Mit tesz egy hatalmi pozícióban lévő politikai csoportosulás, ha látványosan alkalmatlan a feladatára? Ha amihez hozzányúl, az szarrá válik? Ha évek óta annyi a sikerélménye, hogy sikerül elérnie a tojásdobálás büntetőjogi szankcionálását?
Hát természetesen kampányolni kezd, méghozzá sunyi módon: közpénzből, drágán, értelmetlenül és inkognitóban. A postaládánkba tegnap bedobott szórólap alapján nyilvánvaló, hogy a főváros vezetése is így tesz.
Az ÉlőDuna projektet hirdető jó minőségű, vastag, fényes papírra nyomott, színes kampányanyag fedőlapján egy döglött hal látható egy lefolyónyílásba akadva, ami még mindig jobb, mintha Demszky, vagy neadjisten Hagyó Miklós mosolyogna ott, de azért elég visszataszító. A belső oldalakból kiderül, hogy az anyag a csepeli szennyvíztisztítót és a hozzá kapcsolódó beruházásokat igyekszik megszerettetni a budapestiekkel. A szövegből megtudhatjuk, hogy miért szép és jó dolog egy szennyvíztisztító, és hogy mi is felelősek vagyunk a megépítéséért. Impresszum nincs, csak a Fővárosi Önkormányzat, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Kohéziós Alap logója, illetve egy EU-zászló található a szórólapon.
Nos, mi nagy rajongói vagyunk a szennyvíztisztítóknak, átemelőtelepeknek, gyűjtőcsatornáknak és egyéb környezetvédelmi létesítményeknek, s ha tehetnénk, mi is mindennap építenénk egy-két ülepítőt. Csakhogy ez a kampány nekünk elég furcsa. A szórólap ugyanis nem arra szólít fel, hogy menjünk szennyvíziszapot lapátolni Csepelre, hanem csupán arra, hogy a mellékelt levelezőlapot nevünkkel, címünkkel és aláírásunkkal ellátva bérmentesítés nélkül adjuk fel a (nem egészen szabályos körülmények között megbízott) Café Contact Kft.-nek. Az apróbetűs részből megtudhatjuk, hogy adataink „a Fővárosi Önkormányzat adatbázisába kerülnek”. Ezzel a projekt eszmei támogatóivá válunk, nevünk felkerül a Duna-parton és a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen felállítandó dicsőségtáblára, illetve a projekt honlapjára. Sőt, tíz szerencsés beküldő terepbejáráson is részt vehet a telepen.
A szennyvíztisztító egyébként három éve épül, 2010 nyarára teljesen kész lesz, s a szórólap szerint a pénz is megvan rá (a 428,7 millió euró 65%-a az EU-tól, 20%-a a magyar államtól, 15%-a pedig a fővárostól jön). Vagyis a projekt megvalósításához az égvilágon semmi szükség nincs a támogató aláírásokra (korábban sokkal inkább lett volna).
Nekünk az egész büdös. Ízlelgessük csak:
- fővárosi nagyberuházás;
- Demszky Gábor;
- 428,7 millió euró EU-s és közpénz;
- méregdrága reklámkampány;
- személyes adatok begyűjtése.
Tudjuk, persze, hogy tudjuk, hogy az SZDSZ-nek és Demszky Gábornak óriási szüksége van arra 200.001 szabad, demokrata - és elsősorban budapesti - szavazóra, s hogy a 4-es metróval már nem lenne túl szerencsés kampányolniuk, a szarülepítőn kívül pedig más büszkélkednivalójuk pedig tényleg nem maradt. Azonban arra kérnénk őket, hogy ne a mi pénzünkön gyártassanak költséges - és amúgy környezetpusztító - szórólapokat. Ha már a Csepel-szigetről van szó, azt javasoljuk, hogy inkább azzal a módszerrel próbáljanak szavazót szerezni, ahogy a szigetszentmiklósi Gyula bácsi nőt. Ez sokkal kevésbé irritáló, és jóval olcsóbb. S talán hatékonyabb is:
A kép forrása: Mamazon.