A kormány el akarja lehetetleníteni a Költségvetési Tanács működését azzal, hogy az idei 835 millió forintos költségvetését 2011-re 10 millióra csökkentené. Eddig a rövidke hír. Szeretném előrebocsátani: egyetértettem a Költségvetési Tanács létrehozásával, működésével, még akkor is, ha lehetett tudni, hogy: 1. hatáskör híján nem fogja tudni betölteni azt a célt, amit eredetileg szántak neki (lévén semmilyen szankció lehetősége nem került bele az alapító törvénybe (pl. vétójog), 2. a Tanács feladatai részben átfedést mutatnak az ÁSZ feladataival, így létrehozása talán felesleges pénzkidobásnak is tűnhet.
Ugyanakkor a mindenkori államot ellenőrző, annak túlkapásaira a figyelmet felhívó, a közélet transzparenciáját növelő szervezet létrehozása és stabil működése a demokrácia egyik fontos értékmérője (miközben ma éppen az látható, hogy a mostani kormány ezzel homlokegyenest ellentétes utat jár be). Bár azzal sem lövünk túlságosan mellé, ha feltételezzük: az előző kormány sem pusztán saját elhatározásából, a demokrácia iránti túlfűtött vágyai okán hozta létre az új szervezetet, hanem mert így meg lehetett nyugtatni a Magyarországon befektetni szándékozókat és/vagy ki lehetett vele elégíteni az éppen rendszeresen hazánkba látogató IMF-EU tárgyalódelegáció igényeit.
A KT létrehozásával szembeni legfőbb érv egyébként az (volt), hogy feladatai nagyrészt ÁSZ hatáskörbe tartoznak, ezért teljesen felesleges még egy állami szervet gründolni egy rakás adóforintból. Ez azonban csak részben igaz. Ha jól dekódolom a két szervezet közötti hatáskörmegosztási logikát, akkor a Tanács felállításával egy olyan, a költségvetést, a költségvetés pénzügyi folyamataira hatást gyakorló törvényeket/törvényjavaslatokat érintő előzetes értékelési, becslési, előrejelzési feladatkör is megszületett, amely korábban nem létezett. Bár mi felettébb szomorúak lennénk, ha a mindenkori költségvetést készítő minisztérium ne rendelkezett volna korábban is hasonló feladat- és hatáskörrel (értsd: ex-ante értékelés), továbbá a megfelelő szakapparátussal. De mindegy is. Az előző kormány nyilván úgy gondolta, hogy a PM-n belül nincs meg a megfelelő szaktudás a feladat elvégzésére, így hát outsource-oljuk ki az egészet egy új intézménybe (Veres Jánost elnézve ez egyáltalán nem meglepő).
A KT és az ÁSZ néhány feladata a két szervezet SZMSZ-e alapján
a KT feladatai | az ÁSZ feladatai |
makrogazdasági előrejelzéseket készít | ellenőrzi az állami vagyonnal való gazdálkodást |
a költségvetési adatokra vonatkozó technikai kivetítést készít | ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását |
a költségvetési tervezéssel, előrejelzéssel és hatásvizsgálattal kapcsolatos módszertani ajánlásokat készít | ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást |
becslést készít a költségvetési és pótköltségvetési törvényjavaslatokhoz | ellenőrzi az állami adóhatóságot |
becslést készít az Országgyűlés által tárgyalt egyéb, a költségvetésre kihatással lévő törvényjavaslatok, módosító, kapcsolódó módosító és zárószavazás előtti módosító javaslatokról | ellenőrzi az állami költségvetésből gazdálkodó szerveket |
tájékoztatja a feladatkörébe tartozó kérdésekről a köztársasági elnököt, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét, a Magyar Nemzeti Bank elnökét és az Országgyűlés bizottságait | ellenőrzi a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását |
véleményezi a költségvetési elszámolási és számviteli tárgyú jogszabályok tervezeteit | ellenőrzi a pártokat |
ellenőrzi a Költségvetési Tanács gazdálkodását | |
véleményezi a Magyar Köztársaság költségvetésére vonatkozó törvényjavaslatot |
Tehát átfedés van a két szervezet feladatai között, ami a költségvetési törvényjavaslat véleményezését illeti, ez azonban könnyen, akár jogszabályi szinten is orvosolható volna. Ha van rá igény. Ma úgy tűnik, nincs. A KT-ra pedig szükség van.
A mindenkori parlamenti többség figyelmét a helyes, akkurátus költségvetési tervezésre felhívó, a büdzsé stabilitását szem előtt tartó, a tervezéshez előzetes hatásvizsgálatok elkészítésével segítséget nyújtó szervezet léte ma is elengedhetetlen, bár az már más kérdés, hogy a jelenlegi-e a legmegfelelőbb forma. Mert nekem ma nagyon úgy tűnik, hogy létrehoztunk egy (létszámában) évről évre duzzadó költségvetési szervet, miközben az eredeti célkitűzés éppen a közpénzek hatékonyabb felhasználását segítő állami szerv létrehozása lett volna néhány fős apparátussal, nem pedig egy újabb monstre, közpénzt zabáló elitalakulat pénzelése.
Ugyanis a fenti feladat-portfólió mégoly széles spektruma sem tudja indokolni, hogy egy ilyen szervezet működésére az állam miért költ egy költségvetési évben közel egy milliárd forintot. Csak jelezzük: az ÁSZ 2009-ben 7, 2010-ben pedig 6,6 milliárd forintból gazdálkodik, szervezeti létszáma 2009 januárjában 581 fő volt. Vagyis miközben az ÁSZ esetében az egy főre jutó „működési költség” 11-12 millió Ft körül van, addig ez a KT esetében majdnem 20 millió forint, azaz majd’ kétszer annyi. Nonszensz. Amely költségek döntő részét természetesen a munkaerőköltségek viszik el.
A Tanács honlapja szerint az elemzési területnek 30, a működési területnek 10 munkatársa van. Magának a Tanácsnak három (Kopits György, Oblath Gábor, Török Ádám) választott tagja van, így 2010 márciusában ez a szervezet 43 munkatársat foglalkoztatott, miközben 2009. júliusban ugyanez a szám még csak 17 fő volt. És mialatt tavaly nyáron még negyedéves bontásban 33 millió forint bérköltséget mutattak ki a KT könyvei, addig 2010 első negyedévében már ennek dupláját, közel 64 millió forintot. Ezzel a növekedési ütemmel, azt hiszem, sikerült elnyerni a 2009/2010-es évek legexpanzívabb költségvetési szerve címét. Ha ez érdem egyáltalán.
A legnagyobb baj azonban nem ez. Ugyanis miközben a KT - mint látjuk - komoly létszámmal dolgozik és óriási költségvetési forrásokat emészt fel, lényegében annyi beleszólása, hatása van az éves büdzsé alakulására, mint bármelyikünknek. Nulla. Ezért viszont ennyi pénzt kár kiszórni az ablakon. Vállalhatjuk persze továbbra is ennek a szervezetnek a működtetési költségeit, de így sok értelme nincs.
Én ma három stratégiai irányt látok értelmezhetőnek:
1. ebben a formában megy tovább a KT jelentősen kurtított létszámmal, max. 50-60 milliós költségvetéssel,
2. a kormány mellett működő konzultatív testületté alakul át max. 3 fővel, évi 5-10 milliós forráskerettel,
3. vagy a parlament a szervezet létének valós értelmet adva valódi jogosítványokkal (értsd: pl. vétójog) ruházza fel a testületet.
Én ez utóbbi mellett lennék, kérdés, ez mennyire találkozik a realitásokkal.