Mindenki: egy film az alkuinkról
2017. február 27. írta: Szászi Áron

Mindenki: egy film az alkuinkról

mindenki.jpg

Nahát, lett egy újabb Oscar-díjas filmünk.

A Mindenki nem csak a kétsebességes magyar közoktatás tetejét, de egyben a fennálló társadalmi alkut is bemutatja.

A kettő egymásból származik, a tanterem a közélet eredője.

Aki gyerekként nem tanulta meg, hogy mi az a demokrácia, nem csoda, hogy felnőttként sem tud vele mit kezdeni. Van egy rossz hírem, kedves szakpolitikai döntéshozók: olyan ez, mint az éneklés... nem lehet csak elméletben oktatni. 

Ez persze felborítaná a fennálló rendet, ami arra épül, hogy nem mindenki hallathatja a hangját, cserébe kap csokit a próbák végén.

A szomorú az, hogy elsőre az alku, ha igazságosnak nem is, de elfogadhatónak tűnik. A kórusvezető ígér is nekünk külföldi utazást. De amikor felismerjük, hogy a fél ország csak tátikázik, rájövünk, hogy lehet itt énekelni gyomorgörcs és Erika néni nélkül is.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr5012298415

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bell & Sebastian 2017.02.27. 15:58:34

Nahát, milyen kár, hogy svéd az alapötlet. Ott mik vannak mostanság, nátzik vagy kommunkások?

Nálunk a fahangúakat gyorsan kipaterolták a görög drámából, nemhogy nyalhattak.

Szinte sejtettem, hogy még ezt is sikerül neolibsi népmesévé silányítani. Üdv rád és házad népére, te jó szántóvető!

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2017.02.27. 16:10:36

megint magamat kell idézzem:

hát mostan kap egy jó nagy buksisimit az oszkár bizottság, vagy kik a fenék ítélik oda ezeket a bohócdíjakat. tegnap láttam a magyar filmet, gondoltam is, na ez sem kap semmit, senki nem keresi benne saul valamelyik pujáját, a tanárnő nem a horst wessel liedet énekelteti a gyerekekkel, szóval, bármennyire is aljas film, nem kap díjat. erre tessék!
hogy miért aljas, annak ellenére, hogy egy egyszerűen elmondott, kevés eszközű, első látásra akár megtévesztő is lehet film? mert az üzeni, kórusban az üvöltő liberális farkasokkal /persze mára megkopott a bundájuk/ ami a liberális minimum. a pap pedofil, a tanár köcsög, az isten meg bassza meg. minden ami tekintély, hatalom, az gyanús, aljas, vele szemben a lázadónak, a tömegnek, az alembernek mindig igaza van. na ezért. ja, és aki ezt nem látja, az hülye.

Bell & Sebastian 2017.02.27. 16:39:09

@jose maria padilla: Legalább kutyát és lovat nem tettek bele, ellenben kétfarkú lett a vége.

Veder1 2017.02.27. 17:03:37

Hopp, a video mar nem elerheto. Az a franya kapityalizmus...

Virág et. 2017.02.27. 17:18:54

@Vödör: Már ha a kapitalizmus alatt a magyar közmédiát érted.

Egyébként a mediaklikk-en még fent van és fent is lesz március 5-ig.

Veder1 2017.02.27. 17:19:43

@jose maria padilla: mindig a legkisebb fiu nyeri el a kiralylanyta meg a fele kiralysagot, ez mar igy van tobb ezer eve, de mondjon olyan filmet ahol Ezsau kirohogi Jakobot es az o lencsejet.

Szindbad 2017.02.27. 17:23:26

@jose maria padilla: ej, maga savanyú Jóska, nem tud maga már örülni a magyar sikereknek sem.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2017.02.27. 19:48:33

@Szászi Áron:

"amikor felismerjük, hogy a fél ország csak tátikázik, rájövünk, hogy lehet itt énekelni gyomorgörcs és Erika néni nélkül is" --- írod.

Igen, de svédországi utazás és csokoládé sem lesz. Sőt, Svédország sem lesz.

