Habermas álmairól és az EU valóságáról
2014. május 31. írta: bakó.bea

Habermas álmairól és az EU valóságáról

habermas.jpg

Európa, Magyarország és egy nemzetek feletti demokrácia projektje címmel Budapesten tartott előadást Jürgen Habermas, a világhírű neomarxista filozófus, szociológus. (Az előadás itt tekinthető meg magyarul.) Habermas több könyvében is foglalkozott az EU válságával, az európai integráció problémáival. Legfrissebb műve a témában, ami magyarul is megjelent, az „Esszé Európa alkotmányáról”. Az előadásában Habermas a műveiben kifejtett téziseit vette röviden sorra: elmondta, hogy szerinte mi a baj az EU-val és hogy mi lenne a megoldás. Ez utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta, hogy csak egy gondolatkísérlet: „mi filozófusok, szoktunk ilyeneket csinálni magyarázta a közönség derültségére. Amit ezután kifejtett, az viszont – főleg az EP-választás tapasztalatai után – még gondolatkísérletnek is meredek; de kezdjük inkább ott, hogy mi a baj Habermas szerint az EU-val.

 

Röviden: a demokráciadeficit és a paternalizmus. Habermas kifejtette: a nemzetállamok – legalábbis Nyugat-Európában – nem azért ódzkodnak az integráció mélyítésétől, mert a külföldiek vagy a szomszédaik ellen vannak, hanem az átláthatatlan szuperállamtól tartanak. Attól, hogy az EU nem fogja olyan szinten biztosítani a szabadságot és a „többé-kevésbé igazságos” társadalmi rendet, azaz a liberális demokrácia vívmányait, mint amilyen szinten a jelenlegi nemzetállami berendezkedések biztosítják. Ezek az aggodalmak részben érthetők is, hiszen a válságkezelés során is tapasztalhattuk, hogy átláthatatlan, az államok – és az Európai Parlament – feje fölötti paktumok születtek az Európai Központi Bank, a Tanács és a Bizottság között. Például a görögök is joggal érezhették úgy, hogy az EU „kiskorúsította” őket – magyarázta Habermas.

 

A filozófus – bevált hasonlattal élve – az Amerikai Egyesült Államok létrejöttével vetette össze az európai integrációt. Rámutatott, a legfontosabb különbség a két folyamat között, hogy Amerikát az otthonról elszabadult bevándorlók alkották; Európa népei viszont évszázadok óta nemzetállamokban élnek, így sokkal nehezebben rendelik alá magukat egy szuperállamnak. Ennek ellenére Habermas cáfolja azt a szakirodalomban elterjedt nézetet, hogy az európai nép („démosz”) hiánya lenne az EU demokratikus deficitjének fő oka és az integráció mélyítésének akadálya. Szerinte nem szükséges az „összes honfitárs homogenitása” az egységes EU-hoz: a nemzetek feletti demokráciának csupán közös politikai nyilvánosságra, közös politikai kulturális háttérre és kölcsönös bizalomra van szüksége, ezek közül pedig csak ez utóbbi hiányzik. Nos, Németországból – „az európai stabilitás szigetéről” – úgy tűnhet, hogy a közös politikai nyilvánosság és politikai háttér varázsütésre megoldható, de innen, a mi házunk tájáról nézve, azért ez egyáltalán nem olyan sima ügy.

*

 

Habermas szerint a közös politikai nyilvánossághoz elég a fennálló nemzeti nyilvánosságok összessége. Hozzátette: ez fordítási feladatokat jelent, és a tagállamok médiumainak kölcsönösen tudósítani kellene más tagállamok vitáiról. Na persze, ezt könnyű elképzelni Németországban, ahol külpolitikával kezdődik a híradó. A magyar közönség viszont jó, ha az itthoni politikával tisztában van, ha egy-két EU-s politikusról már hallott valaki, akkor különösen jól tájékozottnak számít, de hogy más tagállamok politikájával tisztában legyen, vagy hogy egyáltalán ilyesmi iránt érdeklődjön, ez sajnos irreális elvárás. Persze én is nagyon várom, hogy az egész (vagy legalább a fél) ország a Euronews-t nézze az Éjjel-nappal Budapest helyett.

 

Lássuk a közös politikai kulturális hátteret: Habermas szerint ehhez elég a liberális demokráciákban megszokott alapjogok elismerése. Hogy ez mennyire nem igaz, azt kitűnően példázza a tavalyi Tavares-felhajtás. Egyrészt nincs egységes konkrét európai értelmezése „a jogállamnak”, „az emberi jogoknak”, „a demokráciának” és az EU egyéb „alapértékeinek”. Ezeket az EU nem tudja (de talán nem is akarja) hatékonyan érvényesíteni. Ez abból is látszik, hogy a magyar alkotmányos rendszer átalakítása kapcsán ugyan kiabáltak kígyót-békát, indítottak egy-két kötelezettségszegési eljárást és végül elfogadták a Tavares-jelentést, de túl sok kézzel fogható változást nem tudtak elérni; legfeljebb azt, hogy Orbánék még kozmetikáztak egy kicsit – ötödszörre – az alkotmányon, de ez tényleg nem volt több, mint kozmetika. Ha lenne közös politikai kulturális háttér, akkor Orbánnak és Redingnek lenne közös fogalma a „jogállamról”, és nem kéne a hírhedt hetes cikkel (egyébként tök feleslegesen) fenyegetni azokat a tagállamokat, akik nem tisztelik az „alapértékeket” – bármit is jelentsenek ezek.

 

Persze a politikai kultúrával kapcsolatban divatos arra hivatkozni, hogy a szerencsés Nyugat-Európa nem érti meg a nehéz sorsú Közép- és Kelet-Európát. Meg hogy ránk akarja erőltetni az „emberijogizmust” és meg akarja mondani Orbánnak, hogy mi a demokrácia. El kell ismerni, hogy valóban van egy fajta meg nem értés, de nem lehet mindig ezzel takarózni. Hogyan várhatunk el megértést, ha minimális hajlandóságot sem mutatunk arra, hogy mi megértsük a másikat? Mert lehet, hogy a Nyugat vagy az EU nem ért minket, de mi se őket, a megértés pedig ebben az esetben egy kölcsönös folyamat kellene, hogy legyen.

 

Ha kicsit is értenénk a nyugat-európai értelemben vett „politikai kultúrát”, akkor nem módosítanánk pár havonta alkotmányt, minden pártnak lenne választási programja, és esetleg még vitázni is leülnének egymással – mind. Akkor a magát „demokratikus ellenzékinek” tituláló párt sajtósa nem kérdezne vissza érdeklődésemre a telefonban: „Maga tényleg azt hiszi, hogy a választók az alapján szavaznak, hogy a képviselő melyik frakcióba ül majd az EP-ben?” Ezt nem hiszem, de azt igen, hogy ez lenne a cél, és egy „demokratikus ellenzéki” pártnak meg főleg ezen kellene dolgoznia. Ha egy színvonalas politikai kultúra felé tartanánk, akkor ha valakire mondjuk a közpénzből való homályos utazgatásnak vagy bármilyen mutyinak csak az árnyéka rávetülne, valódi felelősséget kellene vállalnia a valódi nyilvánosság előtt. Látható, hogy mennyire messzire vagyunk mindettől – mind a kormánypártok, mind az ellenzék részéről. És persze nem csak mi. Minél több keleti vagy balkáni ország csatlakozik majd az EU-hoz, annál szembetűnőbb lesz ez a meg nem értés. Habermas nem látja ezt Németországból, szóval talán könnyebben álmodozik meg gondolatkísérletezik. De attól még ez a kelet-európai valóság.

