Művésznek pénzt adni?
2011. március 18. írta: Doktor Kottász

Művésznek pénzt adni?

  A háborúhoz ugyebár pénz, valamint pénz, és végezetül egy kis pénz kell. Ha az utóbbi hetek-hónapok botrányai és nyilatkozatai kapcsán arra jutunk, hogy a kultúrához sem kell más, mint pénz, akkor nagyjából tisztában vagyunk azzal, hogy micsoda vagyont emészt fel a most dúló kultúrkampf-szerűség. Most leginkább a filmfinanszírozás van fókuszban, köszönhetően Andy Vajna kinevezésének és Tarr Béla interjúinak, meg a jó öreg ballib értelmiségi játéknak, az aláírósdinak.

  Persze nem csak a magyar film pénzelése bajos, Magyarországon még mindig erős bástyaként tartja magát az a tévképzet, hogy a kultúra és az üzleti szempontok találkozása valami borzalmas dolog, mivel az természetszerűen hozza magával a művészet silányodását és fiskális prostituálódását (lásd Kisváros és Família Kft.). Az erre adott válasz pedig természetesen a másik blőd féligazság, miszerint az üzlettel és a tőkével szemben az államnak és a közpénznek nincs keresnivalója a kultúra környékén, mivel az természetszerűen hozza magával a művészet politikai prostituálódását (lásd Kossuth-díj).

  Mindkét érvre ellenpéldának ott van William Shakespeare, aki úgy alkotott maradandót, hogy közben kiszolgálta a vásári komédián felnőtt, vérre, szexre vágyó publikumot és megrendelésre legyártotta a királyi ház mitológiáját is. Mégse tartjuk se ponyvagyárosnak, se kurzusírónak. Persze a rejtélyes életű zseni sok száz évvel ezelőtt élt, amikor még nem vált ennyire szét a magas- és a tömegkultúra, a színjátszás és az irodalom pedig amolyan praktikus funkciókat betöltő, alkalmazott izé volt. Ezt ma elvárni meglehetősen anakronisztikus lenne, mikor az is kisebbfajta csoda, hogy egyáltalán születik még olyan alkotás, ami nem valami pályázatra készül egy kellően belterjes szempontok szerint összeszedett kuratórium vagy zsűri számára (lásd fesztiválfilmek), hanem releváns kérdésekkel foglalkoznak és az emberekhez szólnak, nem pedig a kritikusoknak. (Gondolok itt a 2007-ben elhunyt Szabó Magda életművére.)

  Nem az a lényeg hogy például Andy Vajna ad-e például Tarr Béla kezébe közpénzt filmre, hanem az, hogy adjunk-e egyáltalán művésznek keservesen összekuporgatott adóforintokat? A művész – számos más dolog mellett – attól művész, hogy nem tud bánni a pénzzel, nem tudja mi az a közért (ahogy állítólag Weöres Sándor sem tudta), és ah, nem találja a helyét ezen a földön se, mert neki szárnyalni kell, mint Baudelaire albatroszának. Viszont ha az állam teljesen kivonulna erről a piacról, az közönséges önsorsrontás lenne. A diplomáciai, szociális, imázsképző területen keletkezett járulékos haszonról pedig már nálam sokkal okosabb emberek is megírták a magukét.

  Vagyis ha üzleti modellben skiccelem fel a kultúrát, akkor abban a művész nem tárgyaló fél, hanem a termék maga. Ellenkező esetben az valósul meg, amit az MKA-nál láttunk: milliárdos hiány. Ott van például a magyar könnyűzene: nem a klubviszonyokat tisztázni akaró és a jobbára elsőlemezeseket javadalmazó PANKKK-tól lett az jobb az utóbbi években, igaz, nem is annak ellenére, hanem az internettől. De még mindig olyan a popkultúránk, mint a labdarúgásunk. Kéthetente rúg ugyan Gera és Dzsudzsák egy-egy bombagólt, de a válogatott attól még szar. Vagyis van egy legendánk Csihar Attila személyében, de ettől idehaza még mindig a Szalacsi-Polgár-Matiz-tengelyen elhelyezhető előadók a legsikeresebbek, nézzük csak meg a Mahasz-listát (tisztelet a kivételeknek).

