi nyomorúságból aztán megszületett a radikális jobboldal. A térségünk részéről pedig jogos az a felvetés is, hogy minket utoljára nem egy náci, hanem egy kommunista diktatúra sújtott, és annak örökségével kell most megküzdenünk. Nyugaton pedig nincsenek kellő mértékben tisztában a kommunizmus hatásaival, hiszen nem élték át azt.

Rajcsányi Gellért tudósítását híroldalunkon olvashatják.