 

*

 

Egy közös jellemzője viszont biztosan van az európai országok politikai kultúrájának, de ez éppen nem támasztja alá Habermas álmodozását: az euroszkeptikus pártok térnyerése. Ez pedig nem közép- vagy kelet-európai sajátosság. Nagy-Britanniában a Nigel Farage-féle UKIP, Franciaországban a Le Pen vezette Nemzeti Front nyert az EP-választáson, és egyik se épp a nagy közös európai gondolatokkal kampányolt. De Habermas saját háza táján is érzékelhet ebből valamit, hiszen Németországban az EP-választáson 7 százalékot ért el az euroszkeptikus AfD, amely a tavaly októberi parlamenti választáson az 5 százalékos küszöböt még nem tudta megugrani.

 

Mindezek ellenére Habermas úgy gondolja, hogy a közös európai nyilvánosság és politikai kultúra viszonylag simán megteremthető. Szerinte csak a bizalom hiányzik, aminek az eddig esetleg meglévő nyomait is elmosta a kíméletlen válságkezelés. Mint kifejtette: Juncker bizottsági elnökké jelölése, majd elutasítása kiváló példa a nemzeti ellenállásra. A tagállamok az EU közepén keménykednek, ami szerinte botrányos.

 

Lehet botrányosnak is nevezni, én azt mondanám: nem annyira meglepő. Szerződéses kötelezettség nincs arra, hogy az EP-választáson győztes pártcsalád jelöltjét állítsák végül a Bizottság élére (sőt, eddig nem is voltak elnökjelöltjei a pártoknak), de egy politikai kompromisszum keretében született erről informális megegyezés, az EP szerepének növelése érdekében. Az ideális forgatókönyv tehát úgy festett volna, hogy az EP (és így közvetve „a nép”) dönt arról, hogy ki legyen a Bizottság elnöke. Papíron – és úgy tűnik, csak ez számít az EU-ban is – viszont továbbra is a Tanács (vagyis a kormányfők testülete) tesz javaslatot a Bizottság elnökének a személyére. Láthatjuk, hogy mennyit ért az informális megállapodás a papírformához képest: nem csak Orbán, de a brit és a svéd miniszterelnök is keresztbe ment a Tanácsban az EP elképzeléseinek. Mit is jelent hát a közös európai politikai kultúra és európai népképviselet?

 

A szembenállást érdemes abból a szemszögből vizsgálni, hogy a Tanácsban a tagállamok vezetői, míg az EP-ben közvetlenül választott képviselők ülnek – akik az „európai népet” képviselik, már ha van ilyen. Ennek ellenére az EP-választás előtt a legtöbb párt – és nem csak nálunk – mivel kampányolt? Hogy képviselni fogják a nemzeti érdekeket az EU-ban, tiszteletet a magyaroknak és hasonlók. Az EP viszont elvileg nem a nemzeti érdekek képviseletére, hanem – a nem létező – európai nép képviseletére való.

 

Habermas szerint erősíteni kell az EP-t, hogy jogalkotást tudjon kezdeményezni (jelenleg ezt egyedül a Bizottság teheti meg), és ki kellene szélesíteni azokat a területeket is, ahol rendes jogalkotási eljárásban (azaz az EP és a Tanács együttdöntése, kompromisszuma folytán) kell a szabályozást kialakítani. A gondolatkísérlete abban áll, hogy egy erős EP-vel kettős szuverénként tételezi az EU-t, amely egyszerre támaszkodik az európai polgárok összességére (akiket az EP képvisel), és az európai népekre, tagállamokra (akik miniszterelnökeik révén Tanácsban képviseltetik magukat).

 

Összességében az EU-nak szerinte egy olyan „föderációvá” kellene alakulnia, ami nem hierarchikus, mint a szövetségi államok, hanem „heterarchikus”; két lábon áll.

 

A gondolatkísérlet szintjén ez érthető felvetés. Gyakorlatilag viszont az EP hiába való az „európai nép” vagy a „polgárok összességének” képviseletére, ha az EP-képviselők állításuk szerint a nemzeti érdekeket képviselni mennek oda. Ráadásul ezeknek az EP-képviselőknek egyre nagyobb része euroszkeptikus.

 

Vagyis két lábon ugyan, de egyelőre inkább csak sántikál az EU; hiszen mindkét lába a „nemzeti érdekek” szövedékébe gabalyodik, aminek a fogalmába egyszerűen nem fér bele az egységes Európa. Így nem találkoznak Habermas nagyívű álmai az EU valóságával.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr896236943

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tündér_Lala 2014.05.31. 09:07:52

Tehát bizalom kellene ?
Az európai színtéren szereplők valós és hátső szándékait még kevésbé tudnák a választók követni és kontrollálni. Ráadásul - a sérthetetlen negyedik hatalmi ág - a sajtó, miután döntő része médiacézárok kezében van, bizonyos érdekek mentén gátlástalanul manipulál és hazudik. Ezzel pedig az embereket virtuális tévképzetekkel teli világba vezeti / tartja vagyis fogalmuk nincs a valós történésekről és azok hátteréről. (Nos mi erről mesélhetnénk.)
Ebből pedig az következik, hogy mennél messzebb kerül a politika, döntéshozatal a lokalitástól és személyes tapasztalattól, annál kevésbé képesek az emberek kontorll alatt tartani azt.

De száz egyéb legalább ennyire fontos vagy még fontosabb ellenérv hozható fel az Európai Egyesült Államok ellen. Kétségtelenül néhány mellette is.

Bell & Sebastian 2014.05.31. 10:43:26

Teljesen jogos felvetések. Leginkább ott van igaza, hogy mediátor nélkül nem megyünk semmire az Unió kontra Magyarország viszony rendezésében, ugyanis kölcsönösen folyik a néphülyítés, vagy ha nem, az elhallgatás a médiákban. A többes szám azért indokolt, mert a német híradók sem mennek kölcsönkérni a szomszédba, ha egy kis szemétkedést akarnak bemutatni felénk.

A számon kérhető programok ügyében ugyancsak igaza van, eddig a szónoki képességek domináltak mifelénk, ami ugyan a választók meggyőzésére felettébb alkalmas, de másra nem nagyon.

A föderatív-uniós elképzelés megint csak középutas, de hogy pontosan mit jelentene ez, az egyelőre homályban marad.

Azzal a válasszal meg egyenesen adós marad (ő is), hogyan került az Európai Unió levesébe Amerika és Izrael, például az Orosz Föderáció helyett. Ez lenne a legfontosabb kérdés, ugyebár.

A közvetlen szavazás (mint a direkt demokrácia hatékony eszköze) fel sem merül benne.