Tündér_Lala 2017.02.27. 20:11:16

Megnéztem én is a filmet.
Boccs de a gond az, hogy az alaphelyzet nem igaz. Egy kórustagnak nem kell, hogy tökéletes hallása legyen, mert a többi behúzza az esetleges bizonytalanságát. Olyan botfülű talán nincs is akit nem, de aki mégis az magától érzi, hogy kilóg.
A szólista más.

Másrészt ebből a nem létező helyzeből adódó konfliktus általános érvényű. A mindenáron teljesíteni akaró és ezért nem elfogadható módszereket használó (másokat figyelembe nem vevő, őket manipuláló) emberek mindig adódnak. (A törtető itt erős szó (a történet alapján, de máskor más helyzetekben erősebb csalások is vannak). A gyerekek az ilyesmit nem viselik el, az igazság vágyukat még nem törték el, bár hasonló lázadáshoz több kell.
Mindenesetre a tanár bár sikeresnek látszik, rossz példát mutat és ezzel alkalmatlanná válik.

Ebbe ideologiai tartalmat erőszakolni kár. Általános emberi (gyarlóság) történet.

Mindenesetre elgondolkodtató a film.

Szindbad 2017.02.27. 20:37:50

@bbjnick: Svéd nyelv pedig nem is volt soha.

Bell & Sebastian 2017.02.27. 22:48:22

@Szindbad: Mint ahogyan tátikás kórus minálunk, csak a svédeknél, onnan az éca. Ismét ráeveztek a dicsőségre egy ordas metamfórával - és bejött. Lelkük rajta.

schlumbergerna 2017.02.27. 23:20:54

A metamforába mit töltenek?

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2017.02.27. 23:55:20

Micsoda szar. :) A teljesítményorientált énektanárnéni rendes akar lenni a gyerekekhez, erre a kis görények aljasul kibasznak vele. A tanárnéni persze megérdemli annyiban, hogy nem volt őszinte és nem vállalta be, amit egy vezetőnek be kell. A rendező nő? Mert hogy nem férfi, az biztos. :)

Nem értek sem az énekléshez, sem a kislányok lelkivilágához (fiam van), de bármilyen csapattevékenységnek az alapja, hogy tudd a helyed és tedd a dolgod. Akkor is, ha nem te vagy a góllövő sztár, hanem a passzt adod vagy prózaian söprögetsz hátul. Vagy védesz és a gólokat nem rúgod, hanem kapod. Ezt egy óvodás gyereknek is meg lehet szépen tanítani.

Az is játszik, akinél épp nincs a labda és az is a csapat része, aki a kispadon ül, vagy aki csak azért melegít az oldalvonalnál, hogy a csapatának eggyel több lehetséges taktikai húzása legyen és az ellenfél kapitányának eggyel több lehetőség miatt fájjon a feje. Az is harcos, aki személyesen lelövi a terroristát, meg az is, aki csak őriz egy kibaszott objektumot, ahol végül történik semmi.

Csapat, lojalitás, közös akarat, közös cél és alázat helyett megkapjuk az individualista kis virágszálak elfuserált libbant "lázadását". Svédország, az. :D

Szindbad 2017.02.28. 00:21:20

@Holger Hartland: Hát, úgy tűnik, maga egészen jól megtanulta, hogy hol a helye.

György Baranyai 2017.02.28. 10:12:42

Vannak hibái a filmnek, de olyan, hogy tökéletes, nincsen. Én az ált. isk. -ban és a gimnáziumban is "énekkaros" voltam, de oda csak a legjobbakat hívta az énektanár, engem két év után sikerült rábeszélnie és akkor kirakott egy nálam gyengébbet. Ez így működött, ezért nem hiszem, hogy megtörtént eseményt dolgoz fel a film (ami egyébként tetszik). Mertünk volna mi akár próbán, akár fellépésen "tátikálni" megfúrva a Tanárt, a fal adta volna a másikat. Valamint a filmben kb. a fél énekkar nem énekelt csak tátikált. Abból nem jön össze harmónia és összhangzás, mint Kodály Zoltántól tudjuk. Gyenge énekeseket sehol a világon nem tesznek az énekkarba, ha valakit érdekel, nézze meg Dustin Hoffmannal "A kórus" című filmet (2015) vagy a francia "Kóristák"- at (2003.,amiből a Hoffmann- féle remake született), rögtön rájön, hogy az alkotókat csak a csattanó érdekelte.
Tisztelettel: Baranyai György (a díjhoz természetesen gratulálok!)

