Rasszista-e a cigány származású R. József, R. János és H. Teréz? És különösen: rasszista-e a magyar származású H. Gyula? Zaftos cupákok azon a gumicsonton, ami a Tavaszmező utcából gurult el két év alatt a Pesti Központi Kerületi Bíróságra, hogy majd a közéleti diskurzusban rágcsálják meg egy kicsit. Mert előbb említettek állítólag magyaroztak, miközben megvertek és megfenyegettek egy arra járó egyetemistát.

  Vannak szavak amiket nem lehet kimondani - fogalmazott az ügyész. De hogy ezek a szavak fontosabbak lennének annál, hogy egy büntetett előéletű alak azért utasít ki valakit az utcából, mert veszített szerencsejátékban? Fontosabb annál is, hogy egy anya a 10 éves gyerekével hozatja elő a kést, mert ezt a valakit meg kell szúrni? Ezért ha másodfokon ezen érv alapján születik majd ítélet, az pont azért nem lesz igazságtétel, mert az elszálló szavakról fog szólni, nem pedig a tettekről és azok nyolc napon belül vagy túl gyógyuló következményeiről. Pont mint Biszku Béla esetében, de ez most messzire vinne minket, mint 2006 ősze Heller Ágnest.

  Halkan jegyzem csak meg: a rasszizmus igenis irányulhat a többségi társadalom ellen. De fájó, hogy a tárgyaláson pont annak a szómágiának a tükörképe elevenedett fel, ami nagyon is hozzájárult ahhoz, hogy ez a józsefvárosi eset egyáltalán megtörténjen. A két évtizednyi jogvédőbiznisszel és az eszdéeszességgel együtt. Ezért pontosan tudjuk, hova vezetnek ezek a farkaskiáltásból következő jogászi csűrcsavarások és persze a kimondhatatlan szavak. Tabukhoz, kibeszéletlen sérelmekhez, feszültséghez – és ez még csak az optimista forgatókönyv.

   Úgyhogy inkább álljon itt két videó. Az egyik riport, a másik fikció. Az egyiket most készítette az Index, a másikat lassan húsz éve már, hogy leforgatta Szomjas György és stábja. De mégis olyan közel vannak egymáshoz, mint amilyen hamar a Roncsfilm helyszínéül szolgáló Szigony utcából el lehet jutni a Tavaszmező utcába.