A díszvendég Magyarországot tálalták fel és csócsálták a svéd szervezők a vasárnap véget ért Göteborgi Könyvvásáron, a sors fintorának köszönhetően olyan magyar cigányzenészeknek is kellemetlenséget okozva, amilyen a Budapest Bárt vezető Farkas Róbert. Két nap alatt a Mandiner főmunkatársa is belekóstolhatott a fegyvergyártó ország kötelező humanizmusába, a svéd politikai korrektség kétarcúságába, ahogy remek osztrigába és vendéglátásba is. Helyszíni riport a magyar szempontból botrányosra sikerült nemzetközi eseményről.
„Ez azért már sok. De a svédek nagyon jószívű emberek. Nem fogják megállítani.” A taxisofőr mondja mindezt, akit elém küldtek a reptérre. Elénk. Éltesebb, rezignált lengyel költő is utazik velünk, elvégre a híres Göteborgi Könyvvásárra tartunk, az meg, mint hamarosan kiderül, kulturális, könyvügyi, de legalább ennyire ideológiai-politikai esemény, szóval rendben is van indításnak a költő meg az újságíró a közös taxiban.„Szóval ön egy diktatúrában él” − kezdi a lengyel az ismerkedést. Azt hiszem, viccel. Nem. Komolyan kérdi. Megnyugtatom, hogy a vesémet azért még éppen nem verik le, ha cikket írok. Megnyugszik. Vagy csak ugyanolyan rezignált marad. Mindegy. Engem jobban érdekel a sofőr. Őt már én kérdezem arról, mit szól a mostani migránsügyhöz. Erre mondja a fent idézetteket.
Eddig uncsi, ugye?
Igen ám, csakhogy sofőrünket Abdulnak hívják. Abdul éppen negyven éve érkezett Pakisztánból. Imádja Svédországot, a munkát, a biztonságot, a szociális rendszert, de nem kér az utánpótlásból. Főleg, hogy az abból fakadó gondok rá is rossz fényt vetnek, plusz az a fene nagy szociális biztonság sem olyan már, mint húsz éve volt... Szóval mindenkit azért szerinte nem kellene befogadni, viszont „a svédek melegszívű, jó emberek”.
Stumpf András helyszíni riportját híroldalunkon olvashatják.