Ameddig kiskorú sorban tartják a választóikat, nem lesz itt változás. Vagy ha lesz is, elcsúszik a saját nyálán-taknyán, mint a nudista csiga. Csigasebességgel.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.05.31. 11:04:15

Eljött, sajnos, az ideje, hogy fölfirkáljam a mandiner nyilvános budi-ajtajára:

TÍLTAKOZZOK A MANDINER SZÓLÁSSZABACCSÁGTIPRÓ KOMENTPOLITIKÁJA ELLENN!

program készítő 2014.05.31. 11:53:59

Ezért tartunk itt,mindenféle emberek habármások gondolatait osztjuk,minek az EU egy európai pénznyelő.

gyalog.galopp 2014.05.31. 13:04:57

Jók ezek a huszadosztályú vén bohócok.
Mikor fog beleegyezni egy angol abba, hogy az európai egyesült államok hivatalos nyelve a franci, német, spanyol, lengyel, vagy olasz legyen, meg viszont?
Mikor fog egy angol , francia, olasz, német lemondani a külső gazdasági kapcsolataiból származó előnyökről, mondjuk Románia, Bulgária megsegítése érdekében?

A hazai euromániás idiótákat meg hagyjuk a fenébe.

Kandeláber 2014.05.31. 17:14:19

Erről a habókos vén hülyéről írta minap Szentmihályi-Szabó Péter egy cikket. Egy részlet:
"Kapaszkodjunk meg, hazánk elmozdult helyéről, mert Jürgen Habermas német filozófus szerint Magyarország távolabb került Európától. Ha persze győzött volna a „demokratikus ellenzék”, már legalább Belgium helyén lehetnénk."

kesztió · http://szabadter.wordpress.com/ 2014.05.31. 23:24:37

Árulja már el valaki, mi az a „nemzeti érdek”.
Egy olyan kistermelőnek/kisiparosnak, aki sem minőségben, sem árban nem tudja felvenni a versenyt az euópai nagyvállalatokkal, annak természetesen az a „nemzeti érdek”, hogy a nemzetállam nem feltétlenül lojális és korrekt módszerekkel védje a gazdasági érdekeit, még akkor is, ha sérül a tisztességes szabadverseny elve.
Ugyanakkor a fogyaszóknak nem érdekük a protekcionista politika, mert ez az árak növekedéséhez és a választék beszűküléséhez vezethet.
És lehetne zsákoslag hozni a példákat.

Biztos, hogy az ún. egységes nemzeti érdek valóban létezik és több, mint üres nacionalista szólam?

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2014.05.31. 23:35:54

@kesztió:
"Árulja már el valaki, mi az a „nemzeti érdek”."

A nemzeti érdek az, hogy a magyarság megkapja azt a pénzt, ami a méltó (!) élethez kell és ezzel elkerülhető legyen, hogy roncsnépek szaporodják tele a magyar életteret.

tirpakbokretas-migrations.blogspot.nl/2014/04/eloero.html

kesztió · http://szabadter.wordpress.com/ 2014.05.31. 23:43:40

@Doomhammer: ó, akkor hát a magyar az nem roncsnép? Pedig első látásra… hmm…

Szindbad 2014.06.01. 00:34:10

@kesztió: A nemzeti érdek az, hogy attól a multitól, amelyik piacszerzési céllal megfinanszírozza egy-egy termék olcsó árát, versenyképtelenné téve a hazai kis és középtermelőket, amelyek ettől tönkremennének, megvédje a hazai gazdaságot.

Egy hazai kis/közép vállalkozás egy uniós multival nem tudja felvenni a versenyt. Elsősorban tőkében nem. Természetesen ennek a védelemnek ára van, amit a fogyasztók fizetnek meg, de ez hosszú távon (miután csökken a monopólium veszélye) megtérül. Ez egy hosszú távú befektetés.

gyalog.galopp 2014.06.01. 07:37:19

@Szindbad:
Bocs , hogy beleszólok, de ez így még nem kerek.
Piac csak ott van, ahol fizetőképes kereslet is van. Miután lerobbant a hazai termelő bázis, jönnek befektetők az olcsó lehetőségekre, beleértve a munkaerőt, zöldmezős beruházásokat, adókedvezményeket, stb.
Mondhatnánk, hurrá helyreállt a rend, de nem, a külföldi befektető csak addig van itt, mig megéri neki, aztán szedi a sátorfáját .
A külföldi befektető csak a munkabért és némi adót hagyja az országban, mivel ebből hazai tőkeerős vállalkozás nem tudja kinőni magát, távozásával kezdődik minden előről. Mellesleg ezért is röhejes az európai egyesült államokról szóló papolás, mert azoknak az országoknak, akik ezt meg tudnák valósítani nem érdekük, Dél-Európa most azért van szarban, mert a befektetések átvándoroltak keletre.

Szóval, a nemzeti érdekünk a hazai oligarcha kialakulása.:)

Szindbad 2014.06.01. 08:27:56

@gyalog.galopp: Az oligarcha elmélet ott bukik meg, hogy az oligarcha verseny híján drágán, versenyképtelenül termel. Versenyképes a közpénzek becsatornázásával válik, ezért kell összefonódnia a politikával. Ez rövid- és hosszútávon is káros folyamat, kár, hogy a jelenlegi kurzus deklaráltan erre épít.

kesztió · http://szabadter.wordpress.com/ 2014.06.01. 08:38:26

@Szindbad: Ez nagyon kedves elmélet, de akkor nem ugyanolyan nemzeti érdek például az, hogy a hazai kis/közép vállalkozást a HAZAI mammutvállalatoktól, oligarcháktól is meg kelljen védeni? Vagy a „multi” már mindjárt jó, ha a saját kutyánk kölyke?

Szindbad 2014.06.01. 08:46:52

@kesztió: Nem biztos, hogy ezt egy lépésben meg lehet lépni. Az országnak jobb egy hazai oligarcha (aki mondjuk tőkében felveszi a versenyt egy multival), mint egy multi, aki a kezdeti beruházások után végtelen pénzt csatornázik ki az országból. Két lépés kell. Meg kell teremteni azt a réteget, amely versenyezni tud a multikkal, majd ha már elvégezték a dolgukat, le kell csatolni őket a közpénzekről. Jelenleg az első fázis zajlik.

Tündér_Lala 2014.06.01. 09:09:20

@Szindbad: @kesztió: Oligahákra szükség van, csak kézben kell őket tartani.
Ugye a nevezetes kimutatás szerint 242 Md dollár távozott offschorba innen. Gondolják el, ha ennek vsak a fele itthon kerül beruházásra 26 eMd forint, hol tartana a magyar gazdaság.

midnight coder 2014.06.01. 09:35:12

Az egységes európához először is egységes nyelv kellene, a nemzeti mellett Pl. mindenki kötelezően tanulhatná az angolt. Csak ebbe soha nem mennének bele a spanyolok, franciák, németek.

gyalog.galopp 2014.06.01. 09:44:32

@kesztió:
Először is el kellene szakadni attól a gondolattól, hogy egy KKV az akármilyen tulajdonú mammuttal akarjon versenyezni. Már bocs de ilyesmi épeszű embernek eszébe se jut, nem nálunk, hanem sehol a világon. A KKV-k vagy bedolgoznak a nagyoknak, vagy a piaci rést tudják kihasználni a termék, szolgáltatás minőségével.( kivétel, ha van erősíti a szabályt)

A nemzeti érdekben való gondolkodás ott kezdődik, hogy az állam beleavatkozik a gazdasági folyamatokba, nem engedi, hogy a mammut mindent letaroljon, illetve a mammutok lehetőleg hazai tulajdonúak legyenek, mert az több pénzt , adót, beruházást hagy az országban ezáltal a polgároknak is több jut.