Jean Sol Partre 2017.02.28. 10:21:20

@Holger Hartland: katonaként nagy karrier várna rád, miért nem váltasz?

Veder1 2017.02.28. 11:01:23

@Jean Sol Partre: igazsagtalanok vagytok. Mimdem, de tenyleg kivetel nelkul minden film ugyanezen a z ideologia menten keszul, es ez szuksegszeruen hamis valsoagkepet eredmenyez. Jo lenne mar egy film a hatalom teremto erejerol is. Persze a liberalis narrativa alapjan a hatalom kizarolag gonosz lehet (kiveve ha a mienkrol van szo, de az nem hatalom hanem az elnyomottak igaz hangja).

Jean Sol Partre 2017.02.28. 11:05:17

@Vödör: miből gondolod, hogy HH torz valóságképét a filmek okozták?

IdomitottFoka 2017.02.28. 11:22:49

@Vödör: " Jo lenne mar egy film a hatalom teremto erejerol is"

Csak rajta, nem látni mi tart vissza.

Veder1 2017.02.28. 12:39:29

@IdomitottFoka: tehat amire szukseged van de nem letezik azt kizarolag magad allithatod elo, es nem fogalmazhatsz meg igenyeket hogy majd mas aki eletvitelszeruen ezzel foglalkozik esetleg meghallgassa es megcsinalja? Vagy te se gondolod ezt, csak be akartal szolni.

WiteNoir (törölt) 2017.02.28. 15:41:11

@Vödör:

az elmúlt század nem igazán a hatalom teremtő erejéről tanúskodott, az aktuális magyar valóság szintén nem.
nyilvánvaló, hogy az amúgy is liberális hollywoodban meg a nem igazán hatalomszerető művészkörökben nem erről fognak filmek készülni.
persze lehet örökké emiatt rinyálni, de sok értelme nincs.

Jean Sol Partre 2017.02.28. 16:09:57

@Vödör: @WiteNoir: legalább egy jó példa kellene a hatalom teremtő erejéről, valami konkrét. Nekem nem jut eszembe egy sem.

Veder1 2017.02.28. 17:30:20

@Jean Sol Partre: a film eleje egyebkent tetszett, mert jol abrazolta hogy a hazugsag, az egyeni alkuk milyen mergezoek tudnak lenni (mondjuk ilyet is lattunk mar tucatszam) de utana meg atment egy szimpla hollywoodi kozhelybe amit jo tanulo modjara szolgai modon felmondott. Vicces hogy pont a batorsagrol is akart szolni a film :)

IdomitottFoka 2017.02.28. 17:31:53

@Vödör: Bármilyen fura, az ilyen alkotások létrejöttében nem külső igények, hanem belső inspirációk a meghatározók. Vagy valódi tömegigény.

pitcairn2 2017.02.28. 20:45:46

@Holger Hartland:

"Csapat, lojalitás, közös akarat, közös cél és alázat helyett megkapjuk az individualista kis virágszálak elfuserált libbant "lázadását". Svédország, az. :D "

ha ez individualizmus lenne akkor egyszerűen kiléptek volna az énekkarból...

szóval nem az...

pitcairn2 2017.02.28. 20:49:00

@WiteNoir:

"liberális hollywood"

de facto az inkább oligarchikus kollektivizmusban utazik

pitcairn2 2017.02.28. 20:57:10

@Jean Sol Partre:

"legalább egy jó példa kellene a hatalom teremtő erejéről, valami konkrét. Nekem nem jut eszembe egy sem."

milliónyi ilyen példa vesz körbe, pl. gondolj a hatalmi szóval életre hívott Budapestre amit nyílt és burkolt állami szubvenciók tömegével hizlaltak ilyen szép naggyá:)

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2017.02.28. 21:58:45

@pitcairn2: Lehet, hogy a snowflake jobb szó lett volna.

