A hétvégi cseh elnökválasztáson a várakozásokkal ellentétben az arisztokrata származású Karel Schwarzenberg majdnem megelőzte a legesélyesebbnek tartott baloldali jelöltet, Milos Zemant. Schwarzenbergnek megvan az esélye arra, hogy a második fordulóban legyőzze Zemant: vajon miért szerethetik a csehek ezt a kékvérű politikust, a jelenlegi külügyminisztert, ezt az ízig-vérig közép-európai konzervatívot? 

Az ex-miniszterelnök a külügyminiszter ellen

Hétvégén lezajlott az első közvetlen elnökválasztás első fordulója Csehországban. A rendszerváltás óta mindkét eddigi államfőt (Václav Havelt és Václav Klaust) a parlament választotta meg, de a korrupciós botrányoktól megcsömörlött választópolgárok nyomása elérte, hogy a következő alkalommal már ők maguk dönthessenek az elnök személyéről. A péntek-szombati voksolás meglepően nagy érdeklődésre tartott számot, hiszen a tavalyi parlamenti választáson csak a szavazók egyharmada vett részt, most háromötödük. Az első fordulóban végül Milos Zeman győzedelmeskedett, aki baloldali jelöltként a szavazatok 24,21%-át tudta megszerezni. Václav Klaus, a március 7-ig regnáló elnök nem volt elragadtatva az eredménytől. „Ez a választás a jobboldal legnagyobb vereségét jelenti a posztkommunista időszakban, ami engem nagyon bánt. Nyilvánvaló, hogy a Polgári Demokratikus Párt (ODS) szörnyű vereséget szenvedett, s a baloldal kiemelkedő győzelmet aratott. Mindez szomorúsággal tölt el, s úgy érzem, hogy tenni kellene ez ellen valamit” ‒ mondta Klaus, aki az ODS alapítója, elnöke és tiszteletbeli elnöke is volt évekig.

A második helyre a centrista-liberális Jan Fischert várták, ehelyett megelőzte őt a karizmatikus konzervatív jelölt, Karel Schwarzenberg – olyannyira, hogy alig kapott ki végül Zemantól: a szavazatok 23,4%-át szerezte meg. Annyi bizonyos, hogy bármelyikük is lesz a következő államfő Csehországban, történelmi fordulópontot fog jelenteni beiktatásuk. Václav Klaus ugyanis híres volt euroszkepticizmusáról, tavaly júliusban például lekomcsizta az európai integrációt. Vele szemben mind Schwarzenberg, mind pedig Zeman is EU- és NATO-párti politikus, így jó eséllyel nem halljuk többet a Klaus-éra EU-ellenes kijelentéseit.

Milos Zeman egyébként 68 éves, kisebbségi kormányt vezetett 1998 és 2002 között, de már jóval korábban, a rendszerváltás előtt is politizált. 2003-ban már indult egyszer az elnöki székért, ám elbukott Klaus-szal szemben. Egy időre visszavonult, most tért vissza. Láncdohányos, híresztelések szerint alkoholproblémái is vannak. Emellett miniszterelnökként meglepő kijelentéseket is tett: egy alkalommal Jasszer Arafatot Adolf Hitlerhez hasonlította; az osztrákokat pedig „idiótáknak” nevezte, amikor azok ellenezni merték a cseh nukleáris terveket.

Antikommunista ellenfele szerint Zeman a kommunista múltat képviseli. De vajon milyen maga Karel Schwarzenberg, a pipázó, csokornyakkendős kékvérű politikus?

Schwarzenberg, a nemes

Karel Schwarzenberg (teljes nevén Karl Johannes Nepomuk Josef Norbert Friedrich Antonius Wratislaw Mena Fürst zu Schwarzenberg) a második világháború előtt nem sokkal, 1937. december 10-én született Prágában, méghozzá egy eredetileg bajor nemesi családba, amely a 17. század óta élt cseh földön. Kétnyelvű családban nevelkedett a kis „herceg”, német anyanyelvű gyermekként. Tizenegy éves sem volt, amikor a család a kommunista hatalomátvétel miatt Ausztriába költözött, így Karl végül Bécsben, Grazban és Münchenben tanult jogot és erdészetet. Német anyanyelvűsége és kivándorlása állítólag egyaránt hallatszik cseh beszédén, amelyet többnyire archaikusnak és nyersnek szoktak titulálni.