@Szindbad:
Ez az állam és a gazdaság összefonódása, erről nekem egy ezer éves vicc jut az eszembe. : a ronda banya elhiteti a fiatal fiúval, ha megdugja őt gyönyörű királylánnyá változik. A fiú megdugja, de a banya banya marad, mire a fiú reklamálni kezd. Hány éves vagy édesfiam? Húsz. És még hiszel a mesékben?

A politika a gazdaságról szól semmi másról.

Merkel néhány éve azon hepciáskodott Obamával, hogy a GM ne vigye ki az Opelt Németországból.
Most az Astrát kiviszik a lengyelekhez, kb 2-3000 munkahely ugrott a németeknél.

buta_lúd (törölt) 2014.06.01. 09:47:09

Például a Mandiner tehetne a közös Eu-s politikai nyilvánosság ügyében. Vagy tesz eleget, csak nem figyelem eléggé?

Tiszteltetem Brüsszelet 2014.06.01. 10:26:59

Minden nemzetek feletti összefogás zsidó álom, zsidó találmány, és az ő céljaikat szolgálja elsősorban.

Az utolsó ilyen (be nem teljesült) álom a kommunizmus volt, ahol ügye a társadalmi osztályoknak és az államoknak meg kel(lett) volna szünnie, hogy gyüjjön az aranykor.

kesztió · http://szabadter.wordpress.com/ 2014.06.01. 10:29:09

@gyalog.galopp: „illetve a mammutok lehetőleg hazai tulajdonúak legyenek”

Na, ez az a pont, ahol meredeken nem értek veled egyet.

Számomra, mint fogyasztónak nem az a jó, ha büszkén el tudom mondani, hogy magyar termékeket fogyasztok, hanem az, amikor a magyar termékeket összeeresztik a külföldivel, és nyer nem a Jobbik, hanem a jobbik. És bizony a magyar gazdaságnak is az a jobb, ha a magyar vállalatok a pozíciójukat nem protekcionizmus, hanem tisztességes szabadverseny útján szerzik. Mert nemcsak, hogy így etikus, de ugye versennyel és minőségjavulással jár együtt, ami mindenkinek érdeke.

A gazdasági protekcionizmus az egyik leginfektebb dolog, csak a Fidesz- és Jobbikdroidok, valamint a magukat (szélső)jobbnak képzelő vérkomcsik ragaszkodnak hozzá.

Ha már a honi vállalatok versenyhátrányát IDŐLEGESEN kompenzálni akarjuk, írjunk ki számukra pályázatokat, előnyös vagy vissza nem térítendő állami támogatású kölcsönöket stb, AMÍG a versenyhátrányukat le tudják dolgozni. És egy perccel se tovább. De részrehajló adó- és vámpolitikával „helyzetbe hozni” a helyieket a külföldiekkel, nos ez undorítóan neobolsevik praktikának hangzik.

Tiszteltetem Brüsszelet 2014.06.01. 10:40:06

@kesztió: 'És bizony a magyar gazdaságnak is az a jobb, ha a magyar vállalatok a pozíciójukat nem protekcionizmus, hanem tisztességes szabadverseny útján szerzik.'

A nyugatiak nem voltak ilyen finnyásak a rendszerváltáskor, és leszarták a tisztességes versenyt...:)))

'Mert nemcsak, hogy így etikus'

Te max képeslapokról ismered az üzlet világát.

'A gazdasági protekcionizmus az egyik leginfektebb dolog, csak a Fidesz- és Jobbikdroidok, valamint a magukat (szélső)jobbnak képzelő vérkomcsik ragaszkodnak hozzá.'

Te max képeslapokról ismered az üzlet világát.

torró 2014.06.01. 10:43:19

Az EU! Itt egy videó az EU bürokratáiról, egy felszólaló a pénzügyi bizottságban. Azt hiszem valami elkezdődött, ha igaz.
Menjetek fel a kontrollra.
Itt keressétek, ugyanis a teljes linket letiltották! Éljen a szabad sajtó!

Szindbad 2014.06.01. 10:50:44

@Tiszteltetem Brüsszelet: Tudnád napestig sorolni az ellenpéldákat, mi?

gyalog.galopp 2014.06.01. 10:59:25

@kesztió:
Te hol képzeled el magad a te általad ideálisnak tartott rendszerben, alkalmazott, tulajdonos, vezető, munkás,...?

Tiszteltetem Brüsszelet 2014.06.01. 11:03:30

@Szindbad: 'És bizony a magyar gazdaságnak is az a jobb, ha a magyar vállalatok a pozíciójukat nem protekcionizmus, hanem tisztességes szabadverseny útján szerzik.'

Ez a kedvencem...:)

A tisztességes szabad verseny az úgy nézett ki, hogy 81ben Kádár az IMFhez fordult HITELÉRT. Úgyhogy a magyar abból zabált a 80as években. 89ben rendszerváltás, az államadósság már 70% volt, de az államé volt a gazdaság egésze. A magyar embereknek meg nem volt tőkéje (honnan lett volna).

Ezután az IMF levezényelte a privatizációt, amivel, nyilván tekintettel a tisztességes szabad versenyre a magyar állami vagyon az adósságok fejében a nyugati cégeké lett (akik az IMF 'részvényesei'), de az adósság is megmaradt!!!

Ez egy nagyon qrvajó üzlet volt, különösen magyar szempontból. Úgyhogy praktikusan protekcionizmus párti vagyok.

InteriorLulu 2014.06.01. 11:19:55

"Ha lenne közös politikai kulturális háttér, akkor Orbánnak és Redingnek lenne közös fogalma a „jogállamról”, és nem kéne a hírhedt hetes cikkel (egyébként tök feleslegesen) fenyegetni azokat a tagállamokat, akik nem tisztelik az „alapértékeket” – bármit is jelentsenek ezek."

Redingnek egy-két kivételtől eltekintve minden egyes eu-s vezetővel közös fogalma van a jogállamiságról, a demokratikus alapértékekről. A kábé két kivétel egyike, méghozzá a markánsabbja pont Orbán, így pedig elég hamisan cseng ez a közös európai politikai-kulturális háttér hiányát bizonyítani próbáló érv.

Szindbad 2014.06.01. 11:30:03

@Tiszteltetem Brüsszelet: Hát akkor ezt talán Kádárra fogd szvsz.

Tiszteltetem Brüsszelet 2014.06.01. 11:32:22

@Szindbad: Hát ezért nem szavazok én Kádár szellemi örököseire, az SZDSZ-MSZP-re, mert ők pontosan ugyanazt müvelték 2010ig amit Kádár(adósságból próbáltak jólétet építeni), most meg sírnak hogy oda a szabad verseny.

LOL

Szindbad 2014.06.01. 12:14:58

@Tiszteltetem Brüsszelet: Ez nyilvánvaló, én is mindig Kádár szellemi öröksége ellen szavazok.

