Szlovákia nemet mondott Ficónak. Néhány tanulság következik.

Robert Ficót most nem (csak) a magyarok buktatták meg, hanem sokkal inkább az általános szlovákiai politikusi elitellenesség.

Két hete, az első körben megbukott a szlovák jobboldal gyenge jelöltje, most meg a baloldal erősnek hitt jelöltje.

Az abszolút többséget feltételező, kétfordulós rendszerekre azt mondják, hogy mérsékli a szélsőséges pártok erejét és helyette a stabil, nagy pártoknak kedvez. Ehhez képest a megyei választásokon így verte a náci Kotleba a Smer jelöltjét, most pedig a mérsékelt Kiska országos szinten győzte le ilyen körülmények között Ficót. Ez nagyon nagy szó.

Összességében tehát megvan a társadalmi igény a változásra. Az lesz a kulcsfontosságú, hogy úgy egyébként ki az, aki ezt a változást felhozatali szinten kínálja.

Ezért is lesz fontos figyelemmel követni, hogy mit kezd magával a jobboldal, valamint hogy a Smer minden-mindegy alapon nem kezdi-e lerabolni az országot, ha már egyszer.

A két magyar párt, az MKP és a Híd sorsa külön téma. Az elitellenesség ezekkel a politikusokkal szemben ugyanúgy jelen van, az új elit viszont nem látszik.

Milyen jellemző, hogy ezt elsőre nem is írtam le. Kiska, a vállalkozóból lett új elnök? Sok vizet nem fog zavarni a gyenge hatáskörei miatt. Viszont megvan az esélye arra, hogy ne megossza az országot a személyében, szimbolikusan, hanem egyesítse.