  Ne is foglalkozzunk inkább ezekkel, nézzük meg hol van például jó popzene. Ott fönn északon. Mit csináltak ezek a vikingek: kőkemény zeneelméletet és zenei ismereteket kezdtek oktatni, méghozzá nem közép-, hanem mindjárt általános iskolás fokon, úgyhogy amellett, hogy mennyivel vagányabb, hogy – csak rockvonalon maradva – nekik Backyard Barbies-ük van a mi Junkies-ünk helyett, Amorphis-uk van, a mi Dalriadánkkal szemben, még igen komoly bevételt is szakítanak ebből. Az oktatással ugyanis kapásból megtermelték a még meg sem alakult zenekarok értő és fizetni hajlandó közönségét, felkészült kritikusait. Magyarul: megteremtették a popzene piacát. Az angolszász popkultúra uralma mellé felnőtt a skandináv zene is, Röyksopptól a Mayhemig. És ugyanezért van skandináv sport és film.

  Szinte félve említjük meg az amerikai modellt, ahol nincs kulturális minisztérium sem: az emberek, a közösségek, a popkulturális ipar, az üzleti szféra, az elit, egyszóval a polgárság maga tartja el az arra érdemes művészeket, művészeti ágakat. „És egyszer talán eljutunk oda is, hogy a kultúra finanszírozását nem az állami, hanem a magánnak nevezett üzleti szféra fogja biztosítani”mondta pár hete Szőcs Géza kulturális államtitkár.

  Mi ezzel szemben előre etetjük a művészeket. Ne legyenek kétségeink: amíg előre kapják a pénzt, csak rinyálnak tovább, hogy nem jön a közönség, hogy, oh, nem értenek meg és gyártják majd tovább a közpénzzabáló, kétszáz nézőt érdeklő, öncélú műveiket. Ilyen erővel a zsöllyébe is szórhatnánk a pénzt.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr822694883

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2011.03.18. 13:17:55

na, ezen itt tuti az 1200 komment estig, trollhadakkal és éhes művészekkel meg még éhesebb nézőkkel :)

f.m.j. 2011.03.18. 13:46:47

a Csihar Attila miért legenda? tökundi :):)

Alfőmérnök 2011.03.18. 13:52:28

@Pável: Talán ha index-címlapra kerül. ;)

Az amerikai modell sántít, mert ott összemérhetetlenül nagyobb a piac.
A film meg nehéz ügy, mert baromi költséges, nehéz csak szponzoroktól összeszedni a pénzt. Persze a "száz leggazdagabb" magyar adhatna pínzt ilyen kulturális fityfenénkre, ha nem lennének kőbunkók. Mert a "magaskultúrából" pénz nem jön vissza soha, az tuti.

Alfőmérnök 2011.03.18. 13:54:49

@Alfőmérnök: (utsó mondat lemaradt): Ergo felesleges.

szkeptikus_ · http://twitter.com/szkeptikus_ 2011.03.18. 14:10:45

A filmmel kapcsolatban nagyjából egyetértek. Tényleg legyen már elég abból, hogy a sálas esztéták teabag-eltetik egymást a Cirkó-gejzírben, amivel amúgy nnics baj, de ez a vonal pénztemető. Pénzteremtő film kell, és erre Vajna ideális. A batikolt pólós lányoknak, és az SZTK szemüveges hegyiproliknak pedig maradjanak a rövidfilmek. Nem tudom elmondani mennyire örülök Vajnának mert ő vágja a hollywoodi know-howt.

A zenei nevelésről meg annyit, hogy a skandinávoknál azért is működik mert hideg van, baromira ráérnek, és az összes suli tele van vasakkal. Itthon pedig, ha egy csóróbb gyerek gondol egyet és el akar kezdeni zenélni akkor arra keményen kuporgatnia kell, hogy egyáltalán a hangszerei legyenek.

Belpo 2011.03.18. 14:19:57

nagyon jó nagyon jó, de első leszek abban, miért fizessen az állam akkor a fociért milliárdokat? :):) és akkor azt is benyögöm, amit évek óta pofázok, miért nem vesszük át akkor a skandináv oktatási rendszert? ahelyett hogy a begyöpösödött H.R. agyrágódását nézzük halljuk. ugyebár. esetleg adórendszert (ja, nem! a mandi 16% párti). esetleg korrupció ellenes törvények:
vastagbor.blog.hu/2011/03/18/melyik_tetszene_a_magyar_kepviseloknek?utm_source=ketrec&utm_medium=link&utm_campaign=index
(skandinávok)
szal Skandinávia rulez, de amíg Orbánnak tapsolnak ennyienennyiért addig Balkán, cikk pedig nagyon jó,ballerliberek helyett most rohadtnarancsok osztogatnak majd, csöbör...