Nem tudom, minek nevezzük, pl. komenizmusnak? :)

Újra kéne forgatni a Rush-t. Az utolsó versenyen James Hunt megelégeli az egyenlőtlen (tehát i-gaz-ság-ta-lan!!!) szereposztást, és beáll a szerelők közé kereket cserélni, mármint hogy ő cseréli önkezével, az autót meg a legfiatalabb, kezdő szerelő vezeti, hamar össze is töri, Teddy Mayer megőrül, a háttérben Lauda kezében a világbajnoki trófeával a fejét csóválja.

Jean Sol Partre 2017.02.28. 22:05:07

@pitcairn2: kimaradt, hogy olyan eredmény, ami jobb, mint a mellékhatás amivel jár :)

Veder1 2017.02.28. 22:48:33

@Jean Sol Partre: a valóság egyik fele az akarat diadaláról (pun intended) szól, a másik fele az altruista együttműködésről. Az a vicc, hogy a liberális narratíva most Trump miatt is csak a második feléről szóló filmeket ajnározza, mintha a valóság csak abból állna, közben meg maga a filmkészítés és hollywood is az első szerint szerveződik. Ebbe nagyon szépen beleillik ez a rövid film is, nem mond semmi újat.

pitcairn2 2017.02.28. 22:57:45

@Jean Sol Partre:

először talán azt kéne definiálni, hogy pontosan mit értünk "hatalmon", utána azt, hogy mire használják azt

gondolatébresztőként ajánlom az alábbi abszolút monarchia "autokratájáról" szóló "portréfilmet":)

Dubai's Development Model -1/3
www.youtube.com/watch?v=3HLokQdkRCg

őfelségében mindig is vadul buzgott a "teremtési vágy":)

pitcairn2 2017.02.28. 23:05:32

@Jean Sol Partre:

hát ha egyszer beindul a "családi biznisz":)

youtu.be/3HLokQdkRCg?t=326

Scorpion Mecca 2017.02.28. 23:59:17

@bbjnick: Nem lessz mert van, korulottuk. Csoki meg kell a ...

Robinzon Kurzor 2017.03.01. 10:00:05

@Jean Sol Partre:

A hatalom teremtő ereje már majdnem teremtett ide nekünk egy csodálatos olimpiát, csak jött hirtelen a semmiből 266 ezer tátikázó és most miattuk nem tud a hatalom teremtő ereje olimpiát teremteni.

Robinzon Kurzor 2017.03.01. 10:05:12

@Holger Hartland:

Mondjuk egy énekkarban szerintem énekelni kell a saját szólamodat, ennyi a dolgod.

Önmagában hibátlan a versenyszerűen űzött csapatsportok világából hozott hasonlatod, csak hát az a nagy kérdés, hogy a filmbéli szituációra alkalmazható-e.

Miközben értem én, hogy vannak ilyen énekkari, meg színjátszó "versenyek", közben azért fel kellene tenni azt a kérdést is, hogy mi értelme a művészetből (művészetet értő és igényes fogyasztóvá nevelésből) gyerekkorban sportot (versenyt) csinálni?

Lucius Flavius Silva Nonius 2017.03.01. 10:53:31

@Jean Sol Partre:
valasz erre: "legalább egy jó példa kellene a hatalom teremto erejérol, valami konkrét"

(Megprobalom megegyszer begepelni, mert az elozo bejegyzesekett elnyelte a mandiner gephaza,
valoszinuleg nem engedelyezik az IMDB adatbazisbol a linkeket).

A "hatalom teremto erejet" legalabb 2 kulonbozo modon tudom ertelmezni.

Ertelmezes1 (=remekmuvek letrehozatalanak/letrejottenek elosegitese), pl:
Whiplash (2014, Damien Chazelle)
The Agony and the Ecstasy (1965, Carol Reed)

Az elso ertelmezes specialis magyar valtozata(amennyiben pl. Jancso vagy Konrad eletmuveben talal maradandot):
Aczel (2009, varga Agota), bovebben: napvilag weboldalan