Schwarzenberg 1967-ben vette feleségül Therese zu Hardegg auf Glatz grófnőt, akitől három gyermeke is született, mielőtt 1988-ban elváltak volna. 2008-ban azonban újraházasodtak (állítólag a családja most is Ausztriában él), és ezt az egyetlen eseményt lehet magánéleti érdekességként megjegyezni a politikusnál.

Schwarzenberg, a politikus

Az arisztokrata a hatvanas években került közel a politikához, amikor a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) tagja lett és részt vett a párt megreformálásában is a '66-os választások előtt. A párton belül a külügyminiszteri poszt várományosaként tartották számon – érdekesség, hogy végül Csehországban töltött be ilyen pozíciót. Osztrák politikusként az emberi jogok keleti blokkbéli megsértésével foglalkozott, 1984 és 1991 között a Nemzetközi Helsinki Bizottság az Emberi Jogokért elnöke volt. 1989-ben vehette át az Európai Emberi Jogi Díjat, mint a Helsinki Bizottság elnöke és mint kommunizmus elleni élharcos.

A rendszerváltáskor visszatért Csehországba, ahol jó barátja, Václav Havel mellett dolgozhatott az elnöki palotában. Később felsőházi képviselő lett. 2005-ben kitiltották Kubából, ahol Castro miatt disszidálni készülőkkel tárgyalt volna egy német parlamenti képviselő társaságában. 2007 és 2009 között Mirek Topolánek második koalíciós kormányának külügyminisztereként tevékenykedett. A pozícióra a Zöld Párt jelölte, ám Václav Klaus elnök nem volt teljességgel elragadtatva az ötlettől: Schwarzenberg osztrák kötődése miatt nem volt meggyőződve arról, hogy a cseh nemzet érdekeit képviseli-e. Miniszterként 2008-ban Condoleeza Rice-szal írták alá azt az egyezményt, amelynek értelmében Csehország az amerikai rakétavédelmi program részévé vált.

Schwarzenberg 2009-ben megalapította saját pártját, a TOP 09-et, amit a zöldek azóta sem tudtak megbocsátani neki: úgy vélik, „elárulta” őket. 2010-ben átült a szenátusból az alsóházba, ismét külügyminiszter lett, majd év végén öt másik kelet-közép-európai ország külügyminiszterével közösen kezdeményezte az Európai Bizottságnál, hogy a totalitárius rendszerek (így a kommunista és náci diktatúrák) bűncselekményei azonos mérce szerint ítéljék el.

Schwarzenberg és a magyarok

Két éves külügyminisztersége alatt a magyarokkal kapcsolatban is nyilatkozott. Tavaly februárban járt Prágában Martonyi János magyar külügyminiszter, ahol Karel Schwarzenberggel is találkozott. A cseh politikus akkor kiemelte, hogy ezer éve nem volt ilyen jó a kapcsolat a két nép között. Hozzátette, hogy a magyarok demokrácia iránti elkötelezettségének megkérdőjelezése alaptalan, „ezt a magyar emberek nem engednék meg” ‒ mondta. Ezt követően pedig felidézte '56-os emlékeit, amikor Ausztriában magyar menekülteknek nyújtott segítséget.

Néhány nappal ezelőtt pedig az osztrák Profil c. lapnak adott interjút, ebben már nem festett olyan pozitív képet Magyarországról. Amikor a riporter arra volt kíváncsi, hogy aggódik-e a magyaroknál tapasztalható „autoriter folyamatok” miatt, úgy válaszolt, hogy „keletebbre, Ukrajnában és Oroszországban még erősebb tekintélyelvű tendenciák tapasztalhatóak”. Országunk Schwarzenberg szerint különleges helyzetben van, mivel még mindig nem tudtuk feldolgozni Trianon traumáját, ahogy annak előzményeit sem. Úgy véli, hogy a 19. század végi "tébolyult politika" vezetett idáig.

