Kedves Fiatal Baloldali és/vagy Liberális Barátaink!

  Először is, csak a jegyzőkönyv kedvéért, hadd említsük meg, hogy mind a baloldaliság, mind a liberalizmus (nevezzétek akár millásságnak, akár elempésségnek, 4k!-sságnak, akárminek – minket  nem vertek át) ab ovo hülyeség. Hülyeség, mert az egyik az egyenlőség, a másik a szabadság tökéletes világát szeretné megvalósítani, márpedig mivel az ember gyarló és tökéletlen, mondhatni egy tetű, ezért tökéletes világot nem tud létrehozni. Nem csoda, hogy bár elvileg meg akarjátok valósítani, néhány közhelyen kívül soha nem mondjátok meg, hogy pontosan milyen is lenne az a bizonyos tökéletes világ. Ehelyett a konkrét megnyilvánulásaitokból nagyjából annyi derül ki a ti tökéletes világotokról, hogy abban a transzszexuális romákat beengedik a melegbárba, a tévében nem vetítenek olyan filmet, ami nektek nem tetszik, nem lehet 100 napnál tovább próbaidőn tartani a munkavállalókat, és tilos a magzatgyilkosság helyett örökbe adásra biztatni az anyákat. Ja, és persze nem Orbán Viktor a miniszterelnök, hanem valaki más, de hogy ki, azt ti se tudjátok. Meg világbéke és fák, fák, fák, ezek az aranyos zöld jószágok, amelyek a megfáradt embernek árnyékot, az aranyos madaraknak otthont adnak.

  Végül is ez is valami, de azért valljuk be, nem olyan nagyon sok.

  Hogy ez nem olyan nagyon sok, azt valószínűleg ti is tudjátok, de ha mégis hisztek mindebben, az a ti dolgotok. Felőlünk nyugodtan hihettek, amiben akartok – ebben például alapvetően különbözünk tőletek.

  Természetesen meg kell jegyeznünk: az, hogy ti hülyeségekben hisztek, semmiféle felmentést nem ad bármely magát jobboldalinak, konzervatívnak, kereszténynek, nemzetinek, polgárinak stb. nevező kormány – így a jelenlegi  Orbán-kormány – egyetlen köcsögségére vagy bűnére sem. Az alább leírtak sem.

  De mi most nem a fentiek miatt írunk nektek, hanem azért, mert unatkozunk. Pontosabban nem unatkozunk, elfoglaljuk magunkat egy csomó szép és hasznos dologgal, de azt a nem túl sok időt, amit közéletre fordítunk, kezdjük nagyon unni – ugyanis amit ti műveltek, annak nincs tétje. Nem vagytok kihívás. Egy hétméteres nílusi krokodil és néhány varangyos béka küzdelme hosszú távon akkor is unalmas, ha a békák marha nagyra felfújják magukat. Sokkal izgalmasabb, ha két krokodil, vagy legalább egy krokodil és egy csomó piranha harcol egymással – ha van tét, és az erőviszonyok kiegyensúlyozottak, akkor az ember szívesebben választ magának egy oldalt, és követi figyelemmel a meccset.

  Szóval azt szeretnénk, ha nem lennétek ilyen komolytalanok, és a fárasztó hőzöngés helyett végre felmutatnátok valamit. Ennek érdekében összegyűjtöttünk nektek néhány jó tanácsot:

  1. Hagyjátok abba az (ál)civil faszkodást!

  Ezt néhányan már megtették közületek, mások el se kezdték – ez a pont a többieknek szól. Hogy a legordasabb közhellyel jöjjünk: nem lehet más a politika. A politikát politikusok csinálják, akik politikai pártokban tevékenykednek, s munkájuknak megvannak a saját szabályaik. Ilyen szabály, hogy a politikusnak hatalomvágyónak, gátlástalannak, őszintétlennek és ravasznak kell lennie. Ha nem ilyen, önkormányzati képviselőségig se jut. Ezzel egyébként nincs semmi baj, a kosárlabdázó legyen magas, az üzletember legyen élelmes, a pornószínésznek legyen nagy farka. A politikusok is legyenek olyanok, amilyeneknek a szakmájuk miatt lenniük kell. Nem kell őket szeretni, de azt hirdetni, hogy e nélkül is megy, színtiszta populizmus, annak is a legalja.