FMR 2014.06.01. 14:12:50

Szegény Habermas, szép álmokból szőtt kapitális hülyeségeket beszél. Ha az igazságból, valóságból, az emberből indulna ki, és nem a hagymázas idealista-romantikus-optimisztikus vízióit projektálná a rózsaszínűen derengő balladai homályba vesző jövőbe, akkor végre reális perspektíva állhatna az értelmiségiek és a társadalom szélesebb bázisai előtt. De így csak az egész egy merő jószándékú fecsegés marad, értelmiségi köldöknézések és -hallgatások közepette.

kunzoo 2014.06.01. 14:24:27

@Tiszteltetem Brüsszelet:
Akkor a történelmi Magyar Királyság nem volt más mint egy zsidó álom? (A magyar és horvát nemzet perszonáluniója)

Az Erdélyi Fejedelemség is zsidó álom volt? (a három nemzet, magyar, székely szász köztársasága)

Tiszteltetem Brüsszelet 2014.06.01. 14:34:37

@kunzoo: Elsősorban az intézményi irányítású birodalmakra érvényes a zsidó befolyás (szovjet, EU), lévén ott könnyebb elbújni. A feudális korokban is igen nagy volt időnként a zsidó befolyás, de csak olyankor, amikor a királyi hatalom gyenge volt (II. Lajos alatt pl.).

Más nemzetek nacionalizmusa a zsidó érdek ellen való, a zsidók erejét viszont éppen a nemzetek feletti összetartás adja.

kvadrillio 2014.06.01. 14:37:04

NU, MER NBC NEM TESZI ELÉRHETŐVÉ A SNOWDEN INTERJÚT ÉS ILY MÓDON LESZARJA A NAGYHANGON HIRDETETT INFORMÁCIÓS FORRADALMAT , MERT CSAKIS A PÉNZ ÉRDEKLI ŐKET, EZÉRT 100 TONNA DOLLÁRT LENYOMNÉK A TORKUKON ADDIG, AMÍG VÉGÜL BELEFULLADNÁNAK ! :))))) DÖGÖLJENEK MEG !!!!!!!

Fekete Pestis 2014.06.01. 15:08:49

@kesztió:
"egységes nemzeti érdek valóban létezik és több, mint üres nacionalista szólam"

ó, persze, a másodosztályú [azaz nemzeti] elit szajkózza a szuperelit elleni harcában.

Ugyanis úgy néz ki, hogy rájöttek: 2 elitet fenntartani költséges [mármint a szuperelitnek].

A szuperelit meg ott kúrta el, hogy túl keveset csepegtetett a nemzeti plebseknek [bérrabszolga], akik így a másodosztályú elit demagógiáját beszopják.

11társak, rossz hírem van: mint mindenüu, itt is a méretgazdaságosságra való törekvés fog nyerni, és a másodosztályú eliteknek szép lassan be fog alkonyulni.

Kérdés az hogy a nemzetállamok mennyit vesztenek ezzel. A nemzeti elit minöségét tekintve M.o-n legalábbis 2esélyes a dolog. [Ki a fene fogja ezeket visszasírni, ha eltünnek az emésztöben?]

Én személy szerint vlsz. csak nyerek - na nem azért mert szuperelit lennék, hanem azért, mert mind a 2 szakmám töke- és technológiaigényes és emiatt nekem is többször kell még vlsz. költözködnöm a hátralevö életemben. És ebben a nemzeti elitek inkább akadályoznak, mint segítenek.

Tiszteltetem Brüsszelet 2014.06.01. 15:10:56

@Fekete Pestis: '11társak, rossz hírem van: mint mindenüu, itt is a méretgazdaságosságra való törekvés fog nyerni, és a másodosztályú eliteknek szép lassan be fog alkonyulni.'

A nemzetközi kommunizmus is csődöt mondott, a nemzetek túlélték. A nemzetek a globálkapitalizmust is túlélhetik.

Fekete Pestis 2014.06.01. 15:11:23

@Doomhammer:
"Roncsnép az, ami erölcsi és morális nihilben él. "
1. mi a különbség az "erkölcsi" és a "morális" között?
2. Nem illik-e ez a definíció a magyarokra?

Fekete Pestis 2014.06.01. 15:13:35

@gyalog.galopp:
"Szóval, a nemzeti érdekünk a hazai oligarcha kialakulása.:)"

Csak 1 praktikus kérdés: ha választanod lehetne, hol dolgoznál?
1. Multi
2. Magyar tulajdonossal rendelkezö kkv / kisvállalkozás?

A magyar oligarchia a te költségeden fog kialakulni. És neked ebböl csak marginális hasznod lesz.

kunzoo 2014.06.01. 15:18:40

@Tiszteltetem Brüsszelet:

Azt írtad hogy MINDEN nemzetek feletti összefogás zsidó álom. Akkor Kína és Oroszország is az ne gondold hogy ezek nemzetállamok. Kínában a közelmúltig még egymás nyelvét sem értették meg az emberek. a tömegtájékoztatás viszi egy irányba az embereket. Haverom mesélte hogy Hollandiában a holland paraszt elment a Fríz szigetekre üzleti ügyben és az ottani holland állampolgárral angolul beszélt mert nem értette meg a fríz nyelvét.

Német és Olaszország sokáig nem is létezett, bajorok voltak meg toszkánok, Szárdok, poroszok. Aztán csak később lettek németek és olaszok. Tehát ha Németország esetében létrejöhetett a nemzetállam, (anno ők sem értették meg ám egymást könnyen, pl. egy bajor nehezen értett meg egy poroszt) miért ne jöhetne létre legalább az Európai Unió bizonyos területein valamiféle közös identitás? Sokan úgy tekintetek a nemzetállamokra mintha azok már az idők kezdetétől léteztek volna.

Nagy Britannia sem nemzetállam, mégis van egyfajta brit közösség, főleg háborúban mutatkozik ez meg.

Fekete Pestis 2014.06.01. 15:26:18

@Tiszteltetem Brüsszelet:

hát nemtudom. Mindenesetre vissza kellene egy kiscsit fogniuk magukat az integráció fékezésében.
EUban van 27 kiskirályság, külön szabályokkal [adó, nyugdíjtól kezdve a magáncélú gépjármüimportig és ingatlanszerzés korlátozásáig], van vagy 15 féle devizanem [amelyek mind a vándorlást és a szabad letelepedést teszik költségessé], és vannak az "öslakosok születéssel szerzett jogai" [M.o-ban nekünk nincsenek - ugyanis még idegenként is könnyebb Ny-Euban karriert csina'lnod, mint M.o-n magyarként].

Viszont kétség kívül egy uniónak is nagy a kockázata.

Mindenesetre egy jószándékú [hehehe] unió már csak a skálahozadék elve alapján is haszosabb lenne, mint a jelenlegi kiskirályosdi.

gyalog.galopp 2014.06.01. 15:31:33

@Fekete Pestis:

Na ja, dőzsölnek az árufeltöltők a Tescoban.

Ne haragudj, de nagyon gyerekeset kérdezel.

kunzoo 2014.06.01. 15:32:14

@Tiszteltetem Brüsszelet:
A mostani balhé szerintem annak köszönhető hogy sok "nagy" nemzet azt hitte majd ő lesz a vezető szerepben az EU ban. gondolok itt a franciákra, spanyolokra, britekre. Aztán később kiderült hogy Németországgal szemben alulmaradtak. Ez frusztráló lehet. Olvastam pont a mandin valami angol pasas nyüszögését a nemzetállamok csodás jövőjéről. elfeledkezve arról hogy ő BRIT tudós. A britek kacérkodnak a kilépéssel, ez valami pótcselekvés lehet hogy a saját skótjaikat lefoglalják valamivel.