Az interjúban az antikommunista politikus nehezményezte, hogy a rendszerváltást követően a legtöbb vezető káder a helyén maradhatott nálunk, és Gyurcsány „szégyentelen politikájának” is nagy szerepe van abban, hogy hol tart ma Magyarország. „Mindez győzelemre segítette a tehetséges demagógot, Orbánt” ‒ mondta Schwarzenberg, aki a kétharmados többséget minden politikus számára „túl nagy kísértésnek” tartja.

Schwarzenberg, az elnök?

Bár önmagát nem tartotta előzetesen esélyesnek (ezt az előbb említett interjúban is elmondta), előzetesen sem vártak tőle ilyen jó eredményt, Schwarzenbergnek most mégis esélye nyílott arra, hogy a két hét múlva esedékes második fordulóban legyőzze baloldali riválisát. Ráadásul politikai személyisége tökéletes arra a szerepre, amelyet az elnöknek szán az alkotmány: egyebek mellett a miniszterelnök és az alkotmánybírák kinevezése, valamint az ország külföldi képviselete a feladata.

Schwarzenberget őszinte és tiszta múltú politikusnak tartják, akinek semmilyen botránya nem volt élete során, és a korrupciós ügyektől is távol tartotta magát – olyannyira, hogy ezektől meg is szeretné tisztítani a cseh politikát. Úgy véli, hogy még nem alakult ki a jogállamiság Csehországban, a korrupció pedig „rákbetegségként” rágja szét az államot és a társadalmat. „Úgy végezhetjük, mint Szicília, csak tengerpart és narancsok nélkül” ‒ mondta az Economistnak 2010-ben.

Karel Schwarzenberg jóságos, jámbor politikus, aki híres csokornyakkendőjén kívül is arisztokratikus öltözködéséről, valamint pipázásáról is. A hetvenöt éves politikus a cseh közszolgálati rádiónak azt is elmondta: szerinte elég szívós még ahhoz, hogy a következő elnöki ciklust végigcsinálja, s korából inkább előnyök származnak, mint hátrányok. Nagy erkölcsi tekintélye van, politikai hitvallásában pedig semmilyen ellentmondásra sem bukkanni. Külügyminiszterként és korábban a Helsinki Bizottság elnökeként komoly nemzetközi kapcsolatrendszerre tett szert, emellett távoli rokonai vannak a legtöbb királyi családban is, így az ország külföldi képviselete sem okozhat problémát számára. A szavazók szerint ő képes leginkább képviselni a cseheket, és a közvélemény számára ő az egyik legszimpatikusabb jelölt, akit többek közt Jirí Hrdina hokis, valamint Jirí Menzel és Milos Forman filmrendezők is támogatnak.

Schwarzenberg ízig-vérig közép-európaiként egyszerre képviseli az osztrák-magyar birodalmi tradíciókat és a modern politikai életet, így az európai integráció, valamint a NATO is rendkívül fontos számára. Tiszta múltú, korrupció- és kommunizmus-ellenes politikusként, a sokak által a cseh politikából hiányolt Havel egykori barátjaként és komoly nemzetközi kapcsolatai révén Csehország alkalmas elnökévé válhatna. Remélhetőleg sikerrel veszi a következő akadályt is ennek elérésében, bár esélyei nem a legrózsásabbak. A baloldalinak számító jelöltek együttesen 38%-ot gyűjtöttek az első fordulóban, míg a jobboldaliak csak 32%-ot, így mind Zeman, mind Schwarzenberg számára az lesz a kulcsfontosságú, hogy a két el nem kötelezett jelölt (Jan Fischer és az agyontetovált Vladimir Franz) szavazóit (együtt kb. 22%) magukhoz csábítsák.