  A másik szabály az, hogy a politikát pártokban művelik. Ezek, valljuk be, nem túl gusztusos képződmények: van bennük egy csomó hataloméhes ember, hierarchiájuk van, vezetőik vannak, az alant állóknak olyan utasításokhoz is tartaniuk kell magukat, amelyekkel nem értenek egyet, alkukat kell kötni, be kell törni, és még legalább egy pártpénztárnokra is szükség van. A bázisdemokrácia a külső szemlélő számára kellemes pillanatokat hozhat, de mondjuk az egészségügy finanszírozásáról ily módon dönteni nem lenne nagyon szerencsés. Egyszóval: hagyjátok a párt- és politikaellenes zúgolódást, és alakítsatok pártot, pártokat, geci vezetőkkel, hatalmi harcokkal, talpnyalókkal, ügyeskedőkkel és engedelmes tagsággal! Vállaljátok az ezzel járó kellemetlenségeket, például azt a valamit, amit felelősségnek neveznek! Méressétek meg magatokat! Ha ez nem megy, akkor lépjetek be önkéntesnek egy hajléktalanokat segítő alapítványhoz, az eddig hangfalbérlésre költött pénzt pedig utaljátok át a máltaiaknak.

  2. Tegyetek tanulmányi kirándulást a Nagykörúton kívül!

  „Fékek és ellensúlyok”, „köztársaság” „antirasszizmus”, „jogállamiság”, „európai értékek” stb. – mindezek valóban fontos dolgok. És érdekesek is – a Sirályban. Meg a Csendesben, a Zappában, a Szimplában, az Instantban, a Kőlevesben, a Kuplungban, ja, és a Capellában is. Meg egy csomó más helyen – de ezen a csomó más helyen mindig ugyanaz a néhány ezer ember forog. Ne hagyjátok magatokat félrevezetni, mint a mesében a kút alján élő béka, aki azt hitte, hogy az ég nem más, mint az a kis fényes kékes korong, amit nap mint nap lát. Ha mondjuk elindultok az egykori Tilos az Á-tól kifelé a Krúdyn, majd tovább a József utcán, akkor nagyon érdekes és új dolgokat fogtok látni. Horribile dictu még vidékre is elmehettek egyszer, nem kell messze, Nógrád megye pont elég lesz – itt aztán olyan csuda dolgokkal fogtok találkozni, amihez eddig csak a DocuArt filmfesztiválon volt szerencsétek. (Vigyétek az iPhone-t, nagyon állat képeket készíthettek!)

Rá fogtok jönni például, hogy a cigánykérdésben nem a rasszizmus, az iskolai szegregáció meg a Jobbik előretörése jelentik a legfőbb problémát. Meg hogy az emberek többsége leszarja, hogy ki az igazgatója egy belvárosi színháznak. És hogy sokan nem szívesen fizetik olyan fiatalok tanulmányait, akik aztán életük hátralevő részében norvég nyugdíjasokat fognak ágytálazni. Hogy a papokat sok helyen nem pedofil élősködőknek, hanem a közösség megbecsült tagjainak tartják. Hogy a nők túlnyomó többsége nem leszbikus, akármit is tapasztaltatok Pesten. Hogy alapvetően nem azokkal az emberekkel van a gond, akik dolgoznak vagy munkát adnak, hanem azokkal, akik nem, és nem is akarnak. Mondjuk mi, csuda dolgokat fogtok tapasztalni. És hagyjátok, hogy a valóság hasson rátok!

  3. Legyetek liberálisok és/vagy baloldaliak!

  Ha már tényleg van ideológiátok, tartsátok is magatokat hozzá!

  Legyetek liberálisok: fogadjátok el mások véleményét! Ne örüljetek, ha egy középszerű riportfilmet sikerül letiltatnotok; ne csináljatok ki, még hivatalba lépése előtt, egy sikeres művészt csak azért, mert a haverotok helyett őt nevezték ki valahová; ne próbáljatok senkit kirúgatni az állásából a véleményéért; ne hozzátok nyilvánosságra a veletek egyet nem értők személyes adatait! Ne próbáljátok uralni a nyelvet, ne próbáljátok megszabni, hogy ki mikor, miről mit és hogyan beszélhet!

  Vagy legyetek baloldaliak! Támogassátok a bankadót, a telekomadót és a többi válságadót! Tiltakozzatok az IMF-hitelek feltételei ellen! Égessetek Bajnai Gordon-bábukat! Szopassátok a multikat, járjatok a CBA-ba! Fizessetek Erzsébet utalvánnyal! Saját testetekkel védjétek meg a pécsi vízművet a karvalytőkétől! Emeljetek szobrot Matolcsy Györgynek! Töltsetek legalább annyi időt a szomszéd néni ápolásával, mint a biciklitekével! Költözzetek az Avasra, de végleg!

