„Zagyva György Gyula nem a Jobbik tagja”. Hát igen. Ez már egy, a politikai pubertáson is túljutott párt visszakézből adott reakciója, nem egy ifjúsági mozgalomé. Klasszikus hárítás-technika, ami nem a klubszerűen működő, a közösség minden, formális és informális tagjáért felelősséget vállaló közösségek sajátja. Zagyva György Gyula – vélhetően – olyat csinált, ami nyilvánosan már a „hivatalos” Jobbiknak is sok volt egy picit. Mert hát ugye, az új, parlamentarizálódottan radikális stílusba belefér a ködmön alatt viselt gárdamellény, a kamu gárdapóló, a gergényizés, a tarkón összekulcsolt kézzel történő hátatfordítás, a „lógjonozás”, majd a kínos magyarázkodás, de ez, ez a meleg-agendával (ld. „lehúzhatnánk a gatyátokat, és meg...nánk titeket”) elegyített nyilasházmester-stílus, ez már azért nekik is necces. (Szó se róla, nem csak a Hetek zsurnalisztái, de a „magunkfajtáknál” eddig népszerű FankaDeli is megkapta a magáét az Ungarische Inselen, míg a legrosszabbul három nemzeti érzelmű fradista járt.)
Na, nem mintha lett volna mersze a Jobbik elnökségének – tudja valaki, hogy egy nem párttag képviselővel miért ők és nem a frakcióvezetés foglalkozik? – bármi határozottabbat lépni azon túl, hogy „kocsmai színvonalúnak” minősítsék az egész ügyet. Ami azért is érdekes, mert Z.Gy.Gy. közleményében nem tagadta a történteket, csupán azt állította, hogy elferdítették szavait. Ergo kivárás van. Persze azt azért egy ideje sejteni lehetett, hogy a HVIM elnökével gondok adódhatnak. Az Index kiváló taplókeresőjével már az első parlamenti napon ráakadt a martenszbakancsos honatyára, és hát ki ne tudná fejből felidézni az emlékezetes „na-ezt-majd-a-folyosón-megbeszéljük” c. Zagyva-etűdöt. Tehát ilyenek vannak jobbikéknál. És tényleg távol álljon tőlem, hogy amolyan 168Órás-mozgóvilágos stílusban komoly és borongós jóslatokat adjak a barnászöld veszedelemről meg a küszöbön álló hungarista államcsínyről, de azért… Szóval azért valljuk be, nem a politikai sci-fi kategóriájába tartozik, ha azt mondom, hogy Zagyva képes lenne a karikásostoros performanszot előadni a T. Házban is. És nem abba tartozik annak a parlamenti epizódnak a megéneklése sem, hogy mi történt volna „ha Sneider Tomi közelebb ül L. Simonhoz, és nem választja el őket pár sor egymástól…” – mert hogy Pörzse Sándor maga érzékeltette a legutóbbi Barikádban Roy heves vérmérsékletét.
És igen. Feltételezhető, hogy ebből a sorból lógnak ki olyanok, mint a Budaházy-ügyet és a HVIM-el történt megállapodást meg- és letagadó Balczó Zoltán, vagy a Gárdát marginalizálni óhajtó Pősze Lajos. Igen, gondolom nekik a hideg futkos a hátukon, mikor Novák, Sneider vagy Zagyva szólásra emelkedik, és a pokolba kívánják az egész masírozós, hőbörgős bugristempót. Szóval ne gondolja senki, hogy a Jobbik egységes. Érik már az a frakciózás.