Szakad az LMP, távozik a pártból a Párbeszéd Platform. Miután mind a novemberi kongresszuson, mind a hétvégén kisebbségben maradt Jávor Benedekék és Karácsony Gergelyék álláspontja, ami elsősorban az Együtt 2014-hez fűződő viszonyt képzelte el másként, mint Schiffer Andrásék, Jávorék bejelentették, hogy elhagyják a pártot.
A novemberi összecsapás után egy kis ideig úgy nézett ki, hogy a párt könnyen légüres térben találhatja magát, de az eddigi közvélemény-kutatási adatok alapján nem ez történt, sőt, nem az LMP, hanem az Együtt 2014 támogatottsága csappant meg jelentősen. Az Együtt 2014 népszerűsége így alakult 2012 októberében, novemberében és 2013 januárjában a biztos szavazó pártválasztók körében a Medián mérése szerint: 22; 16; 7 százalék. Ez még akkor sem túl impozáns adatsor, ha erős a gyanúm, hogy az első kutatásbana Medián komoly módszertani hibát vétett, és messze felülmérte Bajnaiékat. Az LMP biztos szavazó pártválasztói e három felmérésben: 4; 3; 6 százalék.
Az elmúlt hónapok külső fejleményei alapján akár azt is várhatta volna az ember, hogy a Párbeszéd Platform belenyugszik a párt többségi álláspontjába és nem erőlteti tovább a saját elképzelését: az Együtt 2014 terve, miszerint az ő zászlójuk alatt egyesülnek majd 2014-ben a kormányváltó erők, ma sokkal bizonytalanabb sikerű, mint az ősz végén volt. Az MSZP saját kezébe vette az ellenzéki összefogás szervezését, s ezzel Bajnaiék egyelőre nem nagyon tudnak mit kezdeni. Az E'14 fő dilemmája közben továbbra is ugyanaz maradt: az általuk elképzelt konstrukció sikeréhez Gyurcsány, Kuncze, Dávid Ibolya és a többiek támogatóira is szükség lenne – lehetőleg Gyurcsány, Kuncze, Dávid Ibolya és a többiek nélkül
Ha az időközben Párbeszéd Platformmá szerveződő politikusok ősszel választják a szakítást, az talán indokoltabb és jobban időzített döntés lett volna – utólag persze könnyen okos az ember. Mostani távozásuk komoly vérveszteség, elég ha csak az LMP amúgy sem acélos szervezettségére gondolunk. Az országgyűlési frakciónál még rosszabb a helyzet, a pártot elhagyók a párt listáján szerzett mandátumukról ugyanis nem kívánnak lemondani. Márpedig az ő 8 képviselőjük nélkül frakció: se Schifferéknek, se nekik. (A korábban többször emlegetett FIDESZ'92-LMP'12 párhuzamhoz képest érdemi eltérés, hogy Fodorék '93-a kiválása nem veszélyeztette a FIDESZ parlamenti jelenlétét.) Viszont hogyan veszi ki magát, ha a szakadárok a frakciót továbbra sem hagyják el? Ha az LMP és az LMP 2 (egyesek, például az LMP-alapító Ivády Gábor szerint SZDSZ 2) közös képviselettel dolgozik tovább a parlamentben? Legalábbis furcsa lesz, ráadásul a választók aligha követik olyan részletességgel az LMP-s szappanoperát, hogy tudják, éppen a Történelmi LMP vagy a Reform LMP képviselőjéhez és álláspontjához volt-e szerencséjük.
Az LMP nagy esélyt kapott 2010-ben azzal, hogy nagyon friss pártként egyből az országgyűlésbe repítette őket a változás szele. Azóta sem szervezetileg, sem szavazótáborukat tekintve nem igazán tudtak élni az akkor kapott lehetőséggel. A mostani szakadás tovább bonyolítja a helyzetüket, és az ellenzéki viszonyrendszert sem teszi tisztábbá egy újabb, az eddigi kínálatnál is kormányváltóbb elkötelezettségű párt megjelenése. Ez még egy békés-együttélős válás esetén is igaz, nem beszélve arról, mi lesz, ha eldurvulnak a viszonyok, és a t. felek azon veszekednek majd, hogy melyik lapostévé kit illet, és egyébként is, korábban ki mennyi pénzt és kopogtatócédulát fogadott el innen-onnan.