  4. Legyetek demokraták!

  Fogadjátok el, hogy a nép, az istenadta nép egyelőre nem osztott nektek lapot! A helyzet az, hogy senkit nem képviseltek, csak magatokat, a haverjaitokat és az ő haverjaikat. A haverjaitok haverjainak haverjai viszont ti vagytok, így a kör bezárul, úgyhogy szerencsésebb lenne, ha kisebb lenne az arcotok. Ne beszéljetek a nép nevében, főleg, ha diákmunkásokkal kell aláírásokat gyűjtetnetek, 500 forint/óra tarifával! A százezer lájkotok nagyjából a fele annak a bizonyos 2009-es álombeli 200 ezer szabad, demokrata szavazónak – ehhez tartsátok magatokat!

  Ha harmincan elfoglaltok egy tantermet a kommunikáció szakon, nem érdemes azt hinnetek, hogy 300 ezer egyetemistát képviseltek. Ha a gyurcsányista és mesterházysta nénik segítségével évente kétszer sikerül megtöltenetek a Szabad Sajtó útját, emlékezzetek rá, hogy néhány éve a Madonna-koncerten sokkal többen voltak, pedig azért még fizetni is kellett, noha ugyanolyan szar volt. Lehet, hogy egyszer lesz felhatalmazásotok komoly dolgokra is, de addig ne ámítsátok magatokat! És persze ha már demokraták vagytok, legalább a saját belső választásaitokat ne csaljátok el!

  5. Szerénység!

  Nincs okotok feltételezni, hogy bölcsebbek, felvilágosultabbak, tisztességesebbek vagytok bárki másnál. Ne gondoljátok, hogy bizonyos tisztségek, összegek, elismerések járnak nektek! Sehol nincs megírva, hogy különbek lennétek másoknál. Van véleményetek, álljatok ki érte, de mellőzzétek a gőgöt! A veletek egyetértő színészek, írók, zenészek, tudósok nem jobb színészek, írók, zenészek, tudósok azoknál, akik nem állnak mellettetek (nem is rosszabbak). De ha jobbak lennének, még abból sem következne az, hogy az igazság csak és kizárólag nálatok van. Ne oktassatok ki senkit! Eszetekbe se jusson azt hinni, hogy csak ti olvastok idegen nyelven, és csak ti ültetek már repülőn! Legyetek alázatosak!

  6. Hagyjátok abba a gyűlölködést!

  A helyzet az, hogy gyűlölitek a jelenlegi kormányt és kormánypártokat. Ez szívetek joga, még csak azt sem mondanánk, hogy nincs rá okotok. Ám jobb, ha nem feleditek: a Fidesz-KDNP-re a legutóbbi választáson az aktív választópolgárok több mint fele szavazott. Közülük ezt már nyilván sokan megbánták, de valószínűleg ők se szeretik, ha mindenféle gizda alakok nap mint nap a szemükbe vágják: át lettek verve, be lettek palizva, hülyeséget csináltak, seggek voltak. A még megmaradt Fidesz-szavazókat pedig ezzel pláne nem fogjátok megnyerni. Gyűlöljetek taktikusan! Nem szerencsés a kormánypárti demonstrálókat bértüntetőnek, a kormánypárti netezőket bérkommentelőnek nevezni. Lelkes szavazópolgárokra, közismert szimpatizánsokra vonatkozóan kerülendő a NER-rabszolga, szarosnyelvű, fidesznyik, kurzuslovag, mocskos kis tetű kifejezések nyilvános használata.

  Azokat sem érdemes se megtévesztett szerencsétlen fasznak, se gonosz fasiszta állatnak tartani, akik nem gyűlölik úgy a kormányt, ahogy ti gyűlölitek. Számotokra ezt nyilván nehéz elhinni, de valószínűleg köztük is vannak rendes, tisztességes emberek. Ne rasszistázzatok, fasisztázzatok, diktatúrázzatok minden sarkon, mert ezzel milliókat sértetek meg!

  7. Ne hisztériázzatok!

  A kormánytöbbség művel csúnya, nagyon csúnya, nagyon-nagyon csúnya dolgokat. Ennek ellenére tartsátok meg az arányérzéketeket és józanságotokat! Ne mondjátok, hogy a köztársaság halott, miközben köztársaságban élünk, akár hiszitek akár nem, még az új alkotmány szerint is – egyébként a szöveg érdekes olvasmány, átfuthatnátok. (Arról nem is beszélve, hogy rendszeresen keveritek a köztársaság fogalmát másik idolotokkal, a demokráciával.) Ne mondjátok, hogy az alaptörvény illegitim, miközben egy szabadon választott parlament szavazta meg, azon régi alkotmány szabályai alapján, amelyet annyira sirattok – és amelynek nagyobbik részét egyébként egy tök illegitim országgyűlés fogadta el. (Ettől függetlenül nekünk speciel nem volt vele bajunk, de ez mellékes.)  És nemcsak formálisan van rendben, hanem tartalmilag sincs vele különösebb probléma, leszámítva a kissé zavaros preambulumot, de az úgysem számít – olvassátok csak el, de tényleg! Ti persze gyűlölitek, mi sem kedveljük túlságosan, de nagyon belekötni ti sem tudtok majd.

