Először 2012 őszén hoztuk nyilvánosságra, hogy a Mandineren milyen értékben hirdettek állami intézmények, illetve állami tulajdonú cégek. Akkor az azt megelőző 5 év, a 2007 és 2011 közötti időszak hirdetési és szponzorációs bevételeit publikáltuk, amit aztán tavaly kiegészítettünk a 2012-es adatainkkal.
A különféle, politikával foglalkozó sajtóorgánumok állami bevételei újra és újra előkerülnek, de jellemzően csak egy-egy kampányra, vagy egy-egy közpénzből működő szereplő hirdetési politikájára koncentrálva. Hogy átfogóbb, összehasonlítható adatokat kapjunk, annak a legegyszerűbb módja a különféle sajtóorgánumok önkéntes adatközlése lenne. Bár bíztunk benne, hogy más orgánumok is ezt az utat választják majd, sajnos az elmúlt bő másfél évben csak két sajtótermék, az ÉS és a Népszava közölt adatokat, ők is csak egyszer, még 2012 őszén, az Átlátszó körkérdésére válaszolva.
A Mandiner – korábbi ígéretéhez híven – továbbra is évente publikálja az előző évre vonatkozó állami hirdetési és szponzorációs bevételeit. Számításaink szerint 2013 folyamán a Mandineren 1.134.465 Ft-ot költöttek a különféle, részben vagy teljesen állami szereplők.
Ennek megfelelően a bevételeink idősora így néz ki a 2013-as adattal kiegészülve:
| Év (kiadvány) | Állami médiaköltés |
| 2007 (UFi; Reakció) | 0 Ft |
| 2008 (Reakció) | 0 Ft |
| 2009 (Reakció; Mandiner) | 0 Ft |
| 2010 (Mandiner) | 0 Ft |
| 2011 (Mandiner) | 1.529.545 Ft |
| 2012 (Mandiner) | 1.833.064 Ft |
| 2013 (Mandiner) | 1.134.465 Ft |
A táblázatban szereplő számok a hirdetők kiadásait tartalmazzák, de ez nem mind a Mandiner Kft. tiszta bevétele, mivel egy része az értékesítésben résztvevő ügynökségek, illetve a kereskedelmi felületeinket értékesítő kereskedőház jutaléka. Aki arra is kíváncsi, hogy mindez mekkora része a Mandiner Kft. éves bevételének, az innen letölthető éves beszámolóink alapján ezt is kiszámolhatja (a 2013-as árbevételünk 37,1 millió forint volt).
Emlékeztetőül, a következő szervezetektől érkező bevételeket tekintjük államinak:
– kormány, minisztériumok,
– települési önkormányzatok,
– állami intézmények (pl. KSH, Magyar Államkincstár, MNB, NAV, NFÜ, múzeumok, állami egyetemek, főiskolák, színházak)
– önkormányzati intézmények (pl. múzeumok, színházak, művelődési intézmények)
– állami tulajdonú cégek (pl. Diákhitel Központ Zrt., Magyar Posta Zrt., MÁV Zrt., MFB Zrt., MTVA Zrt., MVM Zrt., NIF Zrt., Szerencsejáték Zrt.),
– cégek, melyekben az állam is tulajdonos is (pl. ELMŰ Nyrt., MOL Nyrt., Rába Nyrt.) – ezeknél az állami tulajdonhányadnak megfelelően súlyozzuk a bevételt (például ha egy vállalat 50%-ban állami tulajdonú, akkor 0,5-es súllyal számoljuk a költését),
– önkormányzati többségi tulajdonú cégek (pl. BKV Zrt., Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt., Debreceni Vagyonkezelő Zrt., Főtáv Zrt.),
– állami hátterű közalapítványok (pl. Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány),
– EU-s intézmények (Európai Parlament, Európai Bizottság).
