Gréczy Zsolt írt egy posztot „Magyarország példátlan fejlődése számokban” címmel, amiben igyekszik bemutatni azokat a számokat, amelyek szerinte egyrészt alátámasztják, amit ő évek óta állít a kormányzati teljesítményről, másrészt dugába döntik az ellenzéki kommunikáció világvégét beharangozó toposzait. Másnap „Több fényt” című írásában pedig hanyag nyegleséggel veti oda az olvasóközönségnek, hogy „Örülök, hogy a kedves hozzászólók egyetlen adatot sem tudtak cáfolni mindabból, amit tegnap leírtam.” 

  Na most mivel én tudom, hogy Gréczy Zsolt néha aszimmetrikusan tekint bizonyos adatokra (némelyeket hamisan idéz, elferdít, néhol kiragadja kontextusából, néhol (pl nyugdíj) az almát hasonlítja tekegolyóhoz), így bátorkodtam némi számolást végezni, hogy hogyan is állunk Gréczy tényeivel. Elég cudarul, kedves Gréczy Zsolt, elég cudarul...

Állítás 1.

2001-hez képest ma 17 százalékkal többet termel az ország - a világválsággal együtt is.

  Valóban. A 17% hál’ Istennek stimmel. Csakhogy ez önmagában vajmi keveset mutat. Inkább azt nézzük meg, hogy ez 2002 óta évi átlagban mekkora GDP növekedést is takar (és mindeközben ez nemzetközi összevetésben mire is elegendő). A nagyon egyszerű statisztikai számítás eredményeképpen egy hajmeresztő 1,96%-os(!) évi átlagos növekedési ütem adódik a 2002-2009-es esztendőkre (feltételezve, hogy 2009-ben a gazdaság visszaesése valóban 6,5%-os volt). Én azért erre a teljesítményre nem volnék oly büszke.

  (Nem állom meg, hogy ne írjam ide: az Orbán-kormány idején 1998-2002 között egyszer sem csökkent a GDP növekedés üteme 4% alá, amiből könnyen kiszámítható, hogy az akkori GDP növekedés évi átlagos üteme kb. 2,5-szerese az azt követő szocialista-szabaddemokrata kormányok idején tapasztaltaknak.)

  Sőt, ha ezt nemzetközi összehasonlításban (az új uniós tagországokkal összevetve) vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy például nálunk rosszabb eredményt csak Málta tudhat magáénak, Észtország, Lettország és Litvánia pedig a 2009-es kétszámjegyű(!) gazdasági visszaesés ellenére is majd' kétszer akkora növekedést produkált, mint Magyarország.

  De kedvezzünk egy kicsit a ferdítés felkent lovagjának, és vegyük ki a válság utáni adatokat (vö: mi mindent jól csináltunk, csak az a fránya válság ne ütött volna be…), hátha az segít. Rossz hírem van: nem segít. Továbbra is csak Málta kullog mögöttünk, és míg mi átlagban évi 3,2%-ot növekedtünk, addig Szlovákia, a balti államok és Románia 6% fölött teljesítettek. (Egyébként ha valaki alaposabban megnézi a számokat, akkor azt is láthatja, hogy 1998-2002 között, ha leheletnyivel is, de nagyobb mértékben nőtt a magyar GDP, mint a 2002-2008 közötti években!)

  És a rend kedvéért idetenném azt az adatsort is, amely talán a leginkább alkalmas arra, hogy összehasonlíthatóvá tegye egyes országok gazdasági fejlettségét (egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson).

  Ebből látszik, hogy Magyarország (piros szaggatott vonal) a vizsgált 12 ország rangsorában 2002-ben az 5., 2008-ban viszont már csak a 7. helyet csípte el, időközben Észtország és Szlovákia is beelőzött.

Folyt. köv. (az államadósságról)

Módszertani megjegyzések:
Az adatok a KSH és az Eurostat adatai.
Egy kormányzati ciklusnak 4 évet tekintettem (ahogy Gréczy Zsolt is).