Igen, Bezzeganglia. És Bezzeglondon. És bezzegkonzervatívok. Sokunk kedvence, Boris Johnson, a nagyon is szellemes gondolatait és okos politikai lépéseit bohócjelmezben eladó konzervatív londoni polgármester ismét példát adott arról, hogy egy nagyvárosi vezetőnek hogyan, milyen üzenetekkel kell az élhetőbb városi környezet megteremtése mellett érvelni – s arról, hogy a kerékpáros közlekedés és a zöldebb, csendesebb, nyugisabb városi élet propagálása messze nem csak balos vircsaft lehet.

A torontói Globe and Mail szerint Boris Johnson önmagát „egy igen szépkorú francia hagymaárus” lassú tempójában tekerő bringásként jellemzi. Johnson olyan elkötelezett, de nem fanatikus kerékpáros tömegeket szeretne látni, akik a bringázást egyszerűen a legpraktikusabb nagyvárosi közlekedési módszernek tartják. „Azt akarom, hogy az emberek a hétköznapi ruhájukban érezzék jól magukat kerékpározás közben, hogy több nő, több idős ember, több fekete és kisebbségi londoni biciklizzen” – mondja a polgármester, aki Hollandiát hozta fel példának a témában.

Élő szövetek a fémvázon

London városvezetője tíz év alatt 1,4 milliárd dollárt akar költeni a bringautak, kerékpártárolók építésére, a kerékpározáshoz szükséges infrastruktúra megteremtésére. Johnson maga teremtette meg 2010-ben a londoni közbringarendszert, amit már Boris Bike-ként ismernek a metropoliszban. Azt szeretné, hogy a kerékpározás ne marginális jelenség, hanem a közlekedés integráns része legyen. Tervei szerint Londont egy autóforgalomtól elzárt 24 kilométernyi bringa-szupersztráda szelné keresztül kelet-nyugati irányban, mely során még egy magasépítésű autóutat is átadnának a kerékpárosoknak. Boris Johnson kerékpárügyi biztosa szerint nem csak „kevésbé darwinira” akarják hangolni a kerékpárosok életét, hanem mindenki számára élvezetesebbé tennék a londoni utcákat. „Több kerékpáros, kevesebb forgalom, kevesebb harc a parkolóhelyekért és több hely a metrón” – sorolja Andrew Gilligan az előnyöket.

Boris Johnson úgy fogalmaz: „London leckéje, hogy nem kell valami balosnak lenned ahhoz, hogy belásd a kerékpározás hirdetésének bölcsességét. A kerékpáros politika egyesítette a politikai jobboldalt, amely a szabadságot és az individualizmust méltatja – és a baloldalt. Egy évszázaddal ezelőtt tízből négy londoni kerékpárral közlekedett. Mint bármelyik jó konzervatív, szeretném én is az idő kerekét visszafordítani”.

Ennyi.