Kinyílott a pitypang. Megírom. 2011.03.18. 14:59:29

Hát az biztos nem fog menni, hogy skandi oktatatás, skandi adórendszer nélkül. Ahogy az sem, hogy a pármilliós piacunk üzleti alapon csúcsszinvonalú focit, filmet, zenét gyártson. Mindemellett a szerző enyhén szólva karikírozza az általa elgondolt művészt. A művész – számos más dolog mellett – tud bánni a pénzzel, tudja mi az a közért. a filmesek dellája sem azért tűnt el, mert a jóságos és nem közértkompatibilis kurátorok elkalkulálták magukat.

Az egyebekben meglehetősen nyilvánvaló, és számos remek példával alátámasztható, hogy az oktatás a kitörési pont, mindenben, mindig. Fontossági sorrendben viszont kapásból a kultúra követi (igen, az eü, a szocháló, a nyugdíj, meg mindenféle gazdasági okoskodás csak ezek után következhetnek), aki ennyit nem ért, az semmit. Az is világos, hogy a mi kultúrafinanszírozásunk, mint minden másunk, szar, ahogy van. De az tuti rossz konklúzió, hogy akkor ne is költsünk rá. Ahogyan az oktatással kapcsolatban is rossz.

aliglajos 2011.03.18. 15:59:36

Nézzetek mindannyian Vajna-filmeket! Az való nektek.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.03.18. 17:26:52

@Doktor Kottász:!

Ahogy én látom, kultúrpolitika ott létezhet, ahol az aktuális politikai hatalomnak van határozott képe a kultúráról. Az USÁ-ban nyilván van, Svédországban nyilván van, s az USA-beli és a svéd politika e kép alapján teszi, amit a kultúrában és a kultúra körül tesz.

Ahhoz kétség nem férhet, hogy a szoclib-ballib-liberálbolsi kormányoknak nálunk is volt határozott kultúraképe, tették is, nagyon következetesen, amit tettek.:-( De hogy a jelenlegi hatalomnak milyen a kultúraképe, ha megnyúznának se' tudnám megmondani.

Ha van egy nagyjából világos kultúraképe a politikának, akkor aztán lehet kultúrpolitizálni: hatalommal kell felruházni felelős politikusokat, akik e kultúrakép alapján kiválasztják azokat a területeket, tevékenységeket és személyeket, amiket-akiket támogatnak --- ha valaki tudja, mit akar, akkor nem kell félnie a döntésektől. Időnként, természetesen, érdemes mérleget készíteni, mennyire hatékony a rendszer, ha szükséges át kell kicsit alakítani, ha nem működik vezetőt kell cserélni.

Értéksemleges kultúrpolitika nincs. Csak az tud jól kultúrpolitikát csinálni, aki bizonyos értékeket következetesen érvényre tud juttatni: van hozzá érzékenysége, bátorsága és ereje is.

ü
bbjnick

parlamentarista 2011.03.18. 17:27:51

szponzoráció, és mecenatúra nélkül nincs európai kultúra. szerintem ez fix.

egyszerűen azt gondolom, hogy lehetőséget kellene végre adni arra, hogy a háztartás a személyi jövedelemadó jelentős részéről rendelkezni tudjon, mondjuk min. 10%-ról. ez esetben lehetne államtól független mecenatúra. a kultúrát közalapítványi rendszerben fenn lehetne tartani.

kell persze valami, ami ami a közalapítványok működését felügyeli. meg olyan is, amelyik megmondja: mi az, ami támogatandó, és mi az, ami nem. meg még arra is kell ügyelni, hogy ne személyek legyenek támogatva, hanem személyeken keresztül intézmények. és a háztartás kulturális preferenciáit időnként persze korrigálni kell. és akkor ehhez közhatalom kell. kulturális kérdésekhez szerintem alapvetően régió.

