Kommentszűrés
’13 nov
5
14:01

Barbárok a kapukon belül – Allegro Barbaro a párizsi Musée d'Orsay-ben

Írta: Redakció

Nyugaton kalandozó modernista előörseink bevették Párizs falait: a magyar modernizmus festészete – Bartók Béla zenei géniuszával karöltve – a párizsi Musée d'Orsay-ben mutatkozott be, újabb szintre emelve ezzel a magyar művészet nemzetközi renoméját. Áttörés történt? Erről kérdeztük Barki Gergelyt, a kiállítás egyik kurátorát és Ablonczy Balázst, a Párizsi Magyar Intézet igazgatóját.

Októberben nyílt a Musée d'Orsay-ben, az 1848 és 1914 közötti művészetre, különösen az impresszionizmusra fókuszáló, világhírű párizsi múzeumban az Allegro Barbaro című kiállítás. A budapesti Szépművészeti Múzeummal együttműködésben rendezett tárlat Bartók Béla munkásságát és a magyar modernizmus művészetét mutatja be 90 festményen, 15 grafikán, több mint 50 fotón, zenei és irodalmi dokumentumon keresztül. A tárlat sajtóbemutatóján Guy Cogeval, a Musée d'Orsay elnöke arról beszélt, a magyar modernizmus festészete az egyik legszínvonalasabb volt a korszakban. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a bemutatón hangsúlyozta: az előző századfordulón Párizs számított a művészeti világ fővárosának, ebből a korszakból pedig a Musée d'Orsay rendelkezik a legnagyobb gyűjteménnyel, ezért óriási jelentőségű, hogy a magyar művészet éppen ebben az intézményben mutatkozhat be.

A kiállítás kurátorai francia részről Claire Bernardi, a Musée d'Orsay főmuzeológusa, magyar részről pedig Barki Gergely és Rockenbauer Zoltán művészettörténészek voltak. Barki Gergellyel a kiállítás létrejöttéről, hátteréről és céljairól beszélgettünk; míg Ablonczy Balázst a párizsi magyar kulturális jelenlétről kérdeztük.

Rajcsányi Gellért riportját Fesztivál.mandiner oldalunkon olvashatják.

Címkék: kultúra művészet modernizmus Párizs Franciaország Szépművészeti Múzeum Bartók Béla Ablonczy Balázs Musée dOrsay Baán László Barki Gergely

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr535616132

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

S=klogW 2013.11.06. 08:00:35

A Terror Házának egy tematikus kiállítását kellene elvinni Párizsba:

pl. egy kiállítást a dicsőséges 133 napról és Trianonról

tevevanegypupu 2013.11.06. 10:37:11

@S=klogW:

Meg Heller Agnes levelet, aki megirta..Es esetleg Gyurcsany egy-ket szonoklatanak is nagy sikere lenne, bar kiserozenet Bartok biztos, hogy nem szolgaltatna hozza.

Messzi Vetek 2013.11.07. 00:18:12

elmegyünk, megnézzük.

Antonin Nalpas · http://youtu.be/EXy7lsGNZ5A 2014.05.31. 11:33:58

Írtam már Jean Paulhannak és Raymond Queneau-nak és a feleségének, Janine Queneau-nak, hogy jöjjenek értem. Írtam Solange Sicard-nak is, de Önnek meg kellene üzennie Anne Mansonnak, hogy hozza el nekem azt, amit Ville-Évrard-ban erőszakkal elvettek tőle, miután megerőszakolták. Igen, MEGERŐSZAKOLTÁK, Menuau doktor irodájában, Menuau és a ville-èvrard-i Chanès doktor részvételével, Lubtchansky doktor pedig tudott az egészről, mégis Pontius Pilátusként kezeit mosta.
A rontás óceánja morajlik Párizs, a föld és Rodez felett, és nem enged szabadulnom innen. Nem bírok tovább rontásoktól fojtogatott lélekkel élni, ahogy 8 éve zajlik, de múlt áprilisban elérte tetőpontját, a Passió vasárnapján, amikor az áldozást, az eucharisztiát, istent és Krisztust is kivágtam az ablakon, és eldöntöttem, hogy mostantól önmagam leszek, vagyis egész egyszerűen Antonin Artaud. Egy természetéből, lélekből vallástalan hitetlenkedő, aki senkit nem utált jobban, mint Istent és a vallásait, legyen az Krisztus, Jehova vagy Brahma vallása, nem feledkezve meg a lámák természeti rítusairól sem.