Nyáry: Nincs bennem népnevelői attitűd
2012. október 15. írta: Redakció

Nyáry: Nincs bennem népnevelői attitűd

Irodalomtörténészből lett kommunikációs szakember, akinek a nevével január óta tele van a média és a Facebook. Írókról, költőkről, a magyar történelem jelentős személyeiről szóló fotós posztjai rajongók ezreit vonzotta a Facebook-oldalára. Történetei a napokban Így szerettek ők címmel könyv formátumban is megjelenik. Nyáry Krisztiánt többek között a hirtelen jött népszerűségről, a magyarok olvasási szokásairól és arról kérdezgettük, hol is van a helye Wass Albertnek, Nyirő Józsefnek és Tormay Cécile-nek az irodalmi kánonban.

„Ezek az újrafelfedezések mindig érdekelnek: ilyenkor olvasok valamit az adott szerzőtől, hogy releváns véleményt tudjak róla alkotni. Nyirőt is olvastam a nyáron, részben az írásait, részben a soproni nyilas parlament jegyzőkönyveit. Szerintem az ilyen problematikus szerzőket úgy kellene olvasnunk, ahogy a franciák Céline-t, vagy a norvégok Hamsunt: zseniális író volt, mellesleg egy náci gazember. Nálunk a baloldal azt tagadja el, hogy Nyirő tehetséges volt, a jobboldal pedig azt, hogy gazember. Tormay Cécile-ről például írtam, mert egyrészt érdekelt ez a leszbikus történet, másrészt szerintem teljesen rendben van, amit az első világháború előtt írt: a Régi ház egy Buddenbrook light. Wass Albertről viszont azért sem fogok írni, mert túl azon, hogy van vele más problémám is, számomra érdektelen szerző. Nyirőt egyébként klasszisokkal jobbnak tartom, mint Wass Albertet, bár nyomába sem ér Tamási Áronnak. Egyébként pont ezért tettem félre Lukács Györgyöt is, akinek elég izgalmas szerelmi élete volt, de mégiscsak embereket lövetett le.”

Hercsel Adél interjúját híroldalunkon olvashatják.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr944850353

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Alfőmérnök 2012.10.15. 20:11:39

Azt azért tegyük hozzá, hogy a fikcó Demszky kampányfőnöke volt.

homoródkarácsonyfalváért 2012.10.15. 21:13:22

Érdekelne ez a náci gazember dolog. Márminthogy miből is sikerült ezt a sommás véleményt megalkotni.

homoródkarácsonyfalváért 2012.10.15. 21:14:14

@Alfőmérnök: Köszönöm, így értem a riportalany vélemény alkotását.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2012.10.16. 20:58:12

miért nem csodálkozom hogy hörcsög adél csinál interjút egy szdsz-essel? rokon adélka?

MézesRozi 2012.10.16. 21:15:17

a fészbúk oldala nagy részt a megjelenő könyve reklámja. a rejtvényei azzal végződnek, hogy a megoldás benne lesz a könyvében.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2012.10.16. 21:18:36

@homoródkarácsonyfalváért: Hamsun az 1930-as évek közepétől kezdve szóban és írásban is a nemzetiszocializmus mellé állt. kortársai számára 1935-ben vált mindez nyilvánvalóvá, amikor nem állt ki Carl von Ossietzky Nobel-békedíjas német újságíró koncentrációs táborból való szabadon bocsátása mellett.

Carl von Ossietzky 1919-ben belépett egy szabadkőműves páholyba.
1931-ben vádat emeltek ellene hazaárulásért, és tizennyolc havi börtönre ítélték, mert az általa szerkesztett újság részleteket közölt arról, hogy Németország megszegte a versailles-i béke feltételeit azáltal, hogy újraszervezték a Luftwaffét és pilótáit a Szovjetunióban képezték ki. Nyolc hónapi börtön után amnesztiával szabadult. 1990-ben a lánya, Rosalinda von Ossietzky-Palm perújrafelvételért folyamodott, de a német Legfelsőbb Bíróság 1992-ben fenntartotta az ítéletet.

1935-ben neki ítélték a Nobel-békedíjat (már akkor is irányították a nobel-díjat?), de a nácik nem engedték az átadási-átvételi ünnepségre Oslóba utazni.
Ma az oldenburgi egyetem és a hamburgi egyetem könyvtára az ő nevét viseli

jó ez a wikipédia

Knut Hamsun látványosan támogatta Vidkun Quislinget, a kollaboráns norvég kormány vezetőjét, Nobel-díját elküldte Joseph Goebbelsnek, majd 1943-ban személyesen találkozott Adolf Hitlerrel, akinél panaszt tett Josef Terboven norvégiai német helytartóra. Fellépett a norvégok ellen kiszabott halálbüntetések ellen is. (!! a gazember!). A diktátorról ugyanakkor bukása után nekrológot írt az Aftenposten című lapba, „az emberiség harcosának” nevezve a diktátort.
1949-ben jelent meg Benőtt ösvényeken című utolsó könyve, melyben megpróbált magyarázatot adni a megszállás alatti szerepére; a könyv megírása arra utal, hogy szellemileg 90 évesen is friss maradt, szemben a pszichiátriai diagnózissal

nyilván mindenki gazember egy szdsz-esnek, aki látja, hogy mi ellen küzdöttek a nácik.

Hobergant 2012.10.18. 12:30:19

@homoródkarácsonyfalváért: Bizonyára ez lett a "közvélemény", amit magáévá tesz minden "értelmiségi".
süti beállítások módosítása