azért, mert az embereknek tájegységenként igen csak eltérő furcsa szokásaik vannak. vannak ahol az emberek imádnak bikák elől nyilvánosan elszaladni, vagy például paradicsomot egymáshoz hajigálni. szóval van egy csomó furcsaság, ami az adott vidékre jellemző. ezeket hívják úgy: tradíció. a hortobágyon nagykalapban bőgatyában ostort csattogtati szerintem elég jó dolog. a balatonnál ugyanez: tájidegen. azt mondják, hogy hagyjuk már ezt a csikós kultúrát. de a tiszántúlon meg azt mondják, hogy dehogy hagyjuk.

szóval ha a háztartás a kultúrához jelentős mértékben hozzájárulna, akkor már könnyebb lenne találni szponzorokat is a különféle projektekhez. bár szerintem egy vállalkozásnak racionálisan csak olyat érdemes támogatnia, ami eleve nyereséges. szóval én nem hiszek abban, hogy palya bea koncerten kiírják, hogy t-mobile, akkor így bárki telekom előfizető lenne ezáltal. azért, mert a palya bea koncert eleve nem nyereséges. viszont ha balatonsound elé odaírják, hogy heineken, akkor bizony többen fogják a holland márkát választani. szóval racionális szempontból a tradíciót támogatni szerintem nem érdemes. viszont azt is gondolom, hogy a háztartásnak jogaik lennének, akkor a népdaléneklést is jól megtámogatná, mert miért is ne.

és akkor ezzel rendben is lennénk. mert minden, ami tradícionális (low tech) az rá lenne bízva a háztartásra, és a régióra, és ez így lenne non-profit, mondjuk művészetek völgye, vagy budapesti tavaszi fesztivál. és mondjuk a balatonsound, vagy sziget feszivál meg a piacra lenne bízva, és a városra. tehát mindkét tábor örülhetne.

csak ugye egy baj van. a rendszer olyan, hogy előbb szavazni kell egy állampártra, és azoknak meg eszük ágában sincs semmit a régióra, vagy a városra bízni. a háztartásnak a kulturális ügyekbe csekély beleszólása van. mivel egy átlag magyar háztartás nem teheti meg, hogy minden kéthetente megnéz egy színdarabot, és hátha abból lesz néhány jó, a többsége borzalmas lesz nyilván, szóval ezt egy átlag svéd megteheti, de egy átlag magyar nem. szóval itt elébe kellene menni ennek a dolognak, és azt mondani, hogy ezzel együtt a jövedelmed egy jelentősebb részéről kulturális célokra fordítsd. és mondjuk rendelkezés hiányában kerüljön ez a pénz az államhoz.

addig meg marad ez az andy vajnás, szőcs gézás nemzeti hip-hop.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.03.18. 17:39:18

@aliglajos:

terminátorháromagépeklázadása:-D (...) :-D (...) :-D ...

Vajna bizonyára piszkosul ért a holliwuddi filmgyártáshoz, csak Magyarország nem hollivudd. Talán, a meglévő gyártókapacitás számára tud majd bérmunkákatt szervezni (ami bizonyára nagyon jó lesz), de mi köze neki a magyar film hagyományaihoz és a jelenkori magyar filmhez? Valószínűleg nem is érti és nem is érdekli: és akkor hogy tudja majd ő akkor a magyar filmet koordinálni, instruálni, dirigálni, inspirálni, erősíteni? (Nem mondom, kérdezem.)

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.03.18. 17:51:57

@bbjnick:

és akkor hogy tudja majd ő akkor a magyar filmet=és hogyan tudja majd ő akkor a magyar filmet

Alfőmérnök 2011.03.18. 20:11:38

@bbjnick: "Valószínűleg nem is érti és nem is érdekli"
Nem vagyok benne biztos, hogy nem érdekli. De valszleg tényleg nem a legjobb döntés volt őt kinevezni. Én aszondom, várjuk meg, hogy mit tesz le az asztalra. Mármint, hogy milyen tervezetet. (Az persze előre sejthető, hogy kisebb terük lesz az un. művészfilmeknek, nagyobb az un. közönségfilmeknek. A forgatókönyvek kidolgozottságára biztos nagyobb hangsúlyt fognak fektetni, és ez nem árt a művészfilmeknek sem.)
Mindenestre a posztban linkelt tiltakozóknak nincs jogalapjuk erre a hisztire.

