„De legalább nincs benne csalamádé.”

  A valós problémákra fókuszáló, pragmatikus politizálás jegyében újabb szakaszához érkezett a közterület-átnevezési hullám. A fővárosi közgyűlés hajléktalanok és aktivisták kereplős közjátéka után átnyomta több tucat budapesti közterület átnevezését. Az egyik legfontosabb változás: a Moszkva térből Széll Kálmán tér lett. Egykori – sokáig elfeledett – szabadelvű pénzügyérünk és miniszterelnökünk, Széll Kálmán önmagában megérdemli a respektet és egy komoly közterületet a fővárosban. A Moszkva pont alkalmas erre, hiszen 1929-től 1951-ig épp ezt a nevet viselte Buda egyik központja – sokak szerint segge lika.

  A tér borzalmas állapotát ugyanis nem oldja meg az átnevezés. Az eddig használt elnevezés 1951-ben, a Rákosi-rendszer legsötétebb időszakában született meg – ahogy a tér jelenlegi kinézete is abból a korszakból eredeztethető. Az utcatáblák cseréje után is velünk marad a repedezett, gyomos betonteknő, ami kevéssé méltó egy jó környék főteréhez. Egy másik korban bizonyos Kóka János, bizonyos SZDSZ-ből tett ígéretet a tér átalakítására, de természetesen nem lett belőle semmi. Nagy Gábor Tamás budavári, Láng Zsolt II. kerületi és Pokorni Zoltán hegyvidéki fideszes polgármesterek már 2007 tavaszán graffitiket festettek le a téren, jelezve a tér megreformálásának szükségességét. Négy év telt el azóta, továbbra is ugyanaz a három polgármester érintett a tér ügyében, de változás azóta sem történt – lásd az utolérhetetlen Hampage nagyon részletes fejtegetéseit a térről.

  Tarlós István főpolgármester 2010 decemberében terjesztett költségvetési módosító javaslatot az Országgyűlés elé, aminek értelmében 3 milliárd forintot irányoznának elő a Moszkva tér felújítására és a térség tömegközlekedési kapcsolatainak fejlesztésére. A beadványt a három kerületi polgármester is aláírta. A 3 milliárd forintos önrész elegendő lehet egy 30 milliárd forintos (2006-ban ennyire becsülték a tér rendezésének költségét) támogatás lehívására, amiből jelentős fejlesztéseket lehetne megvalósítani.

  Újra reménykedhetünk a szebb jövőben, pedig a legnagyobb budai közlekedési csomópont átépítése 1964 óta van napirenden. Negyvenhét éve. Budapestet húsz évig világvárosnak építette Demszky Gábor, és mégse történt semmi. Nincs még egy nagyváros Európában, ahol évtizedek telnének el egy-egy komolyabb beruházás végrehajtása során (gondoljunk a négyes metróra is).

  Az nálunk már csak úgy alakult történelmileg, hogy döntéshozóink szívesen átírogatnak dolgokat, változás mégse történik soha. Egy barátom mesélte, hogy anno apja nem értette nagyapját, mert az előbbi már Felszabként ismerte a Ferencieket. És amikor említett barátom került Pestre, ő nem értette apját, hiszen ő nem tudta sokáig, milyen Felszab térről beszél. Ahol egyébként semmi változás nem történt az elmúlt évtizedekben, továbbra is egy autópálya-csomópontként funkcionál a belvárosban. Olyanok ezek a közterület-átnevezések, mint a leány, aki hozott is, meg nem is galambot Mátyás királynak.

  Így, a névváltoztatás ellenére, a lassan őrlő fővárosi malmok miatt egy ideig biztosan élvezhetik még a komenizmusból itt ragadt térelemeket a Moszkva tér hardcore rajongói. Reakciós barátaim többségével szemben nem vagyok budai, és nem érettségiztem a rendszerváltás környékén. Nem nekem, nem rólam szólt – bár szórakoztatott – a Moszkva tér című kultfilm. Nem randiztam az óra alatt, nem csöveztem a villamossínek korlátjain, házibulikra várva. Ha már így alakult, könnyen mondok hát búcsút a Moszkvának. Moszkvának. (Nyugati) Széll reprezent.