A magyar kormány néhány hete 12 kérdésben érdeklődött az állampolgárok véleményéről az új alkotmánnyal kapcsolatban. A kellően eklektikus kérdéssor kapcsán az jutott eszembe, ha már ilyen szépen a folyamat végére értünk, hogy csokorba szedem azokat a kérdéseket, amelyek bennem merültek fel az új alaptörvény előkészítésével, vitájával és elfogadásával kapcsolatban.

1. Biztos, hogy minden érintett, illetve az ötletgazda feltette magának azt az alapkérdést, hogy indokolja-e bármi is a mai Magyarországon egy új alaptörvény kidolgozását? Sikerült erre a kérdésre mindenkit kielégítő, megnyugtató választ adni?

2. Több különböző oldalról jövő, de egybehangzó vélemény szerint a mostani alkotmány jelentős mértében átfedést mutat a régivel. Ha ez igaz, akkor biztos, hogy vállalni kell(ett) ezt a súlyos bel- és várhatóan külföldi konfliktusokkal járó folyamatot?

3. Mennyire korrekt dolog az Alkotmánybíróság hatáskörét előbb a cél szentesíti az eszközt elv jegyében elvonni, majd a hatásköri kérdéseket mondvacsinált makrogazdasági feltételekhez kötni?

4. Nem kellett volna a kormánytöbbségnek megfontolnia Sólyom Lászlónak, az ország egyik legelismertebb alkotmányjogi szaktekintélyének kritikai szavait, aki a most elfogadott alkotmányt a Nemzeti Színházhoz hasonlítva azt mondta, idézzük: „Olyan ez az alkotmány, mint a Nemzeti Színház épülete. Semmi köze a modern színházépítészethez, eklektikus, dagályos, amelyet az építész-szakma egyhangú tiltakozása ellenére, hatalmi szóval erőltettek át.”

5. Egy alkotmányozási folyamatnak nem kellene méltóságteljesnek, ünnepélyesnek, a durva politikai adok-kapoktól függetlennek lennie?

6. Mennyire lehet egy alkotmány egy egész nemzeté, ha azt a parlamenti pártok egyike (és annak szatellitszervezete) fogadta csak el?

7. Hol van az az alázat, nagyvonalúság, intelligencia, politikai belátás, amelyet egy pártnak kétharmados többséggel a háta mögött a politikai ellenfeleivel szemben képviselni kellene, és amelyet ez a párt ellenzéki korában el is várt politikai ellenfeleitől?

8. Egy kérdőíves megkérdezés bármilyen formában is legitimebbé teszi/tette az alkotmányozás folyamatát, mint egy ilyen esetekben kötelező körnek tűnő népszavazás?

9. Gondolt-e a Fidesz arra, hogy a most kőbe vésett szabályok egy része instabillá teheti az ország működését, továbbá egy később csupán feles többséggel rendelkező (akár fideszes) kormányzat folyamatosan az új alkotmány betarthatatlan előírásai közt fog vergődni?

10. Ha már mindenképpen alkotmányozhatnékunk van, nem az lett volna a racionális megoldás, hogy összeállítunk előzetesen egy nekünk kedves szempontrendszert, majd megkérjük a nekünk kedves alkotmányjogászokat, hogy ezek alapján tegyenek le egy normaszöveg-javaslatot az asztalra?

11. Biztos, hogy meg kell adni Gyurcsány Ferencnek (és ez egész szarkupacot 2010-ben itt hagyó szocialistáknak) a politikai rehabilitáció legkisebb esélyét is?

+1

12. Ezt tényleg így kellett csinálni?