Bell & Sebastian 2011.03.18. 20:16:17

Zerge doktor úr legutóbbi kinyilatkoztatása e problémakör megoldása kapcsán szöges ellentétben áll az imént elprófétáltakkal.

Hol a szabad piacot véli, hol a maceratúrát védi. Röhm is pont így baszott rá a sompolygásra.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.03.19. 17:46:42

@Alfőmérnök:

"Mindenestre a posztban linkelt tiltakozóknak nincs jogalapjuk erre a hisztire." --- írod.

Megnéztem a linkelt tiltakozást. Szerintem, nem csak jogalapjuk van, de sok jó okuk is a tiltakozóknak a hisztire:-) Ha filmes lennék, én is aggódnék (bár nem irkálnék körleveleket, mer' az olyan buzis:-))

Megnéztem azt is, hogy a külföldiek közül, kik írták alá a körlevelet. Szinte kivétel nélkül "szerzői rendezők". Ha európai szerzői rendező lennék (és annyit látnék a dologból, amit a körlevélből megtudhatok), én is egyet értenék a tiltakozókkal (bár nem írnám alá a körlevelet, mer' az aláirkálás olyan buzis:-))

Van egy európai filmfinanszírozási modell, ami nagyjából-egészében egy demokratikus modell (most nem fejteném ki, mert hosszú, utána lehet olvasgatni). Ezt rúgja fel most a jelenlegi hatalom, úgy, hogy egy holliwuddi producert nevez ki teljhatalmú kultúrkomisszárnak. Mind a modell felrúgása, mind a holliwuddi producer teljhatalma a nemzeti film felett egy európai rendezőben sötét gondolatokat ébreszt. É igaza van.

Persze, egy európai rendező nem tudja azt, hogy nálunk, a demokratikus modell alkalmazása azt jelentette, hogy úgy tudtak elherdálni, ellopni nyolcvan milliárdot a kurátorok (vagy micsodák), hogy az a pénz nem is létezett:-)

A kormány itt most két nagyon komoly hibát követ el (szerintem): egy kommunikációs hibát és egy személyzetipolitikai hibát. Ha a kommunikáció arról szólna (kifelé), hogy a demokratikus modell nálunk megbukott (felőrölte, elrohasztotta a korrupció és mi szegény ország lévén, tovább ilyen pazarlást nem engedhetünk meg), tehát kényszerhelyzetben vagyunk, s nem arról, hogy mi most megtaláltuk a jó megoldást és minden rendben lesz (mert, hogy pontosan mi lesz, azt senki sem tudhatja), s ha nem Andy Vajnát nevezték volna ki, hanem bárki mást (pld. Gubcsi Lajost:-D), hiszen Vajnáról pontosan lehet tudni, hogy kicsoda-micsoda (egy európai rendező szemében pld. az ördögnél is rosszabb választás), sokkal kisebb sikerrel járhatnának a zsírosbödön mellől elhajtott hisztiző filmművészek sírásrívásukkal (a) Nyugaton.

Stb.

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.03.19. 18:05:26

@szkeptikus_:

"A batikolt pólós lányoknak, és az SZTK szemüveges hegyiproliknak pedig maradjanak a rövidfilmek." --- írod.

Látom, nagyon vágod:-D (...) :-D (...) :-D ...

De ha az úgy van, ahogy mondod, akkor minek egyáltalán nemzeti film?

ü
bbjnick

szkeptikus_ · http://twitter.com/szkeptikus_ 2011.03.19. 19:13:54

@bbjnick: Kell nemzeti film, és itt a posztírónak igaza van abban, hogy ne (csak) a kinyúlt bolyhos pulcsisoknak csináljunk filmeket állami lovettából, hanem minimálisan vegyük figyelembe a közönségszempontokat. Nem mondom, hogy nincsenek jó közönségfilmek, mert vannak (pl: Üveg-tiger, Valami Kanada) de ezekkel két bajom van 1. ritkák 2. Csak nekünk szólnak, tehát nem lehet például külföldön forgalmazni őket. Mert hosszú távon szerintem ez kell, hogy legyen a cél. Dánok megcsinálták magunknak, hogy már egy ideje a Hollywood előszeretettel rimékeli őket. Vannak persze közönségfilm próbálkozások, mint pl. az Álom.net ( IMDB: 1,2), de az bizonyíthatóan fejlődési rendellenességet okoz.