A franciák is csak addig a percig keménykednek l amíg megkapják a németektől az agrártámogatásra a lóvét. Utána már hamar visszavennék ezt a nagy önállóság dumát. A franciák valahogy úgy képzelik hogy ők önállóak akarnak lenni, de a cehhjüket továbbra is állják a németek?

A nemzetek európája pont olyan mint a lengyel nemesi köztársaság. Szép csak működésképtelen. Mindig lesz valaki hülye aki csakazértis alapon leszavaz mindent. Mint egy társasházban a nyanyák. Erre kell valamit kitalálnia az EU nak.

kunzoo 2014.06.01. 15:36:08

@gyalog.galopp:
Menj el dolgozni a "magyar üzletlánc" ba. Ott aztán megtanulod hogy hol lakik az isten.

A munkaügyi szabályokon ugyebár Viktorunk lazított, ha ezt a Tesco alkalmazza, (például a műszakpótlék megnyirbálása) azért nem csak a Tesco felelős hanem.....ja az nem lehet, tudom.:))

Fekete Pestis 2014.06.01. 16:01:09

@gyalog.galopp:

tényleg?
akkor vajon miért sírnak a magyar tulajdonú gépipari/ IT/SW (stb) cégek, hogy nincs megfelelö munkaerö ?

Nyilván azért, mert az, akit ök megfelelönek itélnek, nem hozzájuk fog elmenni dolgozni. Mert megteheti a jó munkaerö, hogy multihoz v. külfoldre megy, másrészt mert a magyar tul. cég nem veersenyképes. Sem technológiában, sem munkabérben [talán még munkakörnyezetben sem].

Multi != Tesco, már bocs.

Nagyon helyes, hogy itt is verseny van.

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2014.06.01. 18:35:45

@Fekete Pestis: A Tesco, mint jól fizető munkahely? Hülye vagy?

Bell & Sebastian 2014.06.01. 19:16:09

@Mr Falafel: Azt akarta mondani, hogy egy tipikus multi nem egyenlő a TESCO -val, ahol nagyon kreatívak a dolgozók és beszállítók kizsákmányolása és sorozatos megalázása tárgyában, miközben alig fizetnek valamit az államkasszába. Hogy mennyi ingyenrészvény szétosztogatása árán garázdálkodhatnak ezek szabadon, azt persze mi nem tudhassuk.

gyalog.galopp 2014.06.01. 19:38:17

@Fekete Pestis:
Az má igaz, hogy a Tescko nem termelő, hanem kereskedelmi , de multi.
A termelő multik nem élhetnek meg a kereskedelmi multik nélkül, meg vice versa , ezt azé ugye nem kell megmagyarázni.
Mindkettő a profitra hajt, a megoldás pedig az, hogy minél olcsóbban kell termelni, a fizetőképes kereslet kielégítése érdekében.
A lényeg, amit te a Tescoban látsz, az a termelői oldalon hatványozottan jelentkezik.

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2014.06.01. 21:33:40

@Bell & Sebastian: Én egy évtizeden át álltam szerződéses viszonyban a CCB-vel Coca-Cola Beverages). Az összes felső vezető el volt szállva magától, miközben annyira sötétek voltak, mint az éccaka. A multik nem agyat keresnek, hanem szolgákat. A magyar erre alkalmas, mert genetikailag alattvaló. :-D

egyetmondok 2014.06.01. 22:35:04

Nem értek egyet a szerzővel. Szerintem a Fidesz vezette magyar jobbközép nagyon pontosan érti a nyugatot, ezért döntött úgy 2010 után, hogy Magyarország a továbbiakban nem a nyugati társadalom-, gazdaság-, és államfejlődés útját járja.
És a nyugat is pontosan érti, hogy a Fidesz hogyan döntött. (Legfeljebb azt nem értheti, hogy miért.)

Fekete Pestis 2014.06.02. 06:02:56

@gyalog.galopp:

Nos, az való igaz hogy mo-ra azért jönnek, mert olcsó a munkabér,
de
a. nem látom be, hogy p.l. a nokianak, vagy az audinak vagy a gm-nek mi köze van a kereskedelmi multikhoz
es
b. @Mr Falafel: szerintem a havi 1.3 mió ft (+20% bónusz) amit p.l. egy hangsúlyozottan multi pénzintézet ajánlott fel (mint specialistának) nem tartozik M.o-n a rossz fizetési kategóriába.

Mellesleg aki szakmailag jobb ÉS nem füzik szoros szálak az Ígéretek Földjéhez, az külföldre megy - pont azért, mert hála az egymást követö kormányok elkúrásának és mo téves pozícionálásának, a multik az occóság miatt mennek oda.

Fekete Pestis 2014.06.02. 06:08:11

@egyetmondok:

hosszú távon rá fog kúrni, mert a magyar egy individualista nép - és orbánék pont a közösségi [ hogy azt ne mondjam: kommunisztikus] irányba terelik (mert azt gondolják, hogy így ideológiákkal meg dumával fizethetnek pénz helyett - és ez kezdetben megnöveli a mozgásterület, az igaz ).

Csak hogy a magyarokat egy idö múlva nem a "közösségi összetartozás", a "szabadságharc" meg a "nemzeti együttmüködes" fogja érdekelni, hanem a PÉNZ. És ott és akkor lesz nekik game over.

___________________________ (törölt) 2014.06.02. 09:40:12

@kesztió: valószínűleg létezhet. A nyugati közgazdász-szakma némileg tudathasadásos - egyfelől elvileg protekcionizmus-ellenesek, mert Ricardoval vallják a komparatív előnyök elméletét és azt, hogy a protekcionizmus csak fenntartja a nem hatékony termelési struktúrákat, eloldázza a technikai modernizációt, másfelől viszont abban egyetért a szakma, hogy minden fejlődés lényege, hogy piacokat kell találni. Vagy csinálni - nagy országok csinálhatnak kereslet-turbózással, több fogyasztással (azaz osztogatással) belső piacot, kicsik nem, mert akkor csak több lesz az import, de semmi nem változik. Kis országoknak mindig az jön be, ha nagy export-piacokat találnak.

Valahol tehát az a középút lenne a célszerű, ha egy kis ország annyira támogatja és védi a saját iparát, hogy az képes legyen belföldi- és exportpiacokat találni, de annyira nem, hogy túlzottan ellustuljon. Tehát egyfajta fokozatos edzésnek kitenni, fokozatosan erősödő versenynek kitenni.

Félretéve most a közgazdászokat, a köznapi emberek mindig jobban kedvelik a magas árakat, de stabil munkahelyeket, mint az olcsó gagyi importtal enyhített munkanélküliséget. Ennek jó eséllyel az az oka, hogy egyrészt az ember dolgozóként kiszolgáltatottabb, mint vevőként, másrészt vevőként több lehetősége van okosnak lenni. Ha egyszer úgy fordul, hogy nincs olcsó import disznóhús, mert csak drága hazai van, akkor legfeljebb megoldja máshogy, vesz egy fél röfit kéz alatt, feldolgozza, lefagyasztja. Ha drága a gáz, a fűtés, akkor berak egy vaskandallót a nappaliba, melegít rajta vizet is, forró vizes palackot tesz az ágyba. Vevőként mindig lehet okosnak lenni. Azzal viszont, hogy nincs munka, nem nagyon lehet okosnak lenni.

