Pénteken tárgyalja a Fővárosi Közgyűlés a római-parti mobilgát tervét. Mint már korábban is írtam, messzemenően nem értek egyet a tervezett gáttal: miért védenénk több milliárd forintnyi közpénz elköltésével és a természetes Duna-part rombolásával a szabályokat kijátszó ingatlanfejlesztéseket?

Az évek óta tervezett beruházás elleni tiltakozás valamiért csak mostanában pörgött fel igazán. Maradjanak a FÁK a Rómain Facebook-csoport született, performált és petíciózik a Párbeszéd Magyaroszágért, és partmentő videó is született:

A különféle tiltakozási módozatok közül talán a Védegylet kezdeményezése lehetne a leginkább reményt keltő: a civil szervezet 2012. december 12-én kérte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának állásfoglalását, hogy indokolt lehet-e a Római-parti ártéri erdősáv fővárosi védett természeti területté nyilvánítása. Január 31-i válaszában a nemzeti park támogatásáról biztosította a kezdeményezését, mivel a Vidékfejlesztési Minisztérium állásfoglalása alapján az országos védettség ugyan nem, a helyi viszont indokolt lehet. A helyi védettségre szerintük a füzes ártéri erdő természeti és tájképi értékei, valamint a selymes durbincs halfaj élőhelyének megóvása érdekében lenne szükség. A minisztérium ugyanakkor közleményben tette egyértelművé, hogy a kérdés a helyi önkormányzat, és nem a tárca vagy a nemzeti park hatásköre.

A Védegylet ennek nyomán a fővárosi jegyzőnél kezdeményezte a terület védetté nyilvánítását, amire Tarlós István és György István a következőképpen reagált:

„Az egyik internetes portál szerint a Védegylet kérésére a Duna-Ipoly Nemzeti Park helyi jelentőségű, védett természeti területté kívánja nyilváníttatni a Római-partot. Egyidejűleg ugyanezen a hírforráson teljességgel zavaros információk is megjelentek az ügyről. Budapest városvezetése felhívja a figyelmet, hogy árvízvédelmi szempontból a Római-part Budapest legkritikusabb szakasza, a védművet réges-régen meg kellett volna építeni. A főváros vezetése és a kormány végre előteremtette a megvalósításhoz szükséges forrásokat. Folyik a tervezési munka. A védmű megépítésének megakadályozása például a 2002-es árvízhez hasonló esetben beláthatatlan következményekkel járhat, amiért minden erkölcsi és jogi felelősséget a védmű megvalósítását akadályozóknak kell viselniük.″

Hogy a városrész lakóövezetének árvízvédelmét rendbe kell tenni, vitathatatlan. A kérdés csak az, hogy az üdülő- és árterületen, okosba' épült lakóépületeket közpénzből kell-e megvédeni, ráadásul komoly természetrombolás árán? Szerintem semmiképpen.

Mentsük meg a partot, mentsük meg a selymes durbincsot!