(A tegnap esti vízicsigás bejegyzés után itt egy másik, egészen eltérő vélemény - a szerk.)

 A Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács (micsoda csengő-bongó testület) jóváhagyta a Szervita tér átalakítását, ezzel Zaha Hadid vízicsiga-irodaházának megépítését. Erről a döntésről szeretnék írni.

 Szerintem Zaha Hadid épülete az önáltató magyar provincializmus emlékműve lesz. Mint ilyen, persze századik a sorban, de a városképben elfoglalt központi szerepe miatt, a legtöbb más balfogásnál is jelentékenyebb.  
 A Szervita tér a Kamermayer mellett az egyik kedvenc helyem Pesten. Apró, történelmi hangulatú terecske, ahol az ember mindig csak átsétál a Belváros fontosabb csomópontjai, a Deák tér, a Ferenciek vagy a Vörösmarty tér között. S éppen, amiért mindig csak átsétálok rajta, a Szervita tér hangulatát nem unom meg soha. 

*

 Az iraki származású, de Londonban élő sztárépítészt a francia ORCO ingatlanfejlesztő csoport kérte fel, hogy tervezzen irodaházat a teret ma uraló parkolóház, és a Kincstári Vagyonigazgatóság székházának helyére. Itt kell leszögeznem, hogy utóbbi két épület kétségkívül bontásra való: tűnjenek el mielőbb (bárcsak magukkal vinnék az instant szocializmus többi hányadékát is, Finta József Duna-parti szállodáitól Kőbánya-Kispest metróvégállomásáig). Szóval a Pritzker-díjas építészhölgy elvállalta a felkérést, és tervezett egy irodaházat. Az első koncepció cirka 50 méterrel sértette meg a magassági határnak szabott 25 méteres szabályt, ezért az egészet át kellett dolgozni. Így alakult ki az a vízicsiga-verzió, amelyet most elfogadott a Fegyverneky Sándor főépítész vezette tervtanács. A belvárosi önkormányzat már meg is változtatta építészeti szabályozását, hogy az kompatibilissé váljon az új irodaház terveivel.

 Lássuk elsőként a pozitívumokat/ Kiváló ötlet Zaha Hadid elképzelése, mely szerint a hi-tech üvegburkolat visszatükrözi az őt körülvevő szecessziós, art deco épületek homlokzatát, így teremtve összhangot régi és új között. Idáig tetszik. Az is teljesen rendben van, hogy az épület környezetbarát, és üzemeltetése sokkal kevesebb energiát igényelne a legtöbb mai irodaháznál. Ám ezzel nagyjából végére is értünk a pozitívumoknak, mert Zaha Hadid vízicsigája minden más tekintetben katasztrófa lesz.

*

 Először is, kurvaunalmasmár ez a kültelki provincializmus. Az, hogy egy komolyabb probléma megoldását egyesek kizárólag azzal tartják megoldhatónak, ha idehozunk egy nemzetközi sztárt megmondóembernek. Sztárfocistát, sztárépítészt (Hankiss Elemér még miniszterelnököt is külföldről importálna). Ez a parasztvakítás csúcsa, a kreativitás teljes hiányának bizonyítéka a menedzsment (ezúttal Bojár Iván András és Z. Halmágyi Judit városképfelelős főtanácsadók, Fegyverneky főépítész meg persze főnökük, Demszky Gábor) részéről. A várospolitika Kisteleki Istvánjai. Nagyon-nagyon unalmasak.

 Kettő. Ha már külföldi sztárépítészt hozunk, akkor vagy hagyjuk érvényesülni, vagy feleslegesen rángattuk ide. Zaha Hadiddal először toronyházat terveztettek, majd miután megrajzolta közölték vele, hogy legyen 50 méterrel alacsonyabb. Így lett a vízicsiga. És hogy mit gondol maga a sztárépítész saját, most elfogadott tervéről? "Még most is úgy gondolom, hogy arra a térre egy torony lenne a legmegfelelőbb." Nem baj, végülis nem neki kell tetszenie. 

 Három. Kelet-Közép-Európa híres fővárosai közül (ahogy Churchill nevezte Prága, Varsó és Budapest hármasát) csak itthon merül fel kényszeresen, hogy a város nagy szimbólumát mindenképpen egy új épületnek kell adnia. Kissé furcsának érzem ezt éppen Budapesten, ahol egymást érik a szecesszió, az art deco, a bauhaus remekművei, a százegynéhány esztendős hidak, a hatalmas terek, a Duna, a hegyek. Nagyon kedvelem az ötletes, átgondolt kortárs építészetet, szeretek sok-sok üvegpalotát Londontól Hong Kongig és itthon is. De nem mindenhol az a helyes cél, hogy ezek uralkodjanak, és rátelepedjenek a városképre. Nincs szükségünk új, elsődleges szimbólumokra (a régieket viszont rendben lehetne tartani). Bojárék viszont kényszeresen ragaszkodnak ehhez (az úriember akkor került be a köztudatba, amikor 10 éve egy gyaloghidat szeretett volna új városszimbólumnak).

 Végül negyedszer: Zaha Hadid épületterve rossz. Nem szakmailag, emocionálisan. Sugárzik belőle, hogy a sztárépítész egy csuklómozdulattal intézte el a budapesti felkérést, miközben tökéletesen érdektelen maradt környezete iránt. Ha pedig azzal áltatjuk magunkat (mint amivel a tervtanács önmagát), hogy itt kéremszépen valami „forradalmian új építészeti nyelv” létrejöttéről van szó, akkor vessünk egy pillantást Dubaira: na ennyire lesz Budapest új irodaháza a nemzetközi építészvilág progressziójától. Nagyon messzire.