Bell & Sebastian 2011.03.19. 19:18:30

Napokig elolvasgatnám, hogyan kergetik az asztal körül egymást arra alkalmatos szerszámokkal filmrendezőink.

Az is bevett hazai szokás, hogy széles néptömegek rendelik alá egyéb mindennapi örömeiket annak a legfelsőbb rendező elvnek, hogy legalább kettő országgyűlési ciklusonként láthassanak egy újabb Üvegpuma -részt.

Az senkit nem zavar, hogy a hétköznapi vizuális kultúránk olyan, amilyen?
Hogy valamit csak kellene az MTV -ben is gyártani, hogy legalább valamicske cserealap legyen.
Hogy ordít az igénytelenség, olcsóság, gagyi mindenhonnan, ahová csak nézünk!

Nem is értem, miért kell a rendezői filmgyártást kiemelni? IMF -előírás, vagy mi?
Hogy sok a rendező és mind ebből akar megélni? Akkor van egy rossz hírem. Ha nem vállalnak családi videókat, éhen fognak halni.

Alfőmérnök 2011.03.19. 19:31:02

@bbjnick: Nem azt mondtam, hogy nincs rá okuk, hanem azt, hogy nincs jogalapjuk. :)

"Persze, egy európai rendező nem tudja azt, hogy nálunk, a demokratikus modell alkalmazása azt jelentette, hogy úgy tudtak elherdálni, ellopni nyolcvan milliárdot a kurátorok (vagy micsodák), hogy az a pénz nem is létezett:-)"

Ez a kulcsmondat.
Bár az aláírók egy része nem gazember, nem "loptak", és azt hiszem (ill. van, aki esetében tudom, hogy) őszintén gondolják, amit mondanak. Csakhogy ilyen vagy olyan formában szinte mindegyikük az MMKA kedvezményezettjei között volt. (Talán olyan is van köztük, aki megérdemelten.) És innentől kezdve hiteltelen, amit mondanak. És erős a gyanúm, hogy ha a szocik csinálnának hasonló hülyeségeket, akkor nem lenne ilyen nagy a pofájuk...
Amúgy a kormány valószínűleg eredetileg az MMKA megújításában látta a megoldást (megőrizve az a kibaszottul "demokratikus struktúrát"). Ki is nevezték Kőrösit (persze már betámadták őt is, mikor még szó sem volt Vajnáról), csak közben ugye kiderültek a disznóságok.
Szóval megérdemlik Vajnát. (Természetesen "filmeseken" nem az összes filmest kell érteni, hanem a hangadóikat. Mert ugye most egy operatőr, vagy hangosító is szív, mikor neki semmi köze az egészhez, egyszerűen a munkáját végezte.)

Alfőmérnök 2011.03.19. 19:55:58

@bbjnick: @Alfőmérnök: Ja, csak a tények kedvéért: nem 80, hanem 8 milliárd. (Más számítás szerint 5. Persze az is sok.)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.03.19. 19:56:44

@Alfőmérnök:

Mi nem érdemeljük meg Vajnát. Úgy értem, a magyar közönség. Persze, a jövőt egyikőnk sem látja, de jó eéllyel hatalmas nagy pofáraesés lesz Vajna regnálásának a vége. Vagy teljesen lebutítja, elbérmunkásítja a magyar filmgyártást vagy klientúrát épít ki (holliwudd ugyanis így működik). Ne legyen igazam!

Ebben az esetben is úgy viselkedik a magyar politikai elit, mint a XIX. századi jávai bennszülött elit...

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.03.19. 19:59:06

@Alfőmérnök:

"nem 80, hanem 8 milliárd" --- írod.

Jogos:-)

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.03.19. 20:58:21

@szkeptikus_: @Bell & Sebastian:

Az elmúlt (kicsivel több, mint) 80 évben, mióta a filmkészítés kettévált filmiparra és filmművészetre, kialakult a két terület között egy kölcsönhatás-séma.

Ha a művészfilm elnevezést szerzői filmre, a közönségfilm elnevezést pedig zsáner(műfaji)filmre cseréljük, akkor sokkal jobban megértjük ezt a kölcsönhatás-sémát.