Ezért aztán azt mondanám, hogy a protekcionizmus egészen addig az egész nemzet érdeke, amíg nem viszok annyira túlzásba, hogy az a fejlődés gátja legyen. Azon a szinten a fejlődés gátja, amikor annyi profit van, hogy abból nyugodtan lehetne fejleszteni és olcsóbban termelni modernebb technológiával, de nem teszik, mert védve van a piac, tehát minek. Szerintem ettől messze vagyunk.

___________________________ (törölt) 2014.06.02. 09:49:56

@Szindbad: Ez fokozatok kérdése. Ha annyira nincs protekcionizmus, hogy a nemzeti tőke létre sem jön, az nagyon káros. Ha annyira sok van, hogy bőven dől a profit, de nem fejlesztenek belőle, mert minek hatékonyabban termelni, ha úgyis védve van a piac, az is káros. Van közte egy középút.

Tulajdonképpen ez két elmélet közötti középút is. Az egyik a Marshall-kereszt, a kereslet-kínálat, a verseny logikája. A másik a gazdasági hatalom kérdése - hogy mindig afelé billen a mérleg, aki birtokos, nem csak dolgozik, akié a gyár, az eszköz, a piac, a kapcsolatok. Ezt a logikát egyébként a baloldal is elvileg el kell ismerje, végül is ennek kiegyensúlyozása a szociális demokrácia lényege. Nemzeti szempontból viszont ott a lényeg, hogy egy olyan érdekegyeztetést, amely folyton úgy néz ki, hogy külföldi tőkések tárgyalnak hazai munkásokkal, definíció szerint gyarmatosításnak hívunk....

De ettől még persze az eredeti kereslet-kínálati elmélet nem dől meg, csak ki kell egyensúlyozni a másikkal és tartani a középutat.

Úgy fogalmaznék, hogy ha az egész világ egyetlen ember monopóliuma lenne, akkor a kereslet-kínálati elmélet teljesen megdőlne. Ha viszont a világon mindenki saját boltját vivő egyéni vállalkozó lenne és senki sem alkalmazott, akkor pedig 100%-ig az érvényesülne. A mai oligopol világrendben pedig egész egyszerűen e kettő közt van: korlátozottan érvényesül.

___________________________ (törölt) 2014.06.02. 09:56:17

@kesztió: "Számomra, mint fogyasztónak nem az a jó"

Igaz, ha az ember gazdag vagy stabil szinekúra-szerű jövedelme van.

Viszont a legtöbb esetben egész egyszerűen fontosabb, hogy mi a jó ugyanannak a személynek mint dolgozónak, mint ugyanannak a személynek mint vevőnek, mert vevőként kevésbé kiszolgáltatott és több lehetősége van okosnak lenni.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy akkor az a jó, ha versenytől védve fenntartanak teljesen elavult, nem hatékony termelési struktúrákat, hanem csak azt mondom, hogy csak annyi verseny-terhelést szabad ráereszteni, amitől erősödik, de tönkre nem megy, mert ha tönkremegy, ha nincs nemzeti tőke, ha mindenki külföldi tőkésnek dolgozik, na AZ nem jó.

Érdemes úgy elképzelni a gazdaságot, hogy hogyan trénelnénk fel egy magyar bokszolót. Kemény edzőmeccsek kellenek pl. külföldi bokszolókkal, nem szabad ellustulni hagyni, de nem annyira kemények, hogy súlyosan megsérüljön és kénytelen legyen abbahagyni a pályát. Ráadásul jelen pillanatban úgy állunk, hogy a külföldi bokszoló többnyire harminc kilóval izmosabb. Most még inkább védeni kell, igaz, túlvédeni nem szabad - meg kell találni az arányt.

Mert csak így, a helyes arány megtalálásával lehet sikeres nemzeti tőkét képezni. És ha nemzeti tőke nincs, akkor az a fogyasztónak lehet jó, de a munkavállalónak nem, ez a lényeg.

kvadrillio 2014.06.02. 15:34:43

@Fekete Pestis: roncs nép az, akikből az aktuális hatalom roncs népet csinál !!!!!

kvadrillio 2014.06.02. 15:37:20

@Fekete Pestis: -s miért olcsó a munkaerő ? mert a hatalom ócsítja !!!!!
ÉS MIÉRT GAZDAG SIMICSKA ? mert a hatalom lehetőségekhez juttatja !!!
hol is van itt akkor kapitalizmuis ???????

ingyenebed 2014.06.02. 15:39:59

kedves Bea!

Habermas már a történelemnek "dolgozik", te meg csak rinyálsz.
Pont a fiatalok dolga lenne, hogy tegyenek az ő álmának megvalósulásáért.

Habermas mindössze arról beszélt, amit te nem vettél észre ezek szerint, hogy a jobbos euroszkeptikus populizmusnak, ami most teret nyerni látszik, NINCS VALÓDI TÁRSADALMI ALAPJA. Európa népeit össze lehetne kovácsolni, ha nem lenne egy cinikus számító politikai elit (illetve ennek egy része), ami mindenféle kamuval meg hazugságokkal próbálja a népeket egymásnak ugrasztani, hogy otthoni hatalmát bebetonozza.
De nem is nagyon sikerül, el kéne gondolkodni, miért nem ment el 80% és szavazott tömött sorokban az eu szkeptikusokra?
Talán csak nem azért, mert az emberek is rájönnek már, hogy nincs más út, mint az egységes Európa? Nem csak segíteni kéne őket, eszközöket kéne adni a kezükbe?
Nem azt kéne tenniük a politikusoknak, amiért fizetjük őket? a népek jövőjéért, boldogulásáért tenni, a szrkavarás helyett?
és hétköznapi szinten nincs gyűlölet Európa népei között, csak vannak akik megpróbálják ezt elhitetni.

Ami meg a külpolitikai érdeklődést illeti.
pár Eu-s pénzbefagyasztás után gyorsan rájönnek, hogy Pesten sem mindegy, ki a nagyfiú Londonban.

és Habermas pont azt mondta, hogy ebben a gondolkodásmód formálásban a sajtónak komoly szerepe lenne, ha vállalná.

kvadrillio 2014.06.02. 15:45:41

Az ú.n. szocialista kísérlet, ami 1917-ben kezdődött, a Nyugat találta ki, és Marx jóslatával szemben nem Nyugaton kezdődött, hanem áthelyezték az orosz területre, 72 év után, 1989-ben ért véget. Akkor kezdődött a kísérlet második szakasza, mely ma is javában tart. Ebben ki van jelölve a szerepünk, a nyugati uralkodó népek és a keleti, alávetett népek közül az utóbbiak táborában:
„1989 óta az egész Föld nemcsak az anglo-amerikai uralkodói akarat terepe, hanem új szociális kísérletek terévé is vált. Világszerte egy két osztályra tagolódó társadalom jött létre. Ami hetven évig Oroszországban zajlott, az elkezdett az egész Földön lejátszódni: jelenleg nemcsak egy nép jogait tiporják lábbal, hanem mindazon népek jogait, amelyek nem hajolnak meg a szuperhatalom hatalma és akarata előtt; nem egy népre kényszerítik rá a tervgazdálkodást, hanem az egész világ meg kell hajoljon a WTO (World Trade Organization) és más, még szebb nevű szervezetek diktátumai előtt, ami a munkanélküliség, szegénység és erőszakra való készség további globalizációjához fog vezetni. A globalizáció, amiből kizárólag egy viszonylag szűk anglo-amerikai elit és annak a világ maradék részén lévő vazallusai profitálnak, most kezdi világszerte kikényszeríteni a szociális együttélés olyan formáit, amelyek tiszta karikatúrái mindannak, ami megérdemli, hogy emberhez méltónak nevezzék.” (Thomas Meyer, Der Europäer)

