Hogy Tarlós István a Hírcsárda olvasója, vagy a Kétfarkú Kutya Párt lakájmédiája van feltűnően jól becsatornázva a főpolgármester úrhoz, az most mindegy: lesz Elvis tér Budapesten. Hogy hol, azt nemzeti konzultáció keretében döntik el, tizenkét helyről lehet szavazni március 15-ig. A király díszpolgár is lesz, ami rendben is van, inkább a világ leghíresebb kamionsofőrje, mint a 20. század legkegyetlenebb postakocsitolvaja.
Persze erről viccesebb riportokat lehet írni, mint a kerület-összevonásokról, és az is tiszta sor, hogy a pr-akció arra hivatott, hogy Tarlós kevésbé tűnjön vaskalaposnak a 18-32-es korosztály szemében. Más kérdés, hogy a Facebook-generáció tagjai talán szívesebben indulnának teleokádni a pesti éjszakát a Nelly Furtado közből, a Ke$ha-sétányról, a Kanye West sugárútról, a Duffy dűlőről, vagy az Amy Winehouse fasorról, mint holmi Elvis térről.
Na de miért pont Elvis? Valószínű azért, mert Elvis 1957. január 6-án, az Ed Sullivan Show-ban elénekelte a Peace In The Valley című dalt, és a műsorvezető Sullivan - Elvis kérésére - felszólította a nézőket hogy adakozzanak az 1956-os forradalom és szabadságharc után nehéz helyzetbe került magyarok javára. Szép. De tudtommal nincs utca elnevezve Albert Camus-ről, pedig '56-ban ő is egész komoly lavinát indított el a nyugati kommunista értelmiségiek közt, rámutatva, hogy a nagy büdös észérv, miszerint „az eszme szép, csak a megvalósítás rossz”, úgy baromság ahogy van. Aztán nincs Márai- és Hamvas utcánk sem. Igencsak ciki, hogy Budapestet már lassan a fél éve visszafoglalta magának a nemzet, de hat hónap után is különféle komcsikról elnevezett utcákon járnak a rekonkvisztában megfáradt fővárosiak.
Ha levetkőzöm ezt az kamukonzervatív komolykodást, akkor máris úgy belendülök, hogy a maradék 11 budapesti utcasarokra/térre is találok egy popikont, aki valamilyen módon köthető Magyarországhoz. Annyira legalábbis biztosan, mint Elvis.
1. Johnny Cash. A Peace In The Valley-t sokkal jobban énekelte, igaz nem a magyaroknak, hanem a San Quentin-i börtön rabjainak.
2. Főpolgármester úrnak eléggé el nem ítélhető módon nagy kedvence a Rolling Stones. Mivel a Kövek még mindig Gördülnek, ezért róluk nem, de elhunyt gitárosukról, Brian Jonesról nevezhetünk el közterületet.
3. Főpolgármester úrnak az is szokása, hogy gondozza elődje hagyatékát. Majd az idő eldönti, hogy ez elítélendő-e, vagy sem. Ezért javasoljuk hogy Demszky Gábor favoritjáról, Frank Zappáról nevezzen el valamit a Mikszáth tér környékén: a legcinikusabb rock 'n roller ugyanis a Tilos az Á-ban adta egyik utolsó koncertjét.
4. Phil Anselmo. Ahogy a bikavért vedelte a Kisstadionban... Magyar ember így képzeli el Kövér Lászlót is, amint szürcsöli a bolsivért.
5. Ramones. Ezt talán magyarázni sem kell.
6. Sick Of It All. New York bandája ez is, eggyel több magyarral, ráadásul keményebbek mint a rács Hunvad György cellájában.
7. Jimi Hendrix. Hogy miattunk hordott-e huszármentét, az kérdéses, mivel hosszú utazásai során egyszer sem jött ide. De hogy divattá tette eleink zsinóros felöltőit a gitárosok között az tuti.
8. Kicsit kakukktojás. Allen Ginsberg beatköltő szerepelt a legnagyobb magyar rock 'n roll filmben.
9. Lemmy. Élő személy, de hát legenda. Nincs négyzetcentiméter a világon ahol ne nyomta volna el az Ace Of Spadest, de szülőhazáját és Amerikát leszámítva csak Németországot és minket emleget kettőnél többször a könyvében, amiben még a kommunistákat is szidja. That's the way I like it, baby!
10. Megint élő személyről van szó, de Mark Knopfler magyarsága köztudott, ráadásul fel tudnánk mutatni, mint a brutális kanadai cenzúra áldozatát.
11. Szabó Gábor. Carlos Santana mestere, a latin Hendrix hangoztatja is úton-útfélen, hogy magyartól tanulta meg a húrok zabolázásának módját.