Leegyszerűsítve:

A filmipar standardizált zsáner(műfaji)filmeket állít elő (vígjáték, kaland, akció, melodráma stb.). Hogy ez a gyártási folyamat minél hatékonyabb legyen az ipar üzemeltetői számos technikai-technológiai újítást vezetnek be. A filmművészet, amelynek alkotói módszerei és eszközei többgyökerűek, de amelynek egyik fontos gyökere a XX. századelő amerikai filmipara (ekkor és itt jött létre a filmes alapnyelv), szerzői filmeket állít elő, azaz, egy alkotó látás- és gondolkodásmódján alapuló egyedi műveket.

A filmipar folyamatosan modernizálja standardjait, az új elemeket a filmművészet által megalkotott (és idővel általánossá váló) filmnyelvi újításokból veszi. Azaz, ha nem volna filmművészet, akkor (erősen sarkítva) még ma is 12 perces némafilmes burleszkeken röhögnénk a mozikban. Ugyanakkor a filmművészet is beemeli eszköztárába a filmipar által létrehozott (és a számára alkalmazható) technikai-technológiai újításokat.

Mindezt csak azért írtam le, hogy (szerintem) helyesen tudjuk értelmezni a jelen helyzetet.

A magyar film utoljára a harmincas években volt közönségfilm, zsáner(műfaji)film-hatalom, akkor is regionális (Romániában, Szerbiában, a balti államokban, Finnországban, s még egy-két helyen elég népszerűek voltak a magyar vígjátékok és a melodrámák). Filmművészeti hagyományunk viszont a világ élvonalába emel bennünket: Balázs Béla, Moholy-Nagy László, Szőts István, Bódy Gábor (és még sorolhatnánk a neveket) nem csak művészként, hanem teoretikusként és (mondhatjuk) a film történetét megváltoztató újítókként is a legnagyobbak közül valók. Van (gyökereiben) a harmincas-negyvenes évekig visszanyúló két nagyon erős "filmiskola" Magyarországon, egy filmnyelvi és egy szociografikus-dokumentarista iskola, ezekre épül filmoktatásunk, filmgyártásunk. (S hogy ezek az iskolák milyen hatékonyak, mi sem bizonyítja jobban, minthogy mai, fiatal rendezőink bármikor kiráznak a rojtospulcsi ujjából egy fesztiváldíjas filmet --- azaz olyan képzettek, hogy fel tudják mérni, analizálni tudják és meg tudják valósítani bármely aktuális filmművészeti világtrend jellegét és közönségének igényeit.)

Belőlünk soha nem lesz holliwudd (egyetlen feltétellel sem rendelkezünk ehhez), de azt a mozgóképes hagyományt és tudást, amely még ma is élő és amely karakteresen a miénk, használhatnánk úgy is, hogy valamennyiünk, az egész nemzet számára sok örömet és hasznot hozzon...

Igény szerint folytatom:-)

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.03.19. 21:02:26

@bbjnick:

közönségfilm, zsáner(műfaji)film-hatalom=közönségfilm-, zsáner(műfaji)film-hatalom

Szerbiában=a korabeli Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban, ill. Jugoszláviában

Alfőmérnök 2011.03.19. 21:07:57

@Alfőmérnök: Nem tudni, mi lesz a dologból. Elvileg kapott egy évet, hogy elkészítse a tervezetet. Addig tanulmányozza a helyzetet, konzultál külföldi (ajrópai) producerekkel, szakemberekkel, aztán majd előrukkol valamivel. (Állítólag nem egy év, hanem néhány hónap múlva.)
A gáz az, hogy tulképp ehhez a részéhez nem is ért. (Kérdés, hogy ért-e valaki hozzá Magyarországon. Úgy, hogy képes legyen rendbe tenni ezt a kuplerájt.)