Ertelmezes2 (=valamilyen tartosan fennmaradni kepes birodalom megalapitasa),
pl: Caesar, Rettegett Ivan, Charlemagne eleterol keszult filmek

maroz 2017.03.02. 06:29:31

@Jean Sol Partre: Aham, szétmosogatná a kezeit majd hadifogoly. Belvárosi hangemberekből miért pont a katonaságnál válna valaki, ha sehol máshol? Aki volt ilyen intézmény környékén az tudja, hogy a karrier az nem úgy kezdődik, hogy berúgom a laktanyaajtaját azzal, hogy mától én vagyok itt az erősjani és mindenki feküggy! ;))

maroz 2017.03.02. 06:43:03

@Jean Sol Partre: @WiteNoir: @Vödör:

A hatalom teremtő erejéről szeretnétek gondolkodni, felmerült, mert felmerítettétek a kérdés, hogy van-e a hatalomnak pozitív konotációja, azaz lehet-e "jó" a hatalom.

Nem tudom, nektek feltűnt-e, hogy milyen kevés érdemi spekuláció folyik erről a "jó"-ról. Nincs értékelő koncepció, így a bármiféle értelmesnek tűnő célnak még csak a közelítő minimuma sincs megfogalmazva. Hogy a bánatba' lehet így arról beszélgetni, hogy "jó"-e valami?

Ráadásul a "hatalom"-ról sem egyeztettetek olyan túl sokat. Ki mit ért hatalom alatt? "Jó"-e a "hatalom"? Ha nem, akkor hozhat-e rossz fa jó gyümölcsöt? És így tovább.

Jean Sol Partre 2017.03.02. 14:00:07

@maroz: most miért akarod lebeszélni? :D

Jean Sol Partre 2017.03.02. 14:02:59

@maroz: ezért szeretném a konkrét példákat, akkor kiderülhet az is, ki mit hogyan értelmez.

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2017.03.02. 17:52:33

@Robinzon Kurzor: Bizonyos szempontból egyszerű. Ha ez egy versenykórus, és az a cél, hogy nyerjék meg a versenyt, akkor a gyengébbeknek nincs benne helyük. Az emberek nem egyenlőek. Ez kellemetlen és a bal/lib oldal (ahová a rendező is tartozik) nem szeret szembesülni vele. A főszereplő sem akarja kimondani, ez is lesz a veszte. A rendezőnek sikerül úgy tenni, mintha működne az egyenlősdi, persze a közben a főszereplő kislány helyett is hangdublőr énekel, de végül is nyerni akartak a filmmel, és nyertek is. :)

Ha mindenkinek helye van benne, akkor az nem versenykórus. Olyat is lehet, de akkor nincs kupa. Vagy két iskolai kórust, és az egyik nyerő, a másik meg hobbikórus. Csapatsportot is lehet többféleképpen űzni, fiatalon én is lelkesen és komolyan fociztam, de nem kupáért (annyira messze nem voltam jó), hanem csak szórakozásból. Jó ám az is.

Hogy kell-e az éneklésből gyerekkorban versenyt csinálni, az nem a film szereplőinek szintjén felvetődő kérdés. Ők már benne vannak egy olyan világban, ahol van kórusverseny. Eldönthetik, hogy indulnak-e rajta, és ha igen, hogyan.

Robinzon Kurzor 2017.03.03. 15:47:23

@Holger Hartland:

Pedig pont ez az eredeti konfliktus a filmben.
A diri szerint ez egy örömkórus (ami ettől függetlenül még díjakat is nyer), Erika néni versenykórusként értelmezi.

Vajon ki értette félre a másikat? Igazat mond-e a diri, vagy még önmagának is hazudik?
Erika néninek nem tetszett bármikor is úgy éreznie, hogy tisztázni kellene az igazgatóval, hogy a világraszóló sikerekhez kell a tátikázás?

Vagy mindenki kussolt és úgy tett, mintha nem tudná, amit tud?

WiteNoir (törölt) 2017.03.03. 18:56:15

@maroz:

a jó-t teljesen szubjektívnek tartják manapság, ha bárki valamilyen nagyobb jóról, ne adj isten közjóról beszél, a legszörnyűbb, leggonoszabb elnyomó.
most ez az uralkodó nézet

WiteNoir (törölt) 2017.03.03. 18:56:58

@Holger Hartland:

te láttad egyáltalán a filmet? szerinted arról akar szólni, már ha akar valamiről, amit te kiemelsz?

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2017.03.03. 19:19:49

@WiteNoir: Láttam. Igen, így értelmeztem.

