Az elmúlt napokban összeomlott a budapesti érdekeltségű - politikával aktív kapcsolatot ápoló - infrastrukturális-nagybefektetői & gazdasági-tanácsadói holdudvar kapcsolatrendszere Magyarországon. Olyan mértékű átrendeződés lehet Budapesten a jövőben, amire korábban senki sem gondolhatott. Jelenleg még a kialakulóban lévő hatalmi űr mérete is felmérhetetlen.

  Csontváz legyen a talpán, amelyik az utóbbi időben még nem kukucskált ki a BKV-szekrényéből, de a BKV csupán csepp lehet a tengerben. Elsőnek itt egy friss videó, ahol Ikvai-Szabó magyarázkodik Mesterházyval kapcsolatban és Demszky Gábor helyett érkezik egy csütörtöki, korábban Demszky részvételével beharangozott eseményre, amin végül a főpolgármester nem jelent meg:

  A Demszky-Mesterházy kapcsolat megértését egy terjedelmes és alapos portré segíti: az összefoglalóból a háttérember gazdasági-közéleti mozgása rajzolódik ki. Mesterházyt a napokban hallgatják ki a BKV-szerződésekről. Kettejük munkaviszonyáról Demszky azt nyilatkozta, egyeztetéseiken ki sem ejtették a BKV-szót. Ezt nincs okunk kétségbe vonni, ám Mesterházy Ernő - a portré szerint - a morózus költségvetési politikát folytató Atkári Jánost gazdasági háttéremberként váltotta Demszy környezetében: részt vett olyan budapesti nagyberuházások előkészítésében, amikhez kormányzati kapcsolatokat is mozgósítani kellett. Tanácsadói szerződése szerint Demszky teljes felhatalmazását bírva politikai döntések előkészítésében is képviselte a főpolgármestert. A portré szerint Demszky Gáborhoz mindezidáig Mesterházyn keresztül vezetett az út, különösen gazdasági ügyekben volt jelentős befolyása.

  Mindez nem sok jót sejtet a fővárosi nagyberuházások kapcsán: a szemünk előtt felsejlő, sajátosan bizantikus hatalmi-igazgatási szisztémából az őrizetbe vétellel kieset egy kulcsfigura, több más, az aktuális ügyekben jártas szereplőhöz hasonlóan.

  Ebből az is következik, hogy ezekben a napokban nyilvánvaló hatalmi űr van Budapesten: egy megtépázott tekintélyű főpolgármester az egyik oldalon és a nagyberuházások gazdái a  másikon, akik elveszítették üzenetközvetőjüket: csak reménykedni lehet abban, hogy ez nem okoz olyan szintű szervezeti és igazgatási összeomlást Budapesten, hogy, tegyük fel, még egy bő évtized múlva is csak építési torzókat csodálhatunk az M4 vagy a Margit híd helyén. Hiszen nagyon úgy tűnik, most elvesztek a telefonszámok, és az emberi kapcsolatok mátrixában elveszhetnek az információk: ki, kivel üzletel és ki, kinek, mennyivel tartozik.

  Pécs (a Toller László balesete utáni helyzet) példája azt mutatja, ha egy igazgatási-hatalmi centrumból olyan ember esik ki, akinek a formális és az informális hatalma is jelentős, az sok jóval nem kecsegtet egy települést - bár legalább annyival igen, hogy a bizantikus és minden jel szerint nagyon korrupt közélet tisztul egy kicsit.