Egy biztos: ami volt, az szar volt. Egy "külsősnek" gyakorlatilag esélye nem volt, hogy támogatáshoz jusson. A "demokratikus struktúra" enyhén szólva eufemizmus az MMKA-val kapcsolatban. Azaz a struktúra lehet, hogy demokratikus volt, de a működése kurvára nem. Ráadásul az volt az elvük, hogy minél több filmet kell előállítani, és akkor abban arányában majd úgyis több jó lesz. Nem lett. Meg egyébként is hülyeség: vannak kritériumok ami alapján lehet sejteni, hogy egy film milyen lesz, ha elkészül.
A magyar közönségről nekem speciel elég rossz a véleményem. (Az az érzésem, hogy nagy részüknek tényleg Andy-féle hollywoodi-típusú film kell. A többi, ami egy kicsit eltér ettől a "paradigmától", az mind öncélú művészkedésnek számít egy átlag nézőnek. Na nem azt mondom, hogy éjjel nappal Tarr Béla filmeket kell játszani – bár én tehetséges (stílusteremtő) filmesnek tartom – de azért a Barátok közt és Tarr Béla között van egy elég széles sáv, amit ki lehetne tölteni.) Persze a filmesek is nagyjából leszarják a közönséget, és a közönség is a filmeseket, szóval ez valahol kölcsönös.
A dolog fő elkúrás-része a TV-k körül keresendő. Oda lehetne viszonylag olcsón magyar filmeket gyártani. Csak 1. a TV-k ezt leszarják, 2. a közönség is leszarja, mivel teljesen le lettek butítva, ergo az ilyen filmeknek nem lenne nézője, ergo közben a reklámot nem néznék annyian, tehát nem lenne bevétele a TV-nek.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.03.19. 21:46:45

@Alfőmérnök:

Bizony, az áttörést a TV jelentené!

"A dolog fő elkúrás-része a TV-k körül keresendő. Oda lehetne viszonylag olcsón magyar filmeket gyártani. Csak 1. a TV-k ezt leszarják, 2. a közönség is leszarja, mivel teljesen le lettek butítva, ergo az ilyen filmeknek nem lenne nézője, ergo közben a reklámot nem néznék annyian, tehát nem lenne bevétele a TV-nek." --- írod.

A közszolgálati tévéknek többek között az lenne a dolga, hogy a filmeseknek rutinszerzési lehetőséget és munkát adjon. Klasszikusok- és a kortárs magyar irodalom adaptálása, szociográfia és dokumentarizmus, filmnyelvi "kísérletek", ezeknek mind a köztévékben a helye. Ez mindenkinek jó lenne: filmeseknek, színészeknek, nézőknek. Én biztos vagyok, hogy komoly közönsége lenne ezeknek a munkáknak. Létező példa Bereményi Régimódi története --- óriási sikere volt, s még anyósom is, aki tévés mindenevő, azt mondta róla, hogy ilyen jót nagyon-nagyon régen nem látott:-)

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.03.19. 21:48:11

@bbjnick:

biztos vagyok,=biztos vagyok benne,

szesztű_hányni 2011.03.19. 21:49:49

blgmtr!!!OUH()Z8%=Rf(8P/%%!7ikji)889Hu!!!

Alfőmérnök 2011.03.19. 21:51:49

@bbjnick: Ez a kereskedelmi TVkre is vonatkozik.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.03.19. 22:13:02

@Alfőmérnök:

A magyar kertévékkel nem hiszem, hogy bármit is érdemben lehetne kezdeni: többektől úgy hallottam (olyanoktól is, akik ott dolgoztak), hogy azok dr*gosoktól, b*ziktól, sz*domitáktól és m*szadügynököktől nyüzsgő, bűzlő bűnbarlangok.:-(

ü
bbjnick

Alfőmérnök 2011.03.19. 22:36:51

@bbjnick: A buziktól még lehetne jó (sok jelentős és tehetséges művész volt homokos, gondolom ezzel nem mondok újat), de ha többi is igaz, az gáz.
Amúgy nem a földig kéne rombolni, mint Vona Gábor javasolta, hanem valahogy megrendszabályozni. Egyszerűen nem hiszem, hogy erre nincsen mód. Pl. ennyi-és-ennyi magyar filmet kötelesek sugározni. Vagy a bevételüknek ennyi-és-ennyi részét kötelesek a magyar filmgyártásba fektetni. (Úgy tudom, most is vannak ilyen szabályok, csak talán nem elég kemények, és a sorozatok gyárásával letudják a dolgot.)

Bell & Sebastian 2011.03.19. 22:58:29

@bbjnick: @Alfőmérnök: Azt nem hinném, hogy bármit kiráznak fiataljaink a kisujjukból. Minden mérnök úr kalapács reszeléssel, hegesztéssel és forgácsolással kezdi, a legalsó lépcsőn.

Ezeket a széklábfaragó-filmcsinálókat sehol sem látom. Csak azért is kellene gyártani a két véglet között valamit, mert ha pénz nincs, cserélni mindig lehet.

Szóval egyetértek.