@Robinzon Kurzor: Mi az "eredeti" konfliktus? Az általános vélemény szerint (és én is így láttam) a csúnyagonosz hatalom és a szegényártatlan gyerekek, az "elnyomás" és a "szolidaritás" konfliktusa. Fúj, le az egyenlőtlenséggel, a vezetéssel és a versennyel - üzeni a film, amely egyébként persze, hogy egyenlőtlenségben és vezetéssel készült, hogy versenyt nyerjen, de a képmutatás csak hab a libkomcsi tortán. :)

Ha a diri és Erinéni nem beszélték meg, hát az elég sajnálatos, de drámához kevés.

annamanna 2017.03.03. 19:24:36

@Holger Hartland: "Eldönthetik, hogy indulnak-e rajta, és ha igen, hogyan."

Na ez az, hogy eldönthetik. Miért döntenek úgy a tátogó gyerekek, hogy maradnak a kórusban? Nem kötelező kórustagnak lenni, a hangjuk nem elég jó hozzá: mire jó fölöslegesen kórustagnak hazudni magukat?

"Ők már benne vannak egy olyan világban, ahol van kórusverseny."

A főszereplő kislány az amerikai útja alatt is edz, mert készül az ifi EB-re: www.youtube.com/watch?v=zaZ51EehBVc (10:40-től) "muszáj lesz"

Vállal egy komoly terhelést, aminek van értelme. De amit a filmbeli gyerekek csinálnak, annak semmi értelme. Miért maradnak egy olyan helyzetben, ahol semmi szükség nincs rájuk, az egészben még csak nem is kötelező részt venni, tehát nem úgy szerencsétlenkednek, mint Karinthynál a rossz tanuló, aki igyekszik egy szánalmas színjátékot eljátszani, de őt tényleg a kényszer hajtja, mert iskolába muszáj járni, kórusba nem. Miért állnak bosszút a tanárnőn, miért nem lépnek ki simán a kórusból (ami nélkülük is működik)?
Az elnyomás ellen lázadnak? De hol van itt elnyomás?

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2017.03.03. 19:34:46

@annamanna: Pont hogy másodlagos a történetnek mondott lyukas tákolmány, a lényeg a balos "üzenet", erre adnak díjat, és egyébként ez nem is baj, legyen csak egyre nyilvánvalóbb mindenkinek, hogy kik ezek. :)

annamanna 2017.03.04. 12:06:07

@Holger Hartland: Valóban elég furcsa erkölcsöt propagál a film, illetve meglehetősen sajátos Deák Kristóf logikája.

A gyerekek viselkedése a végén sunyi, passzív-agresszív (ami az agresszió legrosszabb fajtája, vagyis a legagresszívabb agresszió). Olyan helyzetben alázzák meg a tanárnőt, ahol az nem tud védekezni.
Ez nem asszertív érdekérvényesítés; az asszertív viselkedésre a szólista Liza mutat példát, aki nyíltan mondja el a tanárnőnek, hogy mi baja vele - és a tanárnő is nyíltan válaszol, amennyire csak teheti az adott helyzetben, annyira nyílt és tapintatos.
Elvileg mindent megbeszélnek nyíltan, és ezután minden mehetne a maga rendjén tovább. A nyílt megbeszéléskor miért hallgatnak a gyerekek, a felszólításra (aki akar, elmehet) miért nem reagál senki; de ha maradnak, akkor utólag miért állnak bosszút?
Ebben a helyzetben minden érintett szereplő hozott egy döntést. És a maga döntéséért mindenki egyénileg felelős. Ezt az egyéni felelősséget nem hajlandóak vállalni a gyerekek. A csoportos bosszúnál mindenki arctalan és szó szerint néma maradhat.

A csoporttudatnak óriási buktatói lehetnek, mert valós csapat helyett könnyen viselkedhetnek tömegként.
A tömeg valóban képes nyomást kifejteni, képes rombolni, de valamit felépíteni csak csapatban lehet. A csapatban mindenkinek felelősséget kell vállalnia azért, amit csinál. Ahol nincs egyéni felelősségvállalás, ott nem létezik csapatmunka.