  Nincs diktatúra! Ne ordítsátok egy több ezres tömeggyűlésen a mikrofonba, hogy megszűnt a gyülekezési szabadság! Ne írjátok le százezer helyen, hogy elvették tőletek a szabad véleménynyilvánítás jogát! Még a médiatörvényt is békén hagyhatnátok, ha már eddig egy kurva szó sem igazolódott be abból, amivel másfél éve ijesztgettetek vele kapcsolatban - leszámítva a vérciki köztévét, de az meg nem a médiatörvény miatt van. Normális ember Magyarországon amúgy sem nézett soha köztévét, és azért jobb lenne, ha a 2010 előtti időszak MTV-jét nem tartanátok a függetlenség etalonjának, pártatlan szakmai műhelynek, kis ká-európai BBC-nek. És a Klubrádió sem a sajtószabadság utolsó bástyája, hanem egy szocialista heccrádió, akár hiszitek, akár nem.

  Az egyházügyi törvénytől bárki nyugodtan hihet ufókban, boszorkányokban, fájlletöltésben, legfeljebb adókedvezményt nem kap rá. 2014-ben is szabadon választhattok. Nem ritka az értelmetlen gecizés veletek, de alapvetően azt mondtok, írtok, gondoltok, amit akartok, abban hisztek, amiben akartok, oda mentek, ahova akartok, akkor gyűltök össze, amikor akartok. Egyáltalán nem gondoljuk, hogy minden rendben lenne a kormány tevékenységével, sőt. De ha minden minden mondatokban szerepel Hitler, Kim Ir-szen és Lukasenko, azzal nem vagytok beljebb, csak nevetségessé váltok.

  Ne ijesztgessetek a nácikokkal! Amióta az eszünket tudjuk, nap mint nap azt halljuk, hogy jön föl a szélsőjobb – de valahogy még mindig nem ért fel. A hisztériakeltéssel azt éritek el, hogy az a néhány tíz- vagy százezer ember, aki ti vagytok, még hisztisebb és frusztráltabb lesz, a többiek meg még inkább leszarják. A hiszti ráadásul még veszélyes is, mert ha minden apróság miatt gigapatáliát rendeztek, akkor ha tényleg baj lesz, már senki nem vesz komolyan benneteket. Hisz ti is ismeritek a hülye kiskakas meséjét!

8. Ne árulkodjatok!

  Rendes ember az óvodában megtanulja, hogy a konfliktusait elintézi maga, és nem szaladgál az óvónénihez, mert nem kap piros tojást. Ti se szaladgáljatok minden vélt és valós sérelmetekkel Brüsszelbe, Strasszburgba, Genfbe, Washingtonba! Nyilván jól esik, ha fontos külföldi emberek – és ugye minden külföldi fontos – megveregetik a vállatokat, meg világlapokban szerepelhettek, de ne feledjétek: az árulkodással könnyen kárt okozhattok azoknak, akikhez tartoztok. És sokan utálni fognak benneteket, főleg, ha még hazudtok is távoli barátaitoknak. Legyetek hazafiak! Ne hívjátok be a baráti Cohn-Benditeket! Oldjátok meg a problémáitokat itthon!

  Higgyétek el: ha mindezeket a tanácsokat megfogadjátok, az elsősorban nektek lesz jó. Nemcsak azért, mert talán még meg is kedvelnénk titeket, hanem mert esélyt kaphatnátok rá, hogy álmaitokat valóra váltsátok. Méghozzá úgy, hogy csak viszonylag korlátozott számú ember gyűlölne titeket. Gondoljátok meg: hát nem jobb szerethetőnek és tisztelhetőnek lenni, mint annak, akik most vagytok? Mi meg kevésbé unatkoznánk.

  Végezetül álljon itt egy régi videónk, amely 2009. június 7-én este 10 kötrül készült a Gizella utcában, Rytkó Emília hangjának főszereplésével:

  Üdvözlet, és köszönjük, hogy segíthettünk!