Egy webkettes forradalmár vallomásai
2013. október 08. írta: Földi Bence

Egy webkettes forradalmár vallomásai

egyiptom_karikatura.jpg

Váil Ghoneim Forradalom 2.0 című könyve egy különös forradalomról szól. A kötet szerzője ugyanis a Google munkatársaként, szabadidejében munkálkodott azon, hogy felrázza az egyiptomi közéletet a 2010-es évek elején – mint végül kiderült: sikerrel.

A Forradalom 2.0 egyszerre izgalmas kézikönyv, kordokumentum és nem utolsó sorban fejlődésregény. A könyv fő történetszála szerint Ghoneim egy megkínzott egyiptomi fiatalember emlékére létrehozott Facebook-oldal révén volt képes felrázni – persze nem egyedül – az apátiába süllyedt egyiptomi társadalmat. A Google-munkatárs marketinges tanulmányait is felhasználta arra, hogy a közösségi média segítségével oszlassa el az egyiptomiak hatalomtól való félelmét. Ghoneim maga is sokat tanult a folyamat alatt arról, hogy miként lehet párbeszédre sarkallni a facebookozó, de passzív nagyközönséget, hogyan lehet a talán még a magyar fiataloknál is jobban apátiába süllyedt egyiptomi ifjúságot rávenni arra, hogy foglalkozzanak közügyekkel.

vail-ghoneim-forradalom-20.jpgGhoneim és társai felrázták a társadalmat. Eleinte a Gandhi-féle (bár egyébként Deákhoz is köthető) passzív rezisztencia módszeréhez folyamodtak, majd erőt merítettek a tunéziai példából, ahol megbuktatták Ben Alit. Végül egy előre bejelentett forradalommal elindították azt a folyamatot, ami a Muszlim Testvérek hatalomra jutásán, Mohamed Murszi megpuccsolásán át a katyvaszon keresztül a mai kaotikus helyzetig folytatódott. A Forradalom 2.0 ebből a szempontból tehát tanulságos, szemléletes kézikönyvnek is tekinthető: rengeteg Facebook-poszttal van tarkítva a szöveg, amelyből megtanulható, hogyan kell széles tömegekkel ügyesen kommunikálni.

Ugyanakkor a kötet kordokumentum is egyben: bepillantást enged a forradalom előtti Egyiptom fásult és apátiába süllyedt társadalmi viszonyaiba. Mindennapos a korrupció, a rendőri brutalitás, a titkosszolgálatok – modern technológia híján elkövetett – kínvallatásai – mintha csak a Rákosi-korszakról olvasnánk arab tulajdonnevekkel. Az egyiptomi társadalom ekkoriban teljesen elutasította, hogy a politikáról beszéljen – méghozzá a dermesztő félelem miatt –, sokkal fontosabb volt például a foci. Ebből a helyzetből kellett kitörni, a társadalom olyan rétegét megszólítva – a fiatal, közösségi médiában járatos egyiptomiakat –, akik már ebben a világban szocializálódtak.

A Forradalom 2.0 nem csak kézikönyv és kordokumentum, hanem fejlődésregény is: Ghoneim az egyiptomi fiatalsággal egy időben vált apolitikus, magának való webkettes nerdből a közélet fontos kérdéseire érzékeny forradalmárrá. Kíméletlen őszinteséggel vall arról, hogy a meggyilkolt férfi emlékére létrehozott Facebook-oldal kezelése miként rontotta munkahelyi teljesítményét, illetve miként gyilkolta családi kapcsolatait. Ám mindvégig a nemesebb cél, a dolgok menetének pozitív irányba történő megváltoztatása lebegett a szeme előtt.

vail-ghoneim.jpgA kötet szerzője, Váil Ghoneim

A Forradalom 2.0 bensőséges vallomás az egyiptomi változások egyik fő szervezőjétől, amely gyorsan pergő sztorija miatt könnyen olvastatja magát. A Népszabadság egykori egyiptomi tudósítója, Zalán Eszter remekül fordította le a könyvet. Utószavának utolsó mondata pedig még mindig helytálló: „A Forradalom 2.0-nak még nincs vége”.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr255556178

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Egy webkettes forradalmár vallomásai 2013.10.13. 01:56:43

„Váil Ghoneim Forradalom 2.0 című könyve egy különös forradalomról szól. A kötet szerzője ugyanis a Google munkatársaként, szabadidejében munkálkodott azon, hogy felrázza az egyiptomi közéletet a 2010-es évek elején – mint végül kiderült: sikerrel. A F…

Trackback: Egy webkettes forradalmár vallomásai 2013.10.08. 11:26:03

Váil Ghoneim a Google munkatársaként, szabadidejében munkálkodott azon, hogy felrázza az egyiptomi közéletet a 2010-es évek elején.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Poroszkai Attila 2013.10.08. 14:37:48

Ahogy nézem - hála az egyiptomi seregnek - mégis vége van.

___________________________ (törölt) 2013.10.09. 10:35:09

Nekem az egész arab tavasz valahogy nemgyerebe. Míg a hétköznapi emberek követelései többnyire kézzelfogható dolgokról, munkáról, anyagi jólétről, létbiztonságról, értelmes dolgokról szólnak, addig ezt rendszeresen lenyúlják diákok, fiatal értelmiségiek, akik nekiállnak tételes liberális szabadságjogokat, demokráciát, meg ilyeneket követelni. Ezzel az a baj, hogy egyáltalán nem biztos, hogy minden kultúrának ugyanaz a politikai rendszer az ideális. Még ha esetleg fasza dolognak is tartjuk a Felvilágosodást, ami mondjuk távolról sem biztos, miért következik ebből hogy ezen át nem ment népeknek is az ezen átment népek rendszereit kell másolniuk? Miért nem elképzelhető, hogy egy korlátozott, jóindulatú monarchia v. lágy diktatúra, némi cenzúrával, némileg korlátozott szabadságjogokkal, egy arab népnek jobban képes tényleg a nép számára fontos dolgokat (munka, kenyér, biztonság) biztosítani? Szerintem a diákok, fiatal értelmiségiek nem a nép kenyeréért lázongtak, hanem a saját befolyásukért.

Silcon 2013.10.09. 19:15:14

@Shenpen: nagyon rég egy Nemere sci-fiben volt egy érdekes felvetés. A tehetetlenség törvénye a társadalmakra is érvényes. Minél nagyobb a változást akarunk, annál nagyobb lesz a vele szemben fellépő ellenállás. Van akinek sikerült kezelni a problémát, úgy hívják, hogy Mózes. Addig sétáltatta a kiválasztottakat a sivatagban, amíg ki nem halt az a nemzedék, amelyik még emlékezett Egyiptomra. Most picit hosszabb az átfutási idő :)
süti beállítások módosítása