"Csapatmunka
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy ember, név szerint: Mindenki, Valaki, Bárki és Senki.
Egy szép napon szóltak Mindenkinek, hogy akadt egy fontos munka, sürgősen meg kell csinálni. Mindenki biztos volt benne, hogy Valaki megcsinálja. Bárki megcsinálhatta volna, viszont Senki se csinálta meg! Valaki dühös lett emiatt, mivel ez Mindenki dolga lett volna. Mindenki úgy gondolta, hogy Bárki megcsinálhatná, és Senki nem vette észre, hogy Mindenki kerüli a munkát. Végül Valaki lett, akit Mindenki okolt, amiért Senki nem csinálta meg azt, amit Bárki megtehetett volna."

annamanna 2017.03.06. 03:24:35

@Emir Ehment: Jó, de mit reklámoz?
Ez a cikk: 444.hu/2017/03/04/eleg-alszent-es-onzo-dolog-mindenen-felhaborodni
Például szerintem azért nagyon érdekes, mert az írója láthatóan nem vette észre, mennyire nem képes megkülönböztetni magát egy csoporttól, és a csoporttudatból vezette le az önértékelést: "megerősítsük csoportidentitásukat, és kicsit jobban szeressük magunkat." A cikk végig csoportokról és nem egyénekről beszél, majd arra lyukad ki, hogy MAGUNKAT hogy szeressük. Nem a csoportot? Ha csoporttudatról szól a cikk, akkor az volna logikus, hogy a végkövetkeztetés is a csoporttudat szintjén marad, és ne keveri bele az egyént; ha viszont az EGYÉNI felelősségvállalás és bűntudat a szerző témája, akkor azt nem kellett volna kevernie a csoporttudattal.
Ez szerintem egy rendkívül érdekes vakfolt az emberi gondolkodásban - sokak számára. Gyanítom, a film rendezőjének is akad ezzel gondja, mert az önértékelés és a csoporttudat ebben a filmben is teljesen összekeveredik.
Fel sem merül az a lehetőség, hogy a nem jól éneklő gyerekek elhagyhatják a csoportot. Mintha az lenne a jelmondatuk, hogy Extra Hungariam non est vita, et si est, non est ita.
Mintha az életük múlna azon, hogy a csoportban maradjanak, és inkább a csoport vezetőjét, motorját kell elűzni, a tanárnő követelményeivel, elvárásaival kell leszámolni, mintsem a csoportot elhagyni. Noha a film által bemutatott konfliktust sokkal egyszerűbben meg lehetne megoldani azzal, hogy aki nem való a kórusba, az ne maradjon ott; de valami különös oknál fogva ennek a lehetősége a diákokban nem merül fel.
Vagy pontosabban - érdekes, hogy csak Liza akarja elhagyni a kórust, akinek nagyon jó a hangja, tehát az ő kiválása tényleg veszteség volna az énekkar számára. Liza fenyegetőzése inkább valamiféle zsarolási potenciál érvényesítése, semmi köze nincs a logikához.
Leglogikusabban még a tanárnő gondolkozik, de valami oknál fogva ő is komolytalanul ajánlja fel a kilépés lehetőségét, hiszen rögtön összeköti az érzelmi revolverezéssel (a szüleitek nagyon szomorúak lesznek, de felőlem elmehettek) (ráadásul bárki számára felajánlja a kiválás lehetőségét, nem a rossz hangú gyerekek számára); tehát ő is inkább csak zsarolásra használja fel a csoportból való kiválás lehetőségét, hasonlóan Lizához. Komoly formában senki nem veti fel.

Az emberek gondolkodásában jó néhány vakfolt lehet, ezen filmen kívül is. Például, amikor Einstein azt mondta: Isten nem kockajátékos - azzal is egy gondolkodási tabut fogalmazott meg, amiben nyilván rengeteg ember egyetért Einsteinnel.
Az einsteini tabu "csak" a tudomány fejlődését akasztotta volna meg - de valószínűleg sok tabuval (ami nem tudatosul bennünk), az életünket korlátozzuk le, a saját lehetőségeinket szűkítjük le ahhoz hasonlóan, ahogy a filmbeli gyerekek beleszorultak a kórusba.
süti beállítások módosítása