A pontot az i-re számomra a földtörvény elfogadása jelentette. A törvény tényleges tartalmáról a közvélemény mit sem tud. Talán sejt valami a háttérről az, aki az utóbbi hetekben figyelemmel kísérte az interneten a kishantosi biogazdaság szétverésének történetét, vagy látta a Bajcsy-Andrássy kereszteződésben pucéran demonstráló fiatalember videóját. A MÉK képviseletében 2010-ben lelkesen kapcsolódtam be az Ángyán-féle Nemzeti Vidékstratégia készítésébe. Az elmúlt 20 év legprogresszívabb dokumentuma készült el, valós társadalmi részvétellel. Mire elkészült, kiderült, hogy nem lesz belőle semmi, a kirakatnak készült. Ángyán mellől elszívták embereit, és meglepetve vette észre, hogy az agrárpolitika az ellenkező irányba fordult.

A családi gazdaságok és a fenntartható mezőgazdaság, az önkéntes szövetkezés és a helyben lakók tulajdonában lévő értékesítő és feldolgozó szövetkezetek, azaz az itthon maradó jövedelem és munkahelyek kiépítése helyett a nagybirtokok, az iparosított tömegtermelés, a korlátlan birtokkoncentráció és a falvak tönkretétele felé fordult. Rá kellett jöjjön, hogy nem a választási program szerint halad a történet, hanem a földtörvényt Csányi Sándor írja. A „nemzeti nagytőke”, azaz a tucatnál nem nagyobb számú oligarcha réteg az agrárkassza évi 400 mrd forintjának 70 %-át viszi el, a többin osztozik az a párszázezer ember, aki családi gazdálkodó. A 300 ezres tanyavilág fejlesztésére mindössze 1,5 mrd jut, a demográfiai földprogramra, ami fiatal gazdák életkezdését segítené, nulla forint. Nem csoda, ha Ángyán először lemondott, majd a földtörvény botrányos körülmények között történt megszavazása, 2013 június 21. után – mely 2014 májusától megnyitja a magyar földpiacot az EU 520 millió állampolgára előtt, továbbá a cégek és a bankok előtt, ezzel végleg kihúzza a földet alólunk – kilépett a frakcióból.

A realitás ez. Egy globális erőforrásháború zajlik, ahol Magyarország is hadszíntér. A magyar föld megszerzéséért olyan tőkék mozdultak meg, mint Szaúd-Arábia és Kína. Nem közvetlenül, hanem helyi rezidenseiken keresztül.
Ezek a viszonyok határozzák meg jelenünket és jövőnket. Nem riogatni kívánok, de többek egy közeli globális és még közelebbi itthoni összeomlás vízióját vetítik elő. És ezek nem jelentéktelen személyek. Jean Claude Juncker, volt luxemburgi miniszterelnök, az Euro-Gruppe tagja - az EU vezető pénzügyi intézményéről van szó -, ez év januárjában tette azt a meglepő kijelentést, mely nem hatolt át a magyar médián, hogy az 2013-as év nagyon hasonlít a száz évvel ezelőttire. Az emberek akkor is a békében bíztak és a háború jött. A globális összeomlás lehetőségét 2030-ra teszik, ha nem történik paradigmaváltás. A paradigmaváltás pedig egy szolidáris gazdaság és egy élhető világ felé mutat. Épp az ellenkező irányba, mint ami felé egyre gyorsulva zuhanunk.

....mondotta-idézte Ertsey Attila....HMMMM...FENEMÓD HELYTÁLLÓ MEGLÁTÁSOK EZEK !+!!!!!

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2014.06.02. 19:39:42

@Fekete Pestis: Ja, ja, minden multi milliókat fizet havonta. :-)
Nyilván néhány jobban képzett szakember viszonylag jó fizetést kap. A magyar cégeknél ugyancsak.

FMR 2014.06.04. 09:16:51

@ingyenebed:

Habermas kétségtelenül szép víziókat festett fel arra a gondolati vászonra, amit kifeszített - a gond csak az, hogy a felfestett víziók semmilyen körülmény között nem tudnak kiserkedni a valóság gyökereiből, amelyekről - mint történelmi, kulturális, antropológiai evidenciákról - sajnos elfeledkezett Habermas.

"Habermas már a történelemnek "dolgozik", te meg csak rinyálsz.
Pont a fiatalok dolga lenne, hogy tegyenek az ő álmának megvalósulásáért."

Jó szót használsz: álom. Az az álom, amit Habermas ecsetelt, sajnos nem valósítható meg.

"Európa népeit össze lehetne kovácsolni, ha nem lenne egy cinikus számító politikai elit (illetve ennek egy része), ami mindenféle kamuval meg hazugságokkal próbálja a népeket egymásnak ugrasztani, hogy otthoni hatalmát bebetonozza."

Veszélyes ez az optimizmus, mert könnyen lehet, hogy több kárt okoz, mint használ. Őszintén csodálkozom azon, hogy Habermas elfeledkezik arról az alapvetésről, miszerint aligha létezik - a szónak kulturális-történeti értelmében vett - heterogénebb kontinens Európánál. Európa népeit LEHETETLEN összekovácsolni. És talán nem is érdemes. Szinte országról országra változik a mentalitás, a közmorál, az egyéni és a civil öntudat, a politikum, a joggyakorlat és jogi szabályozás, a morális, intellektuális, kulturális nívó és igény és számos más egyéb tényező. De ha országonként talán kevésbé is érzékelhető ez, régiónként (kelet vs. nyugat, észak vs. dél) mindenképp. Az Európai Unió eszméje abból a hamis utópiából indul ki, hogy Európa népei, társadalmai között kialakítható egy olyan modus vivendi, amely progesszív, előremutató módon alakíthatja később Európa életét. Nos, ez szörnyű tévedés. Létrehozni egy olyan kentaurt, amely ezer sebből vérzik, még ha jó szándék is övezi, akkor is egy fájdalmas, lassú, de biztos pusztulással járó vállalkozás. Nem látom be, mi a baj azzal, ha meghagyjuk Európa országait azoknak, amik: kulturálisan, mentalitásban, intellektuálisan, morálisan differenciált államoknak. Színfoltoknak. Közös nevezőre hozni egy olyannyira "színes" kontinens társadalmait, mint amilyen Európa, nemcsak értelmetlen, de felesleges is. Ha Habermas - és más teoretikus - leszámolna optimisztikus-utópisztikus vízióival, az mindenkinek nagy hasznára válhatna. Hiszen empirikusan is belátható: a dolog inkább kevésbé, mint többé, de alapvetően nem működik.

Egységes Európa nem volt, nincsen és nem is lesz. És ez így van jól. Éljen a pluralizmus, a heterogenitás, a differenciáltság